Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Varju András: Falumúzeum a 21. században. A Göcseji Falumúzeum fenntartható fejlődésének lehetőségei
Falumúzeum a 21. században 317 oktatásának területeihez kapcsolódó kompetenciafejlesztésre tehető alkalmassá. 4.1.2. Tartalmi szempontok indoklása A folyamatosan megújuló, s ezzel együtt változó oktatásirányítás egyik hangsúlyos eleme, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet fordít az oktatás végső szakaszára, ahol azoknak a készségeknek a kialakítása történik, amelyek a munka világában történő stabil elhelyezkedéshez nélkülözhetetlenek. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz elengedhetetlenül szükséges a képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatásban. Ennek teljesítéséhez többek között a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítésére, a gyermekek egyénre szabott fejlesztésére, az esély- egyenlőség biztosítására van szükség. Az oktatást ért kihívások közül az egyik legmeghatározóbb a munka világának átalakulása, hiszen a munkaadók ma másfajta tudást várnak el a munkavállalóktól, mint korábban. Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása, az info-kommunikációs technológia rohamos fejlődése miatt fontos kérdéssé lett a rugalmasság, az alkalmazkodó tanulási képesség. A legutóbbi időszak felismerése, hogy mindezek mellett rendkívül fontos a helyben fellelhető specifikus tudás továbbadása lehetőségének megteremtése, illetve a potenciális célcsoportok és az adott munkaterületeken helyben működő alkotó közösségek közötti kapcsolatrendszerek fejlesztése. Nagyon fontos a középszintű iskolai képzésből kikerülő tanulók megszokott életvitele és a munka világa által támasztott követelmények összehangolása, a kommunikáció fejlesztése. Különösen nagy jelentőséggel bírhat ez a hátrányos helyzettel sújtott fiatalok körében. Megfelelő, a munkahelyen jól használt kommunikációs készség, a speciális szaktudás megfelelő használata, megtanulható fortélyok. Ezek megszerzése jelentős segítség lehet az esélyegyenlőség megteremtése területén. A fent felsorolt céloknak megfelelő komplex feladatok ellátására nyílhat lehetőség a Göcseji Falumúzeumban. 4.1.3. Helyi sajátosságok Zalaegerszeg muzeális intézményei sajátos településszociológiái környezetben működnek. A város 19. századi polgári gyökerekből táplálkozó, hagyományos múzeumlátogatói vénával megáldott közössége viszonylag szűk réteg. A többség második, vagy harmadik generációs városlakó, erőteljes ragaszkodással a hagyományos népi értékrendekhez, a természet közelségéhez. A várost környező dombokon majdnem mindenkinek megvan a maga saját kis „hegyi hajléka”, ha úgy tetszik a saját kis „Falumúzeuma”. A közösség rendkívül fogékony a hagyományos népi kultúra értékeinek megőrzésére, alkalmanként újra megélésére. Ez a körülmény kedvezően hat a hagyományos életmódhoz kapcsolódó kompetenciák elfogadottságára. Nagy kincs a szakértelemmel rendelkező mesterember. Nekik indított tanfolyamokkal lehetőség nyílhat a hagyományos építési technikákhoz kapcsolódó szaktudás átadására, ismereteik bővítésére. Ráadásul miközben ezen igény kielégítésében segítünk, olyan célközönséget is megszólíthatunk, amelyik hagyományos eszközökkel kevéssé, vagy egyáltalán nem orientálható a múzeumi szolgáltatások felé. 4.1.4. Módszertani szempontok A Falumúzeum az általánosan tapasztalható rideg, érdekérvényesítésen alapuló munkahelyi környezettől eltérő, kevésbé racionális képző teret teremt. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a munka világába való zökkenőmentes átmenet helyszíne legyen. Amellett, hogy a kínált szakmai tudásanyag máshol gyakorlatban nem oktatott, és nem is oktatható, egyúttal segíthető is az előbbi folyamat. A fenntartható fejlődés elvének hangsúlyozása esetén mindehhez változtatni kell a megszokott múzeumpedagógiai módszereken is. Meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek adódnak arra, hogy a foglalkozások tartása közben a lehető legkevesebb erőforrást használjunk el, és lehetőség szerint az oktatói tevékenység eredménye mind a tanulók, mind a befogadó intézmény számára többlet értéket eredményezzen. Mindezt úgy kell megtennünk, hogy a következő, helyben megtartani kívánt foglalkozás résztvevői legalább azonos, de lehetőség szerint jobb körülmények között foghassanak hozzá a tanuláshoz. A bevezetni kívánt kompetenciafejlesztési forma ennek az elvárásnak is megfelelhet. A résztvevők tapasztalatot, gyakorlatot szerezhetnek egy ritka szakmában, míg a Göcseji Falumúzeum munkaerőt, segítséget kaphat. A fiatalok megismerkednek a Falumúzeummal, amire nem biztos, hogy önmaguktól időt szánnának, közben szakmát is tanulnak, értéket teremtenek, és segítenek a felújításban, karbantartásban. Ez alighanem példaértékűen bemutatható gyakorlat a fenntartható fejlődés érvényesítésére. 4.2. Épített és természeti értékek védelme A múzeum alapfeladata a területén lévő épített emlékek védelme. A tevékenységnek elfogadott szakmai koncepció alapján, szigorú műtárgyvédelmi szabályok betartásával kell történnie. Mindezek mellett a fenntartható fejlődés alaptétele a természeti értékek védelme is. Célként fogalmazza meg a sokszínűség megőrzését, és kinyilvánítja, hogy ezért a legtöbbet a kis közösségek szintjén lehet, s kell tenni. Értékes bemutatóhelye lehet ennek a komplex tevékenységnek is a Göcseji Falumúzeum.
