Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Varju András: Falumúzeum a 21. században. A Göcseji Falumúzeum fenntartható fejlődésének lehetőségei
Falumúzeum a 21. században 315 A fenntartó Zala Megyei Önkormányzat jelzésünkre azonnal felismerte, hogy nagy a baj, így a lehető leggyorsabban nyújtott anyagi segítséget. A rendelkezésre biztosított forrás az azonnali kárelhárításra, illetve ennek kapcsán minimális fejlesztésre volt elégséges. Ennek keretében elkészült a felsőszenterzsébeti füstös ház, a csődéi pálinkafőző kunyhó, a hottói kovácsműhely teljes tetőrekonstrukciója. Az életveszélyes elektromos légvezetékek kiváltását úgy sikerült megoldani, hogy annak keretében új elektromos csatlakozási pontokat is kialakítottunk. A körülbelül tíz évvel korábbról indult visszatekintéssel elértünk napjainkig. Legújabb sikerünk a témával kapcsolatban, hogy végre engedélyes tervdokumentációval rendelkezünk, és - a városvezetéssel új alapokra helyezett kapcsolatfelvételnek köszönhetően - határozott ígéretet bírunk a kiviteli munkák átvállalására az önkormányzati csatornahálózatra történő rákötéssel kapcsolatban. Amilyen triviálisnak tűnik a probléma, legalább annyira akut, és nagyon sok fejlesztési elképzelésnek szab gátat. Itt tartunk most. Amellett, hogy jutott a sikerekből is szép számmal, szomorú történések is akadtak bőven. A gondok jelentős részét kezelni tudtuk ugyan, de hosszabb távon történő megoldásuk ennél sokkal többet igényel. Erre kínálhatnak most jó esélyt a Göcseji Falumúzeumot és a hozzá hasonló közgyűjteményeket helyzetbe hozó, a fenntartható fejlődés alapelvei mentén nyíló pályázati lehetőségek. Ahhoz azonban, hogy a lehető leghatékonyabban tudjunk ezekkel élni, először is a fejlődés irányait és koncepcióját kell alaposan végiggondolni, és kidolgozni. A továbbiakban erről fogalmazok meg néhány gondolatot. 3.2. A fejlődés irányának meghatározása Alapvetően két irányba haladhat tovább a Göcseji Falumúzeum működése. Egyik út lehet a Skanzen hagyományos erőforrásokkal történő rendbetétele, és tovább működtetése. A jelenleg rendelkezésre álló szűkös erőforrásokkal 2-3 év kemény munkájával lehet az állagmegóvási feladatokkal „utolérni magunkat”. Az eddigi programszervezési technikákkal a turisztikai vonzerő éppen csak szinten tartható. A hagyományos pályázatok segítségével mérsékelt ütemben kismértékű fejlesztések valósíthatók meg. Fontos azt is megjegyezni, hogy ez a lehetőség rövid távon hozhat csak jó megoldást, mert periodikusan újra generálódó gondokkal terhelt. Ráadásul a fenntartható fejlődés elvárásainak minimális szinten sem tud megfelelni. A fenntartható fejlődés elveinek teljesítéséhez teljesen másképpen kell a Göcseji Falumúzeumról gondolkodni. Természetesen alapfeltételként marad, hogy a feladatkezelési metódusnak úgy kell igazodnia a korszerű elvekhez, hogy mind a múzeumlátogatóknak, mind a tulajdonosnak előnyökkel járjon. Ehhez a korábban megszokottól eltérően, sokkal inkább alkotó módon kell a témát megközelíteni. Az új, „Kreatív Európa” program9 keretében az Európai Unió a korábbiaknál jelentősebb támogatást kíván nyújtani a kultúrának, többek között az örökségvédelem területén. A program csaknem 500 millió eurót áldozna minderre. A fejlesztés célja, hogy a kulturális és kreatív ágazatok sokkal aktívabban járulhassanak hozzá az Európa 2020 stratégia munkahely teremtési programjának és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításához. Ha a lehetőséget nem akarjuk elszalasztani, már most fel kell rá készülni. Hogy a várható forrásokhoz valóban hozzá tudjunk férni, nagyon fontos megérteni és elfogadni az elvárt változások elveit. Ehhez alighanem a „Kulturális Kreatívok”10 köre a legrövidebb út, hiszen itt annak célkitűzései köszönnek vissza. A „Kulturális Kreativok” megfogalmazás Paul Ray amerikai szociológusnak és Sherry Ruth Anderson pszichológusnak köszönhető. A fogalom egy új társadalmi réteget jelöl, mely egy nagyon korszerű gondolkodásmód köré szerveződik." Legfontosabb jellemzője a csoportnak, hogy gondolkodásmódja túlmutat önmagán. Mindenekelőtt igyekszik tekintetbe venni a kisebb és nagyobb társadalmi egységek közötti összefüggéseket. Tényként kezeli, hogy egyén, család, nemzet, emberiség csakis akkor kerülhet harmóniába önmagával, a természettel, az univerzális törvényekkel, ha kimondja, hogy nincs elkülönülés, ha belátja, és képes megélni az egységet, az összetartozás élményét és tudatát. Az egyes részterületek nem különálló egységekként merülnek fel, hanem mint az egész szerves részei, amelyek folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással. Alapkérdés a kulturális kreatív gondolkodásmód számára, miként lesz képes az emberiség megoldani a rá váró globális, környezetvédelmi és társadalmi kihívásokat, és mit tehet az ember a saját mikrokörnyezeté- ben, és odakint a nagyvilágban azért, hogy a folyamat az emberiséget egy békésebb és boldogabb világ megteremtése felé segítse.12 Nagy a mi felelősségünk a jelen helyzetben. A meghozott döntések hosszú időre meghatározhatják a jövőt. A munkát azzal kell kezdeni, hogy megoldást találunk rájuk, vagy lezáijuk azokat a kérdéseket, melyek gátolják a tervező munkát, és tiszta helyzetet teremtünk. Ebben egyik legnagyobb tehertétel a Finnugor Néprajzi Park kérdésköre. 3.3 A „kényes ” kérdés Mindenkinek szíve joga erről szubjektív véleményt formálni. Lehet szeretni, meg nem szeretni is, jó ötlet-
