Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Várdy Béla: Asbóth Sándor az amerikai emigrációban a magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború között
Asbóth Sándor az amerikai emigrációban 61 a New York-i Central Park tervezője és kivitelezője nem a különben szép katonai karriert befutott Asbóth Sándor volt, hanem elsősorban Amerika legjelesebb tájkerttervező mérnöke, Fredrick Law Olmsted (1822- 1903), aki 1857-től a New York-i városi parkok főfelügyelője is lett, és aki hosszú élete folyamán több tucat parkot és számos egyetemi várost tervezett meg. így például Olmsted tervei alapján készült az Egyesült Államok két legjelesebb és legszebb egyeteme közé tartozó New York állambeli Cornell University, valamint a California állambeli Stanford University campusa, melyekhez hasonló szépségű egyetemváros kevés van a nagyvilágban. A fentieken kívül Olmsted még további huszonkilenc egyetemi campuszt, tehát összesen harmincegy egyetemvárost, valamint negyvenöt városi parkot, műkertet, sírkertet, valamint mauzóleumot tervezett élete folyamán.39 E nagy tervek elkészítésében Olmsted jobbkeze az Angliából bevándorolt Calvert Vaux (1824-1895) építész volt, aki a Central Park esetében elsősorban az ott található hidakat és pavilonokat álmodta meg. De ugyanakkor több múzeumot és emlékművet is tervezett New York városa részére. Ugyancsak másodlagos szerepe volt az 1852-ben szintén Angliából bevándorolt Jacob Wrey Mould (1825-1886) építésznek, aki Calvert Vaux felkérésére szintén tervezett néhány hidat és pavilont a Central Parkban. Mould szintén közreműködött Calvert Vaux- szal a New York-i Metropolitan Szépművészeti Múzeum [Metropolitan Museum of Art], valamint az Amerikai Természettudományi Múzeum [American Museum of Natural History] megtervezésében.40 New York városáról, a New York-i Central Parkról, valamint Fredrick Olmstedről tucatjával találhatók jelesnél jelesebb tudományos és népszerűsítő kötetek az amerikai egyetemi és városi könyvtárak polcain. E kötetek szerzői és szerkesztői előtt azonban - néhány kivételtől eltekintve - Asbóth Sándor neve teljesen ismeretlen.41 Sőt, még azon néhány kivétel esetében is csak csak egy-két sor erejéig emlékeznek meg magyar hazánkfiáról. Ezek közé tartozik például a nagy tudással megszerkesztett Fredrick Law Olmsted iratai [The Papers of Frederick Law Olmsted] című sokkötetes munka, melynek 1983-ban megjelent Central Park megtervezés, 1857-1861 [Creating Central Park, 1857- 1861] című harmadik kötetében található Olmstednek egy 1860-ban írt apjához címzett levele, amelyben a következő megjegyzés áll: “Vaux és jómagam elvállaltunk egy elő leges terv elkészítését [...], mely a Manhattan sziget felső részének kidolgozására vonatkozik [...]. Mindezt hat hónap alatt kell elvégeznünk, amelyben két tehetséges hadmérnök, Asbóth ezredes és Mr. Rosa, segít majd nekünk [...]. Ennek fejében Asbóth és Rosa évi 1500 dollárt kapnak"]2 Ehhez a rövid hírhez csupán azt vagyunk kénytelenek hozzátenni, hogy az itt jelzett munka nem az akkor már készülőiéiben levő Central Parkra, hanem az attól sokkal északabbra fekvő területre, az úgynevezett Washington Heights-re vonatkozik. És Asbóth ebben az esetben is csak mint egy kisegítő alvállakozó szerepel. Ha tehát Asbóth valaha is kapcsolatban volt a Central Park 1858-ban megindult munkálataival, akkor ott oly jelentéktelen szerepet tölthetett csak be, hogy azt senkinek sem jutott eszébe megörökíteni. Ezt a tényt különben a fent jelzett iratgyűjtemény szerkesztőinek megjegyzése is aláhúzza, akik egy lábjegyzetben így jellemzik hősünket: “Alexander S. Asbóth (1811-1868),43 aki Magyarországon született és Kossuth alatt harcolt, az Egyesült Államokba történt kivándorolása után mint építész működött. Segített Olmsted-nek és Vaux-nek Észak- Manhattan fel- térképezésében, és a polgárháború idején pedig John C. Frémont tábornok vezérkari főnöke lett".44 A fentiek alapján tehát nyilvánvaló, hogy Asbóth Sándornak a Central Park tervezésében és kivitelezésében említésre méltó szerepe nem volt. Ugyanakkor az is lehet, hogy a fent említett és benyújtott harminc- három rendezési terv egyike az övé volt, amit esetleg be is mutathattak az 1933-as chicagói világkiállításon. De ha létezett is ilyen tervezet, akkor az a sikertelen harminckét benyújtott terv közé tartozott. Ennek ellenére Asbóth állítólagos vezetői szerepe a Central Park megtervezésében és kivitelezésében annyira behatolt a magyar köztudatba, hogy azt onnan kitörölni szinte lehetetlen. Éppen ezért, ez a valóban impozáns városi park igen sok magyar utazót ámulatba ejtett. Az utóbbi jelenségre elég idézni Vadona János Az öt világrészből című 1893-ban megjelent munkáját, amely a következő módon írja le ezt a “magyar lángész” által teremtett világcsodát: “Második utam a Central Parkhoz irányítám. Ezt a gyönyörű, nagy nyilvános kertet magyar ember tervezte, mikor a város még nem is álmodott róla. Szomorú kimenetelű 1848/49-iki függetlenségi harcunk menekültjeinek egyik legkiválóbbika, Asbóth honvédtábornok [valóságban alezredes] tervét fogadd el a város, [...] [aki] bejárta a város külrészéit és környékét, készítve lángesze sugalta terveket, melyek a város és gazdag magánosok részéről keresettek lettek, s melyek megvalósítása is rendesen reá bízatott ”.45 Vadona János lelkesedése érthető, hisz ő teljesen meg volt győződve Asbóth Sándor vezetői szerepéről. A négy évtizeddel később író, és az amerikai-magyar viszonyokat jobban ismerő Vasváry Ödön (1888-1977) azonban már sokkal visszafogottabban fogalmazott Lincoln magyar hősei (1939) című kétnyelvű munkájában. Ugyanis, miután felsorolja Asbóth különböző munkaköreit, sikeres és sikertelen vállalkozásait, a következő módon írja le hősünk New York-i munkásságát: “New York városánál talált alkalmazást, mint a városrendező bizottság egyik tervező mérnöke. Ebben a
