Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Domesticatio et sepultura (Ember és állat viszonya a XXI: században)
296 Berdán Zsuzsanna ni, mint emberbarátunk, embertársunk elvesztését, mert a kutya helyét ismét be lehet tölteni. Igaz, hogy ők is egyéniséggel rendelkeznek, de mégis csak jobban hasonlítanak egymásra, mint az emberek.56 Kérdőíves kutatással vizsgáltam, hogy milyen szerepet tölt be a háziállat a kutyatartó életében, valamint, hogy a tájékozott gazdák milyen arányban vannak a tájékozatlanokkal szemben. Ismerik-e kutyájuk tulajdonságait, fizikai, biológiai, érzelmi igényeit, és megfelelő hozzáértéssel tartják-e őket?57 Azt tapasztaltam, hogy a lakosok többsége nincs tisztában a kutyája számára kedvező tartási módokkal, ugyanakkor néha ösztönösen optimális körülményeket biztosít kedvencei számára. Túlnyomórészt a következő érzelmi okokból tartanak kutyát: azért mert szerete- tet kapnak tőlük, vagy felvidítják gazdájukat, esetleg kötődésből, mert gyerekkoruk óta volt kutya a háznál. Sok esetben előfordul az is, hogy biztonságérzetet ad az állat. Ritkábban, de a kutya előnyös tulajdonságaira vonatkozó indítékokat is találunk, ott, ahol segítenek gazdájuknak, közvetlen módon, amikor terelik a baromfit, vagy megóvják a házat más állatoktól, közvetve, ha sétáltatni kell, mert azzal az idősebbeknek is meg van a napi testmozgásuk. Hogy mit szeretnek az emberek leginkább a kutyájukban? A leggyakoribb jelzők: mert hűséges, okos-értelmes, szép, vicces-aranyos. Továbbá előfordul az eb egyéniségének hangsúlyozása is. A legtöbb kérdőívet kitöltő számára a kutya családtagot, barátot és társat jelent.58 Természetesen a kutyatartó számára saját házőrzőjének biztonsága és komfortérzete áll az első helyen, de sajnos pont emiatt nagyon sokan szabadon engedik, ha nem látnak a közelben senkit. Nem gondolnak arra, hogy konfliktushelyzet nem csak ember és állat között lehetséges, hanem állat-állat között is, nem beszélve a gyanútlan sportkedvelőkről. Több helyen előírás, hogy a kutya nyakában legyen medál a hozzátartozó gazda valamiféle elérhetőségével. Sajnos a kérdőívet kitöltők többsége nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondván, „a kutya tudja, hogy hol lakik.” Korábban volt már szó az állatokkal szembeni erkölcstelen bánásmódról és az állatvédelemről. Ha valaki kegyetlenül viselkedik egy állattal szemben, azt valószínűleg embertársi kapcsolatában is morális gyengeség jellemzi. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a háziállat (kutya) antropomorfizálása és mértéktelen szeretete is lehet állatetikai kérdés tárgya.59 A túlzott emberi gondoskodás éppoly megerőltető lehet egy állat számára, mint pl. a termeléshez szükséges túlzott igénybevétel.60 Az állatnak jogában áll állatnak maradni, állatként viselkedni. A számukra kedvező életfeltételek biztosítása nem csak a tisztántartást és az etetést jelenti, hanem a természetének megfelelő szociális tartási körülményeket is.61 A háziasitásnak a kutyák esetében is voltak az állat egészségére káros tényezői, ezek a fajtiszta kutyákban megerősödött és öröklött genetikai betegségek, mint pl. a csípőficam. Egyes fajok kitenyésztése majdhogynem életképtelenné tette, de legalábbis szűkebb életfeltételek közé szorította az állatot. A kínai kopasz kutyák pl. nem bírják a közvetlen napfényt, a bulldognak akkora a feje, hogy a legtöbb kölyök császármetszéssel születik. Szaglását veszélyezteti a kicsi orra, szájában pedig ösz- szezsúfolódnak a fogak.62 Milliókat költünk kutyáink gyógyítására, betegségeik diagnosztizálására és szintén milliókat a kutyatápokra, játékokra és felszerelésekre.63 A legnagyobb baj az, hogy az állatkereskedések nem sokat tudnak az öröklődő genetikai betegségekről, a vásárlók pedig sokszor meggondolatlanul vásárolnak. Több százezer azoknak a kutyáknak a száma, amelyek az utcára, jobb esetben menhelyre kerülnek. Interjúalanyom, Vass József, mint polgárőr, gyakran találkozik este falkába verődött kutyákkal. Faluhelyen ugyanis gyakran szokás, hogy éjszakára nem zárják be a kaput, mondván, a kutya úgyis vigyáz a házra. Néhány gazda pedig egyszerűen csak elengedi házőrzőjét csavarogni, és ezek közül is van jó pár, amelyik nem tér vissza. Egy idő után az elkóborolt kutyákban úrrá lesz a falkaszel- lem, elvadulnak, nem mennek vissza a helyükre. Ezektől az állatoktól természetesen félnek az emberek.64 Haszonállatok és magyar fajták Napjainkban is vannak olyan kultúrák, amelyeknek a társadalmi berendezkedését, sőt vallási életét is szorosan meghatározza az egyes állatfajtákhoz fűződő viszonya. Indiában pl. a szent tehén kultusza az ország gazdasági és vallási arculatát is meghatározza. Hasonlóképpen befolyásolja egy kisebb népcsoport, az Uj-Guineai csengabák rituális ciklusait a közösség sertésfogyasztása.65 A kutyák mellett az ember a környezetében élő más állatok képességét is felhasználta és még ma is felhasználja életének, munkafolyamatainak megkönnyítése érdekében. A sivatagokban, ahol az éves csapadékmennyiség igen kicsi, tevekaravánok szállítják évezredek óta a kereskedelmi árut. Ma is ezzel a módszerrel hordanak gabonát és ruhát a sivatagokban élő pásztoroknak.66 A kazahok hagyományosan szirti sassal vadásznak kisállatokra. A gazdák kis koruktól nevelik, idomítják sasukat, hogy felismerjék kézjeleiket. Thaiföld északi részén elefántokon szállítják a műholdvevő berendezést. A sertéseket Périgordban (Dél-Franciaország) szarvasgomba keresésére idomítják stb.67 Az állatok domesztikációja és tenyésztése napjainkban sem zárult le. Sajnos, a hagyományos nomád
