Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Solymosi József: Asbóth Sándor amerikai emigrációja és kapcsolata Kossuthtal 1851 és 1860 között
ZALAI MUZEUM 20 2012 65 Solymosi József Asbóth Sándor amerikai emigrációja és kapcsolata Kossuthtal 1851 és 1860 között1 Asbóth és Kossuth kapcsolatában a szabadságharc alatti időszak és a törökországi emigráció évei után, már Kossuth féléves amerikai tartózkodása idején a személyes érintkezés helyét átvette a levelezés. Ebből a viszonyból összesen 31 levelet ismerünk az 1852 és 1860 közötti évekből. Ezekből Asbóth tizenkettőt, Kossuth tizenkilencet írt. A levelek döntő többsége, huszonhét db 1852-53-ban keletkezett, egy 1854-ből, kettő 1859-ből, és ugyancsak egy 1860-ból való. Ebből a kapcsolat intenzitására vonatkozóan is következtetéseket vonhatunk le, bár korántsem állítjuk, hogy nem lehetnek még lappangó iratok. Sőt, a meglévő levelek egyes utalásaiból tudjuk is, hogy egyes darabok hiányoznak. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy a teljes levelezés nagyobb részét ismerjük. Az ismert levelek közül tizenkilenc megjelent az Adalékok a kényuralom ellenes mozgalmak történetéhez. 1849-1866. Az Asbóth-család irataiból című, 1871-ben Pesten, majd azonos tartalommal 1888-ban Budapesten megjelent kötetben. Az ebben a kötetben közzétett iratokból a Hadtörténeti Múzeumban találhatóak (tizennégy db) kiadásra kerültek a „Barátja, Kossuth” című, a Hadtörténelmi Levéltárban és a Hadtörténeti Múzeumban őrzött, még kiadatlan Kossuth iratokat tartalmazó, 2003-ban megjelent forráskiadványban is. A harmincegyből három levelet Jánossy Dénes, egyet pedig Koltay-Kastner Jenő tett közzé, a maradék nyolc pedig eddig még kiadatlan volt.2 Asbóth és Kossuth 1852-ben íródott első levelei a Kossuth kezdeményezésére és anyagi fedezete mellett New York környékén létesített hadiüzemekről, fegyvervásárlásról, lőszergyártásról szólnak, a későbbiekben azonban már a hétköznapi események, az emigránsok ügyes-bajos dolgai kerülnek előtérbe, valamint Kossuth több levélben kér támogatást Amerikába utazó ismerőseinek. Előfordul, hogy Kossuth külön levélben ecseteli anyagi nehézségeit, felemlítve, hogy neki is gondoskodnia kell a családjáról, és emellett kell az emigráció pénzszükségleteit is előteremtenie. 1853 őszén aztán a krími háború és annak remélt magyar vonatkozásai révén ismét előtérbe kerül a politika. 1854 elejére azonban kiderül, hogy Kossuth elképzelései nem válnak valóra. Ettől kezdve egészen 1859-ig nem ismerünk sem Asbóth, sem Kossuth által írt levelet. Ekkor, az emigráció számára újabb esélyt kínáló francia-olasz-osztrák háború idején - 1859 nyarán - ismét váltanak levelet egymással. A korszakot lezáró utolsó levél pedig 1860-ból származik. Megérkezés az Egyesült Államokba A törökországi internálásból kiszabadult Kossuth és kísérete 1851. szeptember 1-jén hagyta el Kütahyát és szeptember 10-én már az Egyesült Államok által küldött hadihajó, a Dardanellák déli kijáratánál horgonyzó ÜSS. Mississippi fedélzetére lépett. A hajó a magyar emigránsokkal Amerika felé indult, de Kossuth Lajos családjával, a politikus külön kérésére Gibraltárban átszálltak a Madrid nevű angol gőzösre, hogy amerikai látogatásuk előtt Angliába utazzanak. A többi emigráns október 15-én este folytatta útját New York felé. A Kossuth mellett 1849. június közepétől a Kormányzóelnöki Hivatal Katonai irodájának vezetőjeként szolgáló Asbóth Sándor, aki a törökországi emigrációban szárnysegéddé lépett elő, ekkor nem tartott főnökével és a Mississippin maradt. Az emigránsok november 9-én érkeztek meg az Egyesült Államokba, ahol a New York-i Broadway-n található Irwing House szállodában szállásolták el őket. A város vezetői fogadást adtak az emigránsok tiszteletére, akik az elkövetkező hetekben megismerték New Yorkot, miközben különböző hivatalos és magánmeghívásoknak tettek eleget. Maga Kossuth nem sokkal később, december 4-én éjjel érkezett Angliából Amerikába a Humboldt gőzös fedélzetén. New York város polgárai a következő napokban minden képzeletet felülmúló lelkesedéssel fogadták. Asbóth, mint volt szárnysegéd Kossuth New York-i fo
