Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Bekő Tamás: Zalatárnokiak a Donnál, 1942–1943
174 Bekő Tamás dó új vezérkereszt felszentelésekor az avatóbeszédet tartó Farkas Sándor novai esperes még emelkedett hangulatban és szívek mélyéig ható szép beszédben emlékezett meg az elesett hősökről és a háborút megjárt katonák érdemeiről, a vesztes háborút követő hazai politikai helyzet azonban már nem tette lehetővé, hogy a magyar királyi honvédhadsereg katonái kiérdemeljék ugyanazt a tiszteletet, mint egykor a Szerbiát, Galíciát és a Doberdót is megjárt apáik. Megbecsülés helyett évtizedekig tartó méltatlan bánásmód és megaláztatás jutott. Aki épségben hazatért, még azt is letagadta, hogy kinn járt a fronton. Örülhetett, ha csak lehazaárulózták érte.56 Ezek után nem véletlen, hogy 1956-ban a forradalmi események idején a két egykori jutási altiszt, a Don-kanyart is megjárt harcedzett testvérpár. Gombos Jenő és Gombos László vette kézbe az irányítást Zalatárnokon.57 Később, amikor stabilizálódott a pártállam hazánkban, és a hatalom engedett a szorításon, az addigi feszült politikai légkör enyhülésének köszönhetően, némiképp fellélegezhettek a doni veteránok. Újra felkerültek a katonaképek a falra, ismét kézbe vették a frontról érkezett tábori lapokat, és az eltűntek családtagjai még erősebben bíztak abban, hogy hozzátartozójuk valamilyen csoda folytán egyszer mégiscsak hazatér. Sipos Imre fia, Sipos Ervin,58 még Oroszországban is járt, hogy édesapja sírját felkutassa. Az előzőekben többször idézett Sipos őrmester - aki hivatásos tiszthelyettesként egy ideig a kormányzói lovas testőrségnél is szolgált59 - első és egyetlen fia születésekor éppen szabadságát tölthette Zalatárnokon. Tragikus sorsának utolsó nagy ajándéka volt, hogy ez a jeles esemény erre az időszakra esett. 1943 januárjának elején fájó szívvel ugyan, de vissza kellett indulnia a frontra, majd ezt követően - a hivatalos álláspont szerint - nyomtalanul eltűnt. A családi legendárium és a szóbeszéd később úgy őrizte, hogy hozzátartozójuk megsebesülve fogságba esett, és egy orosz hadifogolytáborban halt meg hastífuszban. A háború után egy hazatért iklódbördőcei fogolytársa állította, hogy jelen volt, amikor Sipos Imre holttestét fehér lepedőbe csavarva temették el az ottani hadifogolytábor temetőjében. Fia ezeknek az adatoknak a birtokában és oroszországi kapcsolatainak köszönhetően utazott el a kérdéses helyre, és állítólag eredménnyel is járt.60 A doni hősök és a második világháborúban sokat szenvedett magyar honvédek tényleges rehabilitációjára községünkben is csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. Zalatárnokon Dr. Szinku Mihály állatorvos kezdeményezésre 1991-ben az iskola előtti parkosított téren került felszentelésre a falu második világháborús áldozatainak emlékműve. A műtárgy - az időközben zalatárnoki díszpolgárrá lett szobrászművész, Béres János alkotása - nem egy szokványos emlékmű. A kompozíció fő alakja Szűz Mária, a magyarok védőszentje egy stilizált turulmadár testébe rejtve őrzi az alatta elhelyezett táblán felsorolt hősi halottak emlékét. Köztük a doni harcosokét is, csaknem hiánytalanul. A tárnoki hősök bronzba öntött lajstromát a következő latin nyelvű bibliai idézet koszorúzza: corpora eorum non sinentponi in monumentis” („...és holttesteikét nem engedték eltemetni”). Szentkozma- domján szintén ez idő tájt készült egy kisebb, egyszerűbb emlékmű. A márványlapot, amelyre aranybetűk- kel vésték az elesett katonák neveit, a temetőkápolna egyik falára szerelték fel. Néhány évvel később, Káli Lajos lokálpatrióta polgármester hazaszeretetének és önzetlen munkájának köszönhetően, az első és második világháborús hősöknek közös emlékpark létesült a temetőben. Itt a kisközség valamennyi hősi halottja, egységes műkőből gyártott - és a régi tradicionális mintára készült, zománcos, nemzeti színekkel dekorált — névtáblás emlékoszlopot kapott, melyek katonás rendben hirdetik az örök halhatatlanságot. Követendő példa lenne minden település számára. 2000-ben saját kitartó kutatómunkának és Brass- nyó Ágnes művészi tálentumának köszönhetően, ritka és egyedi háborús emléktabló került felszentelésre a 56 A megtorlástól való félelmet bizonyítja Pesthy Sándor zalatárnoki plébános 1959. március 12-én kelt levele is, aki Gergácz József honvéd holttányilvánítási ügyében, (amit a hadiözvegy azért indítványozott az egyháznál, hogy másodszor is férjhez mehessen) a következőket irta a Szombathelyi Püspöki Szentszéknek: „ Valamikor még annyi! hallottam róla, hogy Novak Jenő zalatárnoki református és Varga Jenő ugyancsak zalatárnoki római katolikus lakosok voltak vele a fronton és a visszavonulásban is együtt jöttek, de Gergácz lemaradt, mert elfagytak a lábai. Most azonban nem vallanak semmit, és nem is Írnak alá semmit. Még azt is tagadják, hogy az orosz fronton voltak. így erről jegyzőkönyvet nem tudok felvenni. Más tanúm pedig nincsen. " Zalatárnoki Plébánia irattára, 24/1959. 57 BEKŐ 2006 58 Sipos Ervin (Zalatámok, 1942. december 28. an. Doszpoth Piroska) a Szovjetunióban végezte az egyetemi tanulmányait és felesége is orosz nemzetiségű volt. Dr. Sipos Ottó vakolai lakos szóbeli közlése. 59 Sipos Imre az 1930-as évek közepén, nagykanizsai katonai szolgálata idején nyert felvételt a magyar királyi lovas testőrség tagjai közé. Állítólag Horthy Miklós közvetlen személyi testőrségéhez tartozott. Mivel rendkívül jóképű és markáns megjelenésű fiatalember volt - többek közt ennek is köszönhette testőri beosztását - rajongtak érte a nők. A szóbeszéd szerint szerelmi viszonyba keveredett egy férjes asszonnyal, és miután a köztiszteletben álló férfi ezt megtudta, botránnyal fenyegetőzött. Mivel a testőrség nemcsak a kormányzó testi épségéért felelt, hanem annak tekintélyét és erkölcsi feddhetetlenségét is képviselte, a kirobbanó botránytól félve, Sipos Imrét - testőri beosztásától megfosztva - visszahelyezték Nagykanizsára. Sipos Sándorné Sipos Zita zalaegerszegi lakos szóbeli közlése. 60 Gombos Jánosné Varga Mária zalatárnoki és Dr. Sipos Ottó vakolai lakos szóbeli közlése.
