Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Haász Gabriella: Zala gyermekek táboroztatása a Balatonnál az 1970-1980-as években
268 Haász Gabriella felében beállt 10 napra. Balatonberényben a kezdeti nagy férőhely kapacitás idején rövid, egyhetes turnusokra osztották be a nyarat, és csak 1975-ben, az országos gyakorlatra hivatkozva kérték a hosszabbítást.44 Nagykanizsa táborában a sátrazás az 1960-as években még két hétig tartott, ezt csökkentették le előbb egy hétre, majd a balatonberényivel együtt bevezették a 10 napos turnusokat. A mozgalmi jutalomtáborok 8 vagy 10 naposak, a vonyarcvashegyi tanulmányi, felkészítő turnusok pedig 10-12 naposak voltak. Üdülő programok A mindennapi élet keretét a napirend adta meg, melynek elemei a táborozási gyakorlat során erre az időre már állandósultak. A fix idejű és sorrendű napirendi pontokhoz tartoztak az ébresztő és a takarodó, az étkezések, valamint a közösségi élet mozzanatai: a reggeli torna, a körletrend (szobaszemle értékeléssel), a napi kétszeri sorakozó a jelentéssel, és a tábori zászló fel- illetve levonásával - ekkor történt meg a napi programok kihirdetése is - és a záró tábortűz. Az első és az utolsó nap nagyrészt utazással és formális teendőkkel telt el. Az évek során kevés dolog módosult: az ébresztő 6.30-ról későbbre, 7 órára került át, a naponkénti strandolás pedig először egy állandó késő délelőtti, majd egy délutáni sávot is kapott. Ezzel a programok közül egyedüliként bekerült az általános napirendbe, naponta kétszer, és a változás a már említett nyaraló jelleg megerősödését jelezte.45 Az üdülőturnusok részletes keretprogram-tervezetét az úttörőelnökség jó előre elkészítette, kettő vagy három párhuzamos változatban, belekalkulálva az elromló időjárást és az altáborok vagy rajok választási lehetőségét. 1976-tól a tervezetet már párhuzamosságok nélkül írták meg és küldték szét a résztvevő iskoláknak azzal a céllal, hogy ők maguk ennek alapján, a mellékelt egyéb javaslatok és szempontok szerint készítsék el azt az önálló programot, amit majd ténylegesen végrehajtanak. Balatonberényben is kellett a programfejlesztés, noha az évtized elején a nagykanizsai tanárok még a zsúfolt napirendre hivatkoztak. 1974-ben a Táborozási Szakbizottság az üdülőturnusokban az úttörőfeladatok arányát alacsonynak tartotta. Az előzetes tervezet szerint ezért - amiben évről-évre ismétlődtek a fontosabb szempontok, elemek - minden turnus részére ismertetni kellett a következő úttörőév (tanév) feladatait, történelmi, mozgalmi évfordulókról és eseményekről meg kellett emlékezni vagy játékos-kreatív formában feldolgozni. Ezt a minimumot, mint a tábori tevékenységek közéleti-politikai gyakorlati elemét előírták a megyei és a városi tábor részére egyaránt.46 A többi tevékenységcsoport, ami a központi tervezetben megtalálható, és a csapatoktól is elvárják: ismeretszerzés, tanulás és művelődés; sport, természetjárás, honvédelmi tevékenység és játék; végül a közhasznú társadalmi munka.47 A legfontosabb, teljesítendő programelemeket külön kérték, ajánlották minden alkalommal a tervezetben. Első helyen áll a kirándulás, egész napos (gyalogos vagy vonatos-hajós) és rövidebb változatban (akadályverseny, csónaktúra) is. Az 1970-es évek végén az „Edzett ifjúságért” mozgalom ügyességi játékai, a mindennapos úszásoktatás és a tábori próbák teljesítése fordulnak elő többször. Az úttörő próbák egyéni és közösen megoldandó feladatokat jelentettek egész éven keresztül, és a nyári táborok idején lehetett elsajátítani és vizsgázni néhány szakterületből (sport, turisztika). Kulturális programokhoz az utolsó esti tábortűz kísérőmüsorát javasolták, vagy egyszerűen csak „kulturális elemeket” említettek. Az iskolák készüljenek csapatműsorral, a kellékeket is magukkal hozva, mint pl. 1980-ban. A társadalmi munka a táborok hőskorából örökölt öntevékeny, de szükségszerű takarítást és rendrakást, konyhai kisegítést folytatta, amelynek keretében 1977-ben a „Tegyük szebbé táborunkat” jelszó alatt a gyerekek emléktárgyakat készítettek dekorációs céllal. 1981-ben a „Tiszta tábor” mozgalomban a balatonberényi tábor és környékének takarítása volt napirenden. A részletes keretprogram a turnus mindegyik napjához kapcsolt egy-egy témát, melyet címként a napiparancsban fogalmaztak meg. A témákhoz foglalkozásokat sorolt fel a tervezet, és a csapatoknak a megadott foglalkozásokat kellett részletesen kidolgozniuk, illetve a szabadon hagyott sávokra önálló javaslatot tenniük. Az 1977-es keretprogramban a szabadtéri sport- és játékszámokból - tábori olimpia, „Ügyesség-bátorság” bajnokság, akadályverseny, harci túra — a 10 nap mindegyikére jutott, a szervezők a konkrét sportágakra és játékokra várták az ötleteket. Az ismeretszerző, kulturális tevékenységek is sok helyet kaptak, közülük a már említett általános „kulturális foglalkozások”, a Ki mit tud és a tábortűzi műsor kínált sok variációt, míg az úttörőmozgalom tematikáját képviselte a tanévi előzetes, a rajzverseny és a Világifjúsági Találkozóról (VIT) szóló vetélkedő. Az esti, vacsora utáni időszakra legfeljebb két-három szervezett eseményt: vetélkedőt vagy műsort javasoltak.48 Az 1981-es keretprogram még hangsúlyosabbá tette a sport és túra profilt. A különböző sportágak bajnokságai Balatonberényben, altábori bontásban több napot tettek ki, a vízi-vízparti játékok ezeket egészítették ki. A kulturális ajánlat a vetélkedőket, az „Őrizd a békét” rajzversenyt, KRESZ-oktatófilm vetítését és dalok tanulását tartalmazta. A szabadtéri programok túlsúlyának része ekkor már a fentebb említett állandó napirendi elem, a fürdés. Ugyanazt a keretprogramot kapta
