Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Tanulmányok Asbóth Sándorról - Perger Zoltán: Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848–1849)

Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848-1849)

39

erődítési főmérnöknek volt kinevezve; de minthogy Asboth csak Görgey táborával érkezett Komáromba, e helyet Thaly Zsigmond (...) már brevi manu elfoglalta volt. Én éppen akkor érkeztem a várba s illetőleg a mérnöki casamatta-irodába, mikor Asboth sehogy sem tudta: miképpen értesse meg Thalyval, hogy ő ott a bu- reau-chef (...) Thaly nem tágított s egészen ignorálta az állítólagos betolakodót, reá sem nézett, s Guyon épen nem volt azon ember, ki hajlandó lett volna Görgey emberének helyet engedni.»m így Asbóth feladat nélkül maradt. Egy balszerencsés esemény nyomán váltott irányt Asbóth pályája. Kossuth meghívta Görgeyt hadügyminiszternek, Görgey azonban nem akarta a sereget elhagyni, ezért Damjanich felajánlotta, hogy elvállalja Görgey helyettesítését a hadügyminisztériumban. Ám még indulása előtt, április 28-án, utazókocsijának kipróbálása közben eltörte a lábát.115 A baleset után Klapka ajánlkozott Görgey helyettesítésére, és ebbe a főparancsnok beleegyezett. Asbóth számára így kiút nyílt helyzetéből. Klapkát kísérve visszamehetett Debrecenbe, és ismét hasznosíthatta magát. Április 30-án Görgey 442-es számú napiparancsában - Asbóthot már őrnagyként említve — „A helyettes hadügyminiszter kíséretébe és mellette való szolgálattételre” vezényelte több más tiszttársával együtt.116 (Előléptetését április 16-i hatállyal május 20-án hagyta jóvá Kossuth.117)

Még aznap el is indultak Debrecenbe. Pesten két napot töltöttek, és ötödikén érkeztek meg a kormány székhelyére.118 Klapka hatodikán átvette a minisztérium vezetését. Asbóthot május 9-én kinevezte szárnysegédjéül.119 Ugyanezen a napon Asbóth esküt is tett.120

Asbóth májusi hadügyminisztériumi, számysegédi ténykedésének nem sok írásos nyoma marad, mindösz- sze néhány iraton találni a nevét. Ezek általában kisebb személyi ügyek, Asbóth ezekben rendszerint „megbízásból” intézkedett.121

A májusi debreceni események közül inkább egy másik keltheti fel érdeklődésünket. Klapkának a békepárt képviselőivel való, néhány nappal Klapka Debrecenbe érkezése után történt találkozójáról van szó. Ennek létrejöttében ugyanis Asbóthnak és bátyjának, Jánosnak is volt némi szerepe.

Asbóth megérkezése után találkozott bátyjával, aki elbeszélte neki a Habsburgok trónfosztásának körülményeit. Ezt Asbóth továbbadta Klapkának, akit a hír arra indított, hogy megbeszélésre jöjjön össze a békepárt vezetőivel.122

Klapka megbízta Asbóth Jánost, hogy közvetítsen az ügyben. János elment Hunfalvyhoz, hogy megbeszélje vele a dolgot. Hunfalvy naplójában a következőket írja: „ S ma reggel Asbóth János hozzám jött, titkos beszédre. Öccsétől meghallotta, hogy Klapka tegnap éjfélig Kossuthnál volt s belőle azt hozta ki, hogy a külföldi politikától legkisebb biztosítást sem bír függetlenségünkre nézve; Klapka tehát szomorúan győződött meg, hogy seregünket s egész nemzetünket végetlen háborúnak tesszük ki, melyben el fogunk veszni. ”123 Klapka azt a következtetést vonta le, hogy az egyetlen lehetséges út, ha a képviselőház visszavonja a trónfosztást. Ezért akart tárgyalni a békepárttal, főleg miután értesült a trónfosztás történetéről. Hunfalvy úgy érezte, nem ismeri eléggé „a titkos rúgonyokat”, és ezért nem akart részt venni a tárgyaláson, hanem inkább Kovács Lajosnak szólt, aki elvállalta, hogy Kemény Zsigmond társaságában tárgyal Klapkával.124

Maga a találkozó számunkra egy apróság miatt érdekes. Kemény írta le visszaemlékezéseiben: „Míg a beszélgetés tartott, Asbóth Sándor alezredes kétszer jött be a szobába. S Klapka ilyenkor elejté a társalgás fonalát. ”125 Úgy tűnik, Klapka teljes titokban akarta tartani az elhangzottakat.126

Asbóth debreceni tartózkodásának még egy lényeges eleme van: itt lett Kossuth szárnysegédje a szabadság- harc végső két hónapjára. Hogy kiben merült fel először a gondolat Asbóthot a kormányzó vezérsegédévé kinevezni, pontosan nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy június 10-én, mikor Görgey a hadügyminisztériumból Győrbe utazott Klapkához, a defenzív haditerv szerzőjéhez, hogy meggyőzze a támadás szükségességéről,127 Szabó Imre ezredes vette át a minisztérium vezetését, és Asbóth az ő helyére került a kormányzó katonai irodájába.128 A források alapján úgy tűnik, hogy Asbóthot ajánlották Kossuthnak. E mellett szól Ludvigh János kormánybiztos június 8-i, Kossuthhoz szóló levele, amelyben mellesleg igen meleg szavakkal méltatta Asbóth képességeit: „Asbóth Sándor ellen azért hogy a harmadik érdemjellel feldíszíttetett nagy felingerlést tapasztaltam egy pár tisztnél, kik ötét gyávának mondják és nem akarják eltűrni hogy e jelt viselhesse, most pedig miután, nem tudom ki által, megtudták, hogy neked adjutánsnak és hadügyi referensnek van ajánlva, ellene nagyon kikelnek, sőt Görgeynek is e szempillanatban ellene Íratott. ”129 A levél másik érdekes vonatkozása Asbóthnak június elején a harmadik osztályú érdemjellel való kitüntetése (Klapka felterjesztése június 7-én íródott),130 ami láthatóan több tiszt ellenérzésével találkozott. Hogy Asbóth gyáva volt-e, erre nézve talán elég, ha a mezőkövesdi ütközetre gondolunk. Talán azt is megkockáztathatjuk, hogy katonai ténykedése alapján a kitüntetése is jogos volt. A kitüntetése és előlépése miatti felháborodás fő oka valószínűleg a minden civilt gyávának tekintő hivatásos katonatisztek irigysége a csak pár hónapja katona Asbóth gyors karrierje miatt. Az ügynek egyébként további következménye nem volt.

Hogy visszatérjünk Asbóth kinevezéséhez, Klapka Komáromban, június 6-án kelt levele szerint, amelyben melegen ajánlotta Asbóthot Kossuth figyelmébe, Asbóthot e napon rendelték a kormányzó irodájába.131