Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Perger Zoltán: Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848–1849)
ZALAI MUZEUM 20 2012 33 Perger Zoltán Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848-1849) 1848-1849 alighanem Magyarország minden lakosának életében döntő fordulatot hozott. Legtöbbeknek talán csak a jogszabályváltozások révén, de nagyon sokaknak az események aktív résztvevőiként fordult sorsa gyökeresen új irányba. Közülük egyesek tudatosan, mások többé-kevésbé a körülmények változásának hatására kerültek az események sodrásába. Ez utóbbiak közé tartozott Asbóth Sándor. Asbóth Sándor 1848 elején a Béga-csatoma helyettes igazgató mérnöke volt: 1844 óta dolgozott itt.1 A Temes vármegyei közéletben 1848 előtt is szerepet játszott: egyes adatok szerint már évek óta „részt vett Temesvár és Temesmegye minden hazafias mozgalmaiban”, a vármegye már korábban táblabíróvá választotta.2 A forradalom után pedig nemzetőrkapitány lett.3 Asbóth 1848 tavaszán mindenekelőtt persze még mérnök. Az új helyzetben arra látott esélyt, hogy megvalósíthatja 1846-ban benyújtott, a Béga-csatoma teljes szabályozását célzó tervét, amelyet a Helytartótanács és a bécsi építészeti fóigazgatóság is jóváhagyott, azonban eddig nem használtak fel. Május folyamán mind Temes, mind Krassó vármegye támogatta Asbóthot Széchenyi István közlekedési miniszterhez írott kérvényeikben, amelyekben javasolták a Béga szabályozását, továbbá hogy a munkálatok vezetésével Asbóthot bízzák meg.4 Asbóthnak azonban tervei megvalósítása helyett egyelőre jóval földhözragadtabb, bár személyes szempontból szintén lényeges kérdésekkel kellett foglalkoznia. Állása forgott veszélyben. Még január végén fizetését zárolták. Májusban pedig fel kellett utaznia a fővárosba, hogy az ellene felhozott vádakra feleljen, állásából pedig felfüggesztették.5 Keveset tudunk arról, hogy miért történt mindez. Asbóth egy beadványában annak adott hangot, hogy üldöztetéseinek oka 1846-ban készített javaslata a Béga csatornázásáról. Az ugyanis „elsőbbséget nyert” a Helytartótanácsnál és Bécsben is a budai építészeti főigazgatóság javaslatával szemben, és azóta — így Asbóth - az építészeti főigazgatóság „ engem azóta folytonos üldözésben tart, (...) minden módot felhasznál, hogy (...) hivatalomban is, melyet négy év óta buzgón viselek, megingattassak. ”6 Közelebbről egy nézeteltérést ismerünk: az 1846-ban a Karas, a Berzava és a Birda folyók felmérésére vásárolt műszerek ügyében voltak Asbóthnak vitái Zelenka Lajossal, a térképészeti műszaki osztály igazgató főmérnökével. Asbóthnak egy fenn nem maradt beadványa szerint a műszerek hasznavehetetlenek, ugyanakkor neki a vásárlásukra befolyása nem volt. A minisztérium vezetése felszólította Zelenkát, válaszoljon Asbóth állításaira.7 Zelenka augusztus 5-én válaszolt: Asbóth állításait igyekezett cáfolni, hozzátéve, hogy szerinte az egyébként eltűnt műszerek Asbóthnál vannak.8 A minisztérium megadta a lehetőséget az időközben Temesvárra visszaengedett Asbóthnak a viszontválaszra: leküldték hozzá a vonatkozó iratokat.9 Az ügynek a továbbiakban nincs nyoma a forrásokban - talán az események túlhaladták. Asbóth pesti tartózkodása alatt többször is az őt már több mint tíz éve ismerő10 miniszterhez, Széchenyihez fordult. Asbóth azt kérte, a miniszter engedélyezze visz- szatérését Temesvárra. Ezt a Délvidékről érkező hírekkel indokolta: június 15-én jelentette a miniszternek, hogy ,,a naponként éledező komoly jelenetek miatt, a közeledő veszély előérzetéből a Temesvári vár hadi lábra állíttatott”." A hírek Asbóthra nézve már csak azért is veszélyesek voltak, mert a saját lakása Temesvár külvárosában volt, „ hol az illírelem (sic!) túlnyomósággal bír”, és itt volt minden vagyona, valamint a csatornával kapcsolatos iratok, térképek, tervek és műszerek.12 Más folyamodványaiban13 arra kérte Széchenyit, hogy engedélyezze kifizettetni visszatartott fizetését. E kérelmeiből azt is megtudjuk, hogy Asbóth a továbbiakban a Béga helyett a fővárosban szeretett volna dolgozni.14 Asbóth törekvései sikerrel jártak. Július 9-én felvehette elmaradt illetményét,15 és engedélyezték a
