Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Varju András: Falumúzeum a 21. században. A Göcseji Falumúzeum fenntartható fejlődésének lehetőségei
1 316 Varjú András nek, meg nagyon rossznak is gondolni azt, hogy annak idején megindult a park építése. Abból a szempontból mindez teljesen érdektelen, hogy nekünk muszáj valamit kezdeni a rossz állapotú múzeumrésszel. A politikai, ideológiai szempontok, érvek és ellenérvek megoldást aligha kínálnak. Hiszen a romlást leginkább egyszerű fizikai, kémiai, és biológiai tényezők okozzák, és így sokkal inkább a természettudomány területéről remélhet megoldást. Speciális helyzetet teremt az is, hogy a megoldás érdekében befektetett energiák a kultúra, a köznevelés területén hasznosulhatnak. Talán itt az ideje a fenntartható fejlődés elvei szerint végiggondolni mindezt. A teljesen éghajlatidegen építési kultúra objektumainak megőrzésére csak nagy kompromisszumok árán van esélyünk. Különösen igaz ez a tetőhéjalásokra, de a fából készült falszerkezetekkel is van gond. A felhasználni szükséges műtárgyvédelmi védőanyagok vagy kedvező árúak, de jelentős és folyamatosan ismétlődő vegyi terhelést jelentenek a környezetre, vagy mérhetetlenül drágák. Ráadásul a romlási folyamat megállít- hatatlansága miatt periodikusan ismétlődő óriási terhet jelentenek. A fenntartás ezen feltételeivel kell szembeállítani az elérhető előnyöket. A közvetlen befogadó környezetet, a város lakóit a rendezvények során nem nagyon érdekli a Finnugor Park. A turisták, ha már itt vannak, ott is tesznek sétát, de az nem mutatható ki, hogy lenne kimondott célközönsége a múzeumrésznek. A jelenlegi közoktatás a finnugor kötődést a nyelvrokonság szintjén tartja, s kezeli. Az anyaországok kulturális céljaikra gyakorlatilag nem veszik igénybe a környezetet, az ilyen jellegű hasznosulás nem számottevő, és változásra nem is nagyon lehet számítani. Mindezek figyelembe vételével azt kell mondani, hogy a Finnugor Park fenntartása, a ráfordítani szükséges befektetések, és azok hasznosulása szempontjából nem felel meg a fenntartható fejlődés elvárásainak, arra uniós eredetű források nem használhatók. Belső forrásokon nyugvó megtarthatósága is kérdéses, így egyetlen lehetőségként az anyaországok áldozatvállalása marad. Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy a mari porta a rendelkezésre álló területen máshol felállítva alkalmas lehet-e egy Finnugor Kulturális (Nyelvi) Centrum befogadására. Szomorú, de ha nem kapunk segítséget, a finnugor épületek megőrzésének egyetlen eszköze a szétbontás marad. A Göcseji Falumúzeum egyedülálló a maga nemében. Jelen állapotában azonban nem alkalmas még arra sem, hogy - az ebből a szempontból nem túl jó adottságokkal rendelkező Zalaegerszeget - a szükséges turisztikai vonzerővel felruházza. Valóban előre mutató változást egy komplex fejlesztés hozhat. Ha a Göcseji Falumúzeumot alappillérnek tekintjük, és köré építünk egy Európában is egyedülálló attrakciót, egy néprajzi élményparkot, komplex megoldás kínálkozhat az egyébként valóban összetett feladatok megoldására. A tervezett fejlesztések az európai uniós elvárásoknak is megfeleltethetők. 4. Fenntartható fejlődés stratégiája, szakmai kiterjedése A fenntartható fejlődés alapvetően három területet érint: szociális, gazdasági, és környezeti kérdéseket, az egyes területek kölcsönhatásának figyelembevételével. A Göcseji Falumúzeum kulturális közintézményként minden oldalról rendelkezik kapcsolódási ponttal. Ha a fejlesztési prioritások oldaláról nézzük, akkor az előbbi hármas tételt alábbi bontásban célszerű vizsgálnunk: 1. Társadalmi szemléletformálás 2. Épített és természeti értékek védelme 3. Energiagazdálkodás Érdemes végig gondolni, hogy az egyes területeken mi a helyzet most, milyen feladatokat kell elvégezni ahhoz, hogy a Göcseji Falumúzeum fejlesztései tényleg megfeleljenek a korszerű elvárásoknak. 4.1. Társadalmi szemléletformálás A Göcseji Falumúzeum alapvető társadalmi szerepe továbbra is az kell maradjon, hogy muzeális értékeit tovább óvja, őrizze, s az általa képviselt kulturális értéket örökül adja a következő nemzedékeknek. Az újabb keletű és szemléletű társadalmi elvárások jelentős tennivalókat indukálnak az elsődleges feladatok mellett. Elsősorban a kulturális nevelés területén. Újszerű kihívást jelent, hogy a hagyományos néprajz-muzeológia tudományos elvárásait, a Göcseji Falumúzeum szakmai koncepciójának célkitűzéseit, fejlesztési elképzeléseit összhangban kellene tartani a fenntartható fejlődés koncepciójával is. 4.1.1. Célmeghatározás A cél az intézmény humán erőforrásainak és egyéb háttérfeltételeinek alkalmassá tétele a fenntartható fejlődéssel összefüggő közösségnevelési tevékenységek megvalósítására, illetve a közoktatás helyi szereplői közötti együttműködési rendszerek életre hívása, iskolán kívüli kreatív kompetencia-fejlesztéssel. További feladat, hogy a helyben meglévő, korábban rejtett kreatív iparterületek ismeretanyaga - pl. népi ételkészítés, hagyományos építési technológiák elsajátítása, a göcseji természetközeli életformák ismeret- anyagának ökológiai, energetikai kutatása - nyilvánosságra kerüljön és elterjedhessen a célcsoport körében. A Göcseji Falumúzeum leginkább a népi építészet, a kézművesség, az életmód, és az előadóművészetek
