Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Haász Gabriella: Zala gyermekek táboroztatása a Balatonnál az 1970-1980-as években
Zalai gyermekek táboroztatása a Balatonnál az 1970-1980-as években 269 meg a két megyei és a nagykanizsai tábor vezetősége, és napiparancsaik egy-egy nap legjellemzőbb eseményét jelölték meg: Ismerkedés Sportversenyek Vetélkedő Látogatás Kirándulás Tábori olimpia Akadá I y verseny ek Barátság49 A keretprogramhoz ebben az évben rosszidős javaslatokat soroltak fel a tervezet összeállítói, a korábbi párhuzamos teljes napirendek helyett. A beltéri sport- és ügyességi vetélkedőkön, a sakk- és pingpongbajnokságon és a rendes tervezetben is szereplő daltanuláson, vetélkedőkön kívül a nagykanizsaiaknál található több ötlet: a „Művészetek vándordíján” tanévi akció folytatása, úttörőmozgalmi tudnivalók forgószínpados bemutatója, játékfeltalálók klubja és a turisztikai ismeretek forgószínpada. A csapatok saját programjaikat a táborkezdetet megelőző napon egyeztették egymással, az esténként ösz- szeülő táborvezetőség pedig a tábortanáccsal együtt, aktuálisan döntött mindig a másnapi tábor, altábor és raj keretű programokról és változataikról. Az azonos keretprogramra alapozó, egymást követő üdülőturnusok között a különbséget az önálló csapatprogramok és azok megvalósítása jelentette. A helyszínen a végrehajtást, a gyerekek időtöltését, a tábor és felszereléseinek állapotát a megyei, városi úttörőelnökség és az illetékes tanács művelődési osztályának munkatársai ellenőrizték, nyaranta egy alkalommal. A szezont szeptemberben értékelték ugyanazokon a fórumokon, ahol a tavaszi szervezés, előkészítés zajlott. A jegyzőkönyvi összefoglalókon kívül azonban a naplók bejegyzései mesélik el legrészletesebben, mit valósítottak meg a tervekből. A balatonedericsi vezetőképző táborban 1970. július végétől 8 napos jutalomtáborozáson vettek részt a megye Kiváló Úttörő és Kiváló Őrs címet nyert diákjai. A turnus a helyszín ellenére üdülő jellegű volt. Úttörőmozgalmi foglalkozásként egy közös beszélgetés és a felszabadulás 25. évfordulójára érkező jubileumi páncélvonat érkezését iktatták be, a témához tartozó ismeretszerzés pedig játékos formában szerepelt a forgószínpados bemutatón (titkosírásjelzések tanulása) és a szintén jubiláló MÚSZ vetélkedőjén. Az úttörő próbák közül az úszásból lehetett pontokat szerezni. A többi program azonban mind szabadtéri és a megye többi üdülőtumusához hasonló volt: a rendszeres strandolás, a napokra széthúzódó foci és kézilabda bajnokság fordulói. Fontosak a közösségi rendezvények: két egész napos kirándulás és egy fél napos akadályverseny zajlott le, fogadták az ukrán Herszon város vendégdiákjait, és kétszer rendeztek tábortüzet, műsoros jelenetekkel.50 Az 1978-as balatonberényi nyár első 4 turnusáról maradt fenn tábori napló, melyet mindig az ügyeletre beosztott gyerekek vezettek. Az év aktualitása a VIT volt, ennek jegyében vetélkedőt és karnevált rendeztek minden turnusnak, és rendesen a 3. napon került sor a következő évi úttörő feladatok ismertetésére. A legváltozatosabb tevékenységcsoport a szabadtéri sportjáték, a bajnokságokkal, ügyességi versenyekkel, a „Mozdulj” vetélkedővel, a tízpróbával, és szerepel az úszótanfolyam is. Ezekhez a programokhoz meghívták a szomszédos Vas megyei gyermeküdülő iskolásait és azok külföldi (osztrák, bolgár, szovjet, jugoszláv) vendégeit. Az altáborok és rajok, az egyeztetés szerint, különböző célpontú egynapos kirándulásra, majd a félnapos járőrversenyre vagy harci, tanácsköztársasági emléktúrára mentek. A környék megismerésére iktatták be a faluban tett sétát, és a programok lazítására a külön látogatónap kijelölése bizonyult alkalmasnak - amint ezt már a napiparancs-sor is mutatta. Mindig megemlítették a gyerekek a „Tiszta táborért” mozgalmat, a programtervezet már ismertetett ajánlásának megfelelően: a terület takarítását az altáborok felosztották egymás között. A kulturális és kreatív foglalkozások jó idő esetén tartósan az esti sávba szorultak, váltakozva a diszkóval, tévénézéssel, filmvetítéssel.51 Az 1985-ös tábori naplókba 6 turnus eseményei kerültek bele. A 10 napról 9 napra csökkentett turnusok állandó programjai, a sportversenyek 2. napi indítása, az egész napos kirándulás, a vasárnapi látogatás és a táborzáró rendezvény elosztása megmaradt 1978-hoz képest. Az úttörő foglalkozások súlya, szerepe csökkent. Egyik beszámoló sem említi meg a tanévi mozgalmi előzetest. Csak az 1985-ös VIT feldolgozását kell kötelezően egy-egy napba beilleszteni, vetélkedő, bazár és karnevál formájában. A tábori próbák teljesítéséről már 1978-ban és ekkor sem lehet olvasni, akadályversenyre vagy rövidebb, versenyszerű túrára sem mentek. A szabadtéri, aktivitást igénylő programok túlsúlya változatlan, és nemcsak a labdajátékokat - a pingpongot is beleértve hanem a vízi versenyek több számát is megrendezték. Ismeretterjesztésként a KRESZ alapjait tanították rendszeresen a rendőrség közreműködésével, filmvetítés és teszt, valamint vetélkedő során. Az altáborok, csapatok programvariációi között felbukkannak többek között a rajzversenyek és kézműves foglalkozások, a kulturális vetélkedő, a közös éneklés, és az altáborok bemutatkozó műsora. 1978 óta megmaradt az ismétlődő programok között a falusi séta, a szomszédos táborokkal közös sportesemény és a társadalmi munka. Az esti sáv szinte teljesen a szórakozásé lett; a legkedveltebb diszkó és a filmek mellett viszont még egy, a korszakra jellemző művészeti ág feltűnt: a
