Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Solymosi József: Asbóth Sándor amerikai emigrációja és kapcsolata Kossuthtal 1851 és 1860 között
Asbóth Sándor amerikai emigrációja és kapcsolata Kossuthtal 1851 és I860 között 73 Igenis Kormányzó úr, én október óta havonként Crosky93 úr útján felterjesztett jelentéseimre rendelő94 választ nem nyertem, de Kormányzó úr utolsó soraiban csak március, április és május havi rövid leveleimet említvén, csodálva látom, hogy november 23., december 22., február 7., február 24-rőli jelentéseim Kormányzó úr kezeihez nem jutottak, miért is azok másolatait ismételve ide melléklem (■/■ 4 db jelentés); én hivatalos jelentéseknek neveztem azért, mert főleg Kormányzó úr kegyes [...jainak95 igyekeztem azokban megfelelni. Sacchi Kormányzó úr elmenetelekor nem volt egészen kielégítve, én említettem ezt Kormányzó úr, úgy Hajnik barátom előtt is. A portativ96 nyomda spedicióját97 Kormányzó úr által Washingtonból küldött rendelet98 szerint Sacchi fedezte, azonkívül néhány régi insurance99 költségei is nem valának még kifizetve. Hauboldnál a töltések valának letéve, minthogy Kingsland úr raktárkimutatását őszig halasztotta, mikor is az átszállítás 300 dollárba került volna. C. P. Dixen puskaműves (kinek az Irving házban véletlenül elsült a fegyvere) Kormányzó úr elmenetele előtt beadta számadását azon 24 töltéses fegyverért, mely Ihászhoz érkezett parancs következtében Kormányzó úrnak minden hozzá való kellékekkel egy fényezett ládácskában Cincinnatiba küldetett, de Hajnik által ki nem fizettetvén, reám járt ebbeli követelésével. Lambeer a brooklyni raktár tulajdonosa vala. Végre magam is folytonos betegeskedés mellett kézi munkámmal csak igen keveset kereshetvén, Kormányzó úr által kegyesen megajánlott 50 dollárnyi havi segélyre azért is számíthatni véltem, mivel Kormányzó úr október 15-éről kelt levelében a Kórház számára 500, és számomra 100 dollárokat kegyeskedett utalványozni. Azonban Kormányzó úr illető számadásomat kegyes leend átnézni, és tetszés szerint rektifikálni,100 én Henningsentöl 740 dollárt vettem által adandó számadás mellett. Waigli úrral nem közöltem semmit, nem is kértem fel közbenjárásra. Zsulavszkiné Onagyságával értekeztem egyszer a töltések eladását illetőleg, meglehet, hogy tőle hallott Waigli úr valamit, miből hosszas jelentését komponálta; azt tudom, hogy Zsulavszky úr előtt töltéseink ellen kikelt akkor, midőn azokat el akartuk adni. A vásárlóit 7500 darab szuronyos fegyvereken kívül, melyeket Kormányzó úr két rendbeli parancsára Henningsennek kiadtam volt, az ajándékozott fegyverek közül még a 2/• alatti jegyzékben foglalt 201 darab szuronyos fegyvert is átadtam. A még hátralévő egyéb fegyvert és holmit a 3/- alatti jegyzék szerint Brooklynból áttétettem Law101 úrnak a 8-ik útján 397. számú raktárába. A Moringville-i volt dologdához tartozó minden kellékeket is e napokban ugyanezen raktárba hozatandom által. Raymond lapjának előfizetői számát Kormányzó úr 4 levele máris megduplázta. Ruttkayné102 Őnagyságát Saratogába vala szerencsém kísérni, hiszem, hogy ottléte egészségének, úgy erszényének is hasznára leend. Szegény Meszlényiné103 Onagysága folytonos gyengélkedése mellett is fáradhatatlan, leánykái egészségesek. Hódoló tisztelettel maradván Kormányzó úr készköte- lességü szolgája Asbóth. Eredeti tisztázat. ,,41. an 1853. ” Mellette a négy korábbi levél másolata és a két kimutatás. MOL R 901. 2147. 8. London, 1853. november 15. Kossuth levele Asbóthoz a török háborúval kapcsolatos teendőkről. Kedves Alezredes Úr! Elvégre nehéz munkával oda fejlődtek a dolgok, hogy hazánk szabadságáért újra küzdhetni kilátásunk van. Omer pasának az oroszok elleni hadjárat kezdetén kivívott győzelmei a diplomatikai kiegyenlítéseknek véget vetettek, s ha csak a kocka hirtelen annyira nem fordul, hogy a cár tekintélyének csorbulása nélkül nyújthassa békére kezét, a háború keleten tartósnak ígérkezik. De nekünk ez magába véve még csak annyi nyereség, hogy az orosz ügyeinkbe egyhamar nem interveniálhat. S így ámbár az osztrák 90.000 embert koncentrált a határon Orsovától Károlyvárosig, s erejét honunkban 200.000 emberre akarja szaporítani; mégis, a háború mozgalomvezérek jelentései nyomán indulva, készületünket annyira haladtaknak van okom hinni, hogy orosz intervenciótól nem lévén mit tartani, a zászlót felemelhetni gondolom, mély érzete mellett azon felelősségnek, mely józan kilátás nélkül a nemzet vérével rendelkezni tilt. De a zászlófelemeléshez megkívántatik, hogy néhány ezer ember élén, s elegendő fegyverrel jelenjek meg édes hazánk földén. Ezt kívánja nemcsak a vezéri felelősség, hanem a nemzetnek akarata is, mert ezt hazulról nekem feltételül szabták ki, ha szavamra a nemzet felkeljen. Ha milliókkal rendelkezhetném, e feltételnek teljesítése semmi kormány engedelmétől nem függene, mert az osztrák elleni harcot anélkül is megkezdhetnők, hogy idegen hatalom földéről és segítségével indítsuk meg a harcot. De mert ehhez 10 millió forint kell, és ez nincs, csak a török hatalom engedelme és szövetsége nyithat tért harcunk megkezdésére. Ezen engedelemre és szövetkezésre pedig nem elég a török-orosz háború, kell még az is, hogy e háborúba az osztrák is beleelegyedjék. Míg ez nem történik, addig a török föld a magyar harc megkezdésére nézve előttünk zárva áll. Eddig még az osztrák neutralitást104 játszott; s míg ez tart, a török kormány semmi olyat nem teszen, vagy enged tenni, mi az osztrákot provokálhatná. Ez annyira
