Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Varju András: Falumúzeum a 21. században. A Göcseji Falumúzeum fenntartható fejlődésének lehetőségei
310 314 Varjú András zik. Legalábbis a saját maga számára. Az elmúlt időszak esztelen pazarlásainak árát valakinek meg kell fizetnie. Az elődökön számon kérni mindezt nem túl elegáns, az utódokra hárítani meg elvből nem szabad. Ezt mindenkinek el kell fogadnia, vagy legalább tudomásul kell vennie. Új pályázati lehetőségeknek köszönhetően jelentős támogatást remélhet az ezt segítő nevelési tevékenység. A környezeti nevelés sajátos színtere lehet egy múzeum, a téma különösen színessé válhat egy szabadtéri kiállítótérben. Ezt szeretnénk kihasználni a Göcseji Falumúzeumban. 2. Fenntartható fejlődés a kulturális szférában Az „Európai Bizottság Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”,7 és a figyelembevételével készített „Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012”8 sem szán külön fejezetet a kultúra területének. A stratégiai célok, súlypontok azonban ennek ellenére világosan megfogalmazzák, hogy fontos szerepet tulajdonítanak a témának. A kultúra fogalmának kiterjesztése, művelőitől végre elvárás szintjén jelentkező hozzáadott érték, többlettermelő tevékenység új helyzetet teremt. Nem csak az elvárások, hanem a feltételek biztosításának oldalán is. Egyrészt alapvetően meghatározottak a fejlődés elvárt irányai, másrészt pályázatok sora kínál utat azok megvalósításához. Ezen belül egyre konkrétabban fogalmazódik meg a közgyűjtemények hangsúlyos szerepe. Ennek oka az lehet, hogy a prioritást kapott témák közül a társadalmi megújulás programjához több kapcsolódási lehetőséget is kínál a terület. A beindított folyamatoknak köszönhetően a közgyűjtemények szerepe az oktatás, a személyiség-, a kompetenciafejlesztés területein jelentős változáson megy át. Ráadásul az új feladatok ellátásához megkívánt infrastrukturális fejlesztéseknek úgyszintén meg kell felelnie a fenntartható fejlődés követelményeinek, az energiafelhasználás, környezetterhelés területein. Nagy figyelmet kell hát fordítani arra, hogy a többszálú kapcsolódás az újra fogalmazott elvárásokkal szemben komplex célként jelenjék meg, és ennek megfelelő feladat megoldási módszereket alkalmazzanak. 3. A fenntartható fejlődés környezete a Göcseji Falumúzeumban 3.1 Előzmények Ahhoz, hogy a lehető legszélesebb látótérrel rendelkezzünk a tervek megfogalmazásához, először a közelmúlt történéseit kell szemügyre venni. Közel tíz éve kaptam feladatul a Göcseji Falumúzeum és az akkor teljesen újnak számító Finnugor Néprajzi Park állagmegóvási, terület-fenntartási és műszaki fejlesztési feladatainak irányítását. Hamar nyilvánvalóvá vált, rengeteg a tennivaló. Már az is gondot okozott, hogy az alapvető, múzeumműködtetéssel kapcsolatos feltételeket biztosítani tudjuk. Súlyos lemaradásokkal kellett megküzdeni az épületek és a kiállított műtárgyállomány megóvása érdekében. Nagyjából ezzel egy időben fogalmazódott meg új elvárásként évi hat-tíz múzeumi nagyrendezvény megrendezése is. A műtárgyvédelmi és műszaki feladatok ellátásához pályázati lehetőség szinte semmi sem adódott. A rendelkezésre bocsátott források azt tették lehetővé, hogy az alapvető fenntartási feladatok ellátása mellett évente egy-egy épületet teljesen rendbe tegyünk. Az új munkaszervezési protokollok bevezetése sikeresnek bizonyult. Amellett, hogy szépen haladtunk az állományvédelmi feladatok végzésével, a fenntartói bizalom érzékelhetően erősödött, és pályázati lehetőség is egyre több adódott. Új foglalkoztató épületet építettünk, keresettnek bizonyultak a nyaranta megszervezett kézműves táborok. Ütemterv szerint haladtunk a műtárgyvédelmi tennivalókkal is. A sikeres akciónak hála - külön köszönet érte Kovács Zsuzsának! — önkéntesek hada sározta, meszelte újra az összes épületet. Munkánk szakmai elismeréseként éltük meg, hogy egy meghívásos pályázat forrásaiból rendbe hozhattuk a nagykutasi torkospajtát, a szenterzsébethegyi kamrát, és megépítése óta először be is rendezhettük a zalalövői hajlított házat. Ezt követően sajnos elfogyott a lendület, a Göcseji Falumúzeum lassan háttérbe szorult. A már hagyományosnak mondható rendezvényeink hozták a megszokott színvonalat. A nyári táborok megszervezése rutinszerűvé vált. A zalalövői hajlított ház porta mint „közönségporta” nem igazán váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználásával ütemezetten folytattuk az objektumok rekonstrukcióját, de egyre kevésbé tudtuk követni a rohamos romlás ütemét. Meg kellett hoznunk azt a döntést is, hogy átmenetileg felfüggesztjük a Finnugor Park ütemezett állományvédelmét, mert erőforrásaink ezt már nem tették lehetővé. Ráadásul a 2010. év krízisélményeket is hozott. Annak idején a Göcseji Falumúzeum épületeit szinte egyszerre építették fel. így csaknem egy időben érték el az állaguk állapota szempontjából kritikus kort is. Nem csodálkozhattunk nagyon azon sem, hogy tetőszerkezeteik teljesen egyszerre mutatták a romlás tüneteit. Mindezeken kívül rendkívül nagy mennyiségű csapadékot hozott a 2010-es év. Gyakran a rozsszalmából készült tetőhéjalás számára extrém terhelést jelentő, szemerkélő eső formájában. Előzőek okán a tetők jelentős része szinte teljesen tönkrement. Az egyre kilátástalanabbnak tűnő helyzet megoldása 2010. év szeptemberére nem tűrt további halasztást.
