Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Muzeológiai tanulmányok - Cseh Valentin: Egy elfeledett zalai köznemesi család, az Ormándiak

Egy elfeledett zalai köznemesi család az Ormándiak

227

naszt tett) a Budai káptalanhoz benyújtott tiltakozása miatt meghiúsulhatott. DL 17021.

12 Erre, ahogy a zalai konvent levele is bizonyítja, 1466. január 5-ig sor került minden ellenvetés nélkül, a szomszédok jelenlétében. DL 104820.

13 DL 94222.

14 A zalavári apátság 1487. március 29-én tiltakozott a

kapomaki konventnél Esztergály és Nagyapáti területén levő részbirtokaik Lackfi János, Darabos Gergely, Ormándi Balázs és fiai: Ormándi Pál s János által történt elfoglalása ellen. FÜSSY 1902 558., HOLUB ZMHK

15 DL 45823.

16 BILKE1 2011. 1170.

17 Házassági vagyonjogi fogalom, amelynek értelmében a férj javaiból a feleséget egy bizonyos rész megilleti a házasság megszűnésekor. Bizonyos esetekben (pl. házasságtörés) a hitbérhez (dós) való jog elveszhetett. Werbőczy így magyarázza a hitbér fogalmát: „ ...a hitbér és kelengye szót egybe foglalva és egynek véve hitbérnek mondjuk; és ez a nőnek szüzessége vesztéséért és az elhálásért férje javaiból adatik. ” Továbbá így fogalmaz ezzel kapcsolatban: „ Tudni kell tehát, hogy országunk régi és meggyökeresedett szokásjoga szerint a hitbér a törvényes házasságra lépett nőknek a házassági tartozás teljesítéséért a férjek javaiból és jószágaiból járó jutalom KMTL263.; WERBŐCZY 1990 217. (Tripar- titum I. rész 93. cím bev., 2§)

18 Az 1222-es Aranybulla rögzítette a leányok jogát apjuk birtokának a negyedére, mivel korábban nem örökölhettek. A „quarta puellaris", vagyis a leánynegyed a római jogból került a magyar jogba; eleinte a teljes vagyonbóljárt, de a XIV. századtól kezdve csak az ősi és szerzett vagyont érintette, míg a vásárolt vagyonból a leányok egyenlően örököltek a fiúkkal. KMTL 400.

19 Alsólendvai Bánffy János familiárisa volt, s 1497- ben, mint királyi ember találkozunk vele. Pályafutása során kúriai jegyző is volt, és 1500-1514-ig Zala vár- megye jegyzői tisztségét töltötte be. Nevéhez fűződik a ,fecta per ... notarium” feljegyzés bevezetése a megyei kancellárián. HOLUB 1929 157-158.; MOLNÁR 2000 457.; KUBINY1 1988. 15.

20 DL 50005.

21 DL 50005.

22 A XVI. század folyamán az Ormándi család tagjai az alsólendvai Bánffy család familiárisaiként teljesítettek szolgálatot, s ennek a későbbiekben komoly haszna is volt számukra. Különösen a Mohács utáni időszakban vált fontossá ez, figyelembe véve azt, hogy 1526-ot követően három báró volt befolyással Zala vármegyére. Ezek: alsólendvai Bánffy János, aki II. Lajos pohárnokmestere volt, és részt vett a mohácsi csatában is, továbbá enyingi Török Bálint és Nádasdy Tamás, akik

mindannyian komoly hatással voltak az I. (Habsburg) Ferdinánd (1526-1564) és I. (Szapolyai) János (1526- 1540) királyok közti küzdelemre, amely az 1526-1541 közötti időszakban valósággal felemésztette Magyar- országot. Bánffy János a korszakban mindvégig 1. János pártján maradt, s bár I. Ferdinánd is szerette volna megnyerni, ez nem sikerült neki, emiatt Bánffy birtokait eladományozta. A budai országgyűlésen 1530-ban az ország nádorává választották, amely hivatalt 1534-es haláláig ellátta. BILKEI 1997. 23-25.

23 DL 64801.

24 A források tanúsága szerint 1548. november 7.-1551. febmár 23. között szolgabíró volt. Molnár 2000. 457.

25 ZML DL XV. 1 .-275

26 DL 72201.

27 ZML XII. 1. Nr. 1875 számú oklevélből tudjuk a nevét.

28 Latinul factum potentiale, amely egy speciális bűncselekmény elnevezése. Az invasio domusból vagyis a más házára való fegyveres rátörésből fejlődött ki a XIII. századra a fogalma. Minden olyan cselekedetet hatalmaskodásnak neveztek, amely valakinek a személye, a szabadsága és vagyona ellen irányult. Büntetése elméletileg fővesztés volt, de gyakorlatilag a felek kiegyezhettek egymással. KMTL 255.

29 ZML DL XV. 1.309; ZML XII. 1. Nr. 1885

30 ZML DL XV. 1.310

31 ZML DL XV. 1.324

32 ZML XII. 1. Nr. 322

33 Az egyházaspacsai birtokot I. János király vitézlő Ivánéi Ferencnek, Jánosnak, Péternek és Györgynek adományozta hűséges szolgálataikért, amelyet az országnak, a koronának és a királynak nyújtottak, s rajtuk keresztül lett az unokatestvérük, Ormándi István és minden örököse adományozott.

34 ZML XII. 1. Nr. 1473

35 ZML XII. 1. Nr. 1869

36 Ormándi Istvánnak 1539-ben a következő településeken voltak birtokai: Búberek, Egyházaspacsa, Horváti, Isebor, Pacsa, míg 1546-ban Iseborban. Ormándi János 1539-ben birtokos volt a következő falvakban: Búberek, Horváti, Isebor, Pacsa. BILKEI 1997.48-49.

37 E tisztséget 1541. december 8. - 1567. február lóig töltötte be alsólendvai Bánffy Lászlóval közösen. MOLNÁR 2000 246.

38 ZML XV. 61. Isebor 10. d. 210. 4-5.

39 A szervitori intézmény a középkori familiaritásból jött létre. Eleinte hasonló feladatokat (katonai, hivatali, birtokigazgatási, titkári) látott el a szervitor is, aki többnyire nemes volt. A Jagelló-kor végétől kezdve meghatározott ideig tartó pénzért végzett szolgálattá alakult át a szervitorság. BILKEI 2011. 1171.

40 ZML XII. 1. Nr. 949

41 ZML XII. 1. Nr. 1958