Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Cseh Valentin: Egy elfeledett zalai köznemesi család, az Ormándiak
226 Cseh Valentin 1532-ben a Bécs (Kőszeg) ellen vonuló II. Szulejmán szultán csapatai e térségen át vonultak északnak. Buda 1541-es elestéig komoly veszély nem fenyegette a térséget, viszont alapvetően változtatott meg mindent a királyi székhely elvesztése, majd a helyzet tovább romlott Szigetvár 1556-os eleste után. Ekkor Kanizsa volt az utolsó végvár,81 ami feltartoztathatta a törököt, de a portyázások komoly károkat okoztak a zalai falvakban. Az Ormándiak birtokai az 1570-es évtizedben pusztultak el a törökök támadásaiban, köztük 1576-ban Ormánd, Lak és Lickó is. Utóbbi lakóit a török elhurcolta, s 1580-ban még szerepelt a koppányi szandzsák defterében, de 1588- ban már teljesen elhagyott volt, akárcsak a család másik birtoka, Aszúvölgy is, amely 1586-tól kezdve török alávetettségben élt, 1598-ban már elhagyott településsé vált. Emiatt nem meglepő, hogy a család történetéről 1573-tól egészen 1597-ig nincsenek írásos forrásaink, hiszen valószínűleg többen közülük a török támadások áldozatává váltak, illetve a család többi tagja bizonyára biztonságosabb helyre költözött. A következő forrás 1597-ben keletkezett, ekkor Ormándi Lukács82 az Ormándon és Lakon tett szolgálataiért Deseo Albertiek és örököseinek örökjogon odaadta egy teljes házát, vagyis egy jobbágytelkét, kivéve a Lakon levő nemesi kúriáját. Ormándi Lukács 1598- ban vallotta, hogy a törökök által elpusztított Lakot újjá akarja építeni, s jobbágyokkal kívánja betelepíteni. Emiatt Sydi György providust szabaddá tette, valamint minden kötelezettség alól mentesítette házát és szőlőjét, mert ő volt az első, aki az elhagyott településre betelepült. A kiváltságok elnyeréséért cserébe Ormándi Lukács kikötötte, hogy Sydi György fiával együtt maradjon évekig a településen. Az ezt követő időszakról alig van információink, különös tekintettel a család zalai tevékenységére vonatkozóan. Valószínűleg Kanizsa 1600-as oszmán kézre kerülése után, vagy már talán korábban is, a fokozottabb török veszély miatt északabbra telepedhettek. Ugyanakkor bizonyítottnak látszik,83 hogy a forrásokban 1597-98- ban szereplő Ormándi Lukács azonos azzal a személlyel, akiről az 1620-as években több forrást84 is találhatunk. Egy 1626-os birtokadományozó oklevélből tudjuk, hogy Ormándi Lukács, akinek az apja Ormándi Pál, anyja Bögöthey Katalin85, a lánya pedig Ormándi Katalin volt, elhunyt, s birtokait az Ormándi család magszakadása miatt adományozta el II. Ferdinánd (1619-1637) király.86 Azonban több Ormándi is előfordul a XVII. század közepén Vas vármegyében; 1658-ban Trencsén vármegye nemesi lajstromában is szerepelt ezen a néven egy család, illetve 1660-ban volt egy Ormándi János nevű prókátor Erdélyben.87 E néven napjainkban is él család Magyarországon, de ez már egy másik történet... Jegyzetek Ezúton szeretném megköszönni dr. Bilkei Irén tanulmányomhoz nyújtott segítségét. 1 WERBŐCZY 1990. 74. (Tripartitum 1. rész 9. cím 7. §) 2 DL 87160. 3 DL 87149., DL 87151., DL 87154. 4 Ezen Páka környéki birtokokról egy 1454-es oklevélből tudunk, s akkoriban Ormándi Mihály és Balázs tulajdonában álltak. DL 14781. 5 MOLNÁR 2000. 457. 6 Az alispáni tisztséget 1455. július 7 - 1455. július 16. között töltötte be. MOLNÁR 2000 457. 7 1461. július 23 - 1461. szeptember 18-ig volt alispán. MOLNÁR 2000. 457. 8 Holub József kutatásai alapján úgy vélte, hogy a Kanizsai családnak komoly szerepe lehetett abban, hogy az Ormándi család egy része elszármazott Eger térségébe, ugyanis 1479-ben Ormándi János, mint homo regius, tehát királyi ember (A királyi ember vagy esetenként nádori stb. ember különböző jogügyleteknél segédkezett. A megbízás egyedi esetekre szólt. Lásd. KMTL 354.) volt jelen fiának, Ormándi Balázsnak Eger, Szegfalu és Bökény birtokokba történt beiktatásánál. DL 36713. 9 Ő majd három évtized múlva 1489-ben esküdt is volt a megyében, de azt nem tudni, melyik járásban. MOLNÁR 2000. 456. 10 DL 94191. 11 DL 104820. 1464. szeptember 1. Iborliszkói Pál fia István az Iborlickóban (Borlyzko) lévő birtokrészeinek szántóföldek és erdők elfoglalása, és megve- retése, megsebesítése miatt Ormándi János fiainak, Mihálynak és Balázsnak a támogatásával proclamata congregatio generalist hivatott egybe lengyeli Torda Lukács fiai: László, István és Miklós és azok édesanyja: Jusztina ellen, de szegénysége miatt nem tudta teljesen véghezvinni. Ezért annak a lefolytatását rábízta Ormándi Mihályra és Balázsra, akikre átruházta minden jogát. [DL 15911.] Érdekesség, hogy Ormándi István strenoriai püspök, a kapomaki apátság gubernátora, és testvérei: Ormándi Mihály és Balázs 1470- ben meg akarták venni Döbrétei Alberttól mindszenti Torda Lukács fiainak: Istvánnak, Lászlónak és Miklósnak a Zala megyei Csőszi birtokon lévő részeit, amelyekbe Albertet bírói ítélet alapján beiktatták. Az ügylet valószínűleg Döbrétei Albert fiának, Mihály mesternek (aki Gergely nevű testvére nevében is pa
