Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Cseh Valentin: Egy elfeledett zalai köznemesi család, az Ormándiak
Egy elfeledett zalai köznemesi család az Ormándiak 225 tálán: őt repülő ménen szolgái ragadják. / Agg Ulemán ví még, s víttában az éltes atyának / Látni megijjúdott erejét, amint az időnek / Mélye fölött lebeg, és sugarát megereszti turulként. / O magas Ormándit s Bayt elfárasztja sebekkel, / S lánya körűi mint örvény jár csattogva; de rájő / Zoltai, és az apát szédítve megéri csapása.”60 A nevezetes, a magyar védők diadalát hozó ostromban Ormándi János kezét egy ágyúgolyó eltalálta, s a harcok befejezéséig nem is gyógyult meg a sebe. Az orvost sem tudta kifizetni, ezért 32 forintos jutalommal segítették ki. Zalába visszatérve 1554-ben az Egeméi harcolt Ormándi Jánosnak és testvérének, Ormándi Istvánnak61 volt újabb hatalmaskodás miatt pere, ezúttal lickói Jánosa Balázzsal.62 Majd a következő évben újból birtokügyek miatt szerepelt az Ormándi család a forrásokban, ugyanis Ormándi Pál édesanyjával, Mártával közösen birtokokat adott el Zichy Istvánnak Pacsán, Iseborban, Búbereken és Horvátiban,63 majd a pacsai hegyen Ormándi Pál 4 magyar forintért egy régóta elhanyagolt szőlőjét is eladta Tüttösi Benedeknek.64 A következő évtized elején Ormándi Ferencné Lengyeli Dorottyát iktatták be az Isebor, Horváti, Pa- csa, Búberek és Medes possesiókban lévő egész birtokrészekbe és az isebori kúria birtokába, az Albert kapornaki apát és Ormándi Ferenc közötti fassio alapján.65 A következő, 1562-es esztendőben Ormándi Pál és Ferenc Búbereken levő teljes birtokrészüket 50 magyar forintért eladták nádasdi Darabos Gergelynek és feleségének, Térjék Orsolyának és gyermekeiknek.66 1563. december 21-én, Tamás apostol ünnepén a kapornaki konventnél fogott bírák előtt született megegyezés Ormándi István javainak felosztásáról özvegye, Márta asszony és gyermekei, Pál, Ferenc,67 Gábor és Sebestyén között. Az egyezség megkötésekor Sebestyént Felső Máté képviselte. Ez az egyezség azért is érdekes, mert pontos képet fest a család vagyoni helyzetéről. A megállapodás szerint minden tartozást egyenlően vállaltak, a birtokokat és a család négy kúriáját is igazságosan osztották fel egymás között. Az ormándi kúria a benne lakó Ormándi Sebestyéné lett, míg az üres laki kúria Ormándi Gábor tulajdonába került. Emellett Ormándon egy fakápolna kegyúri jogát Ormándi Pál örökölte meg, továbbá az övé lett Lakon Csertán Péter providus faháza, míg Ormándi Gábor Márta asszony és Ormándi Sebestyén Lakban épített épületeit szerette volna megkapni. A birtokokból Márta asszonyé lett Lakon Sipos András, Balogh György és Kozma György jobbágyok jobbágytelke, továbbá Iseborban és Medesen jutott földekhez. Ormándi Pál a pacsai és medesi birtokok mellett Lakon megkapta Kozma János és Sydi Ambrus jobbágytelkét. Ormándi Gábor tulajdona lett Csertán Balázs, Bertalan Mihály, Nagy Ambrus és Sydi Benedek laki jobbágytelke. Ormándi Ferencé lett Sydi János ormándi és Encse György laki jobbágytelke, míg Ormándi Sebestyéné lett Ormándon Sydi Márton, Némái Balázs, Sydi Balázs és Gerencsér Tamás özvegyének a jobbágytelke. A Lakon levő szőlőbirtokokból az Egyed szőlő Márta asszonyé lett, a Pincés szőlő Pálé, a Felső szőlő Sebestyéné, míg a laki hegy északi részén levő Felső szőlő Gáboré lett, Ferenc Pacsán kapott szőlőbirtokot. Emellett az ormándi kétkerekű vízimalom hasznát öt részre osztották fel.68 1564-ben Ormándi Pál előbb kiváltotta fivérének, Ormándi Gábornak a medesi két és fél jobbágytelkét a zálogból, s birtokokat is cseréltek egymást közt Pacsán, Búbereken és Medesen, nyilván a zálogból kifolyólag; majd medesi saját tulajdonú három népes jobbágytelkét eladta Nagy Benedeknek és Jánosnak 150 forintért. Ebben az esztendőben a források szerint a család tagjainak Medesen 7, Pacsán 3, Iseborban 3, míg Ormándon és Lakon 8,5 portája volt; utóbbiból Ormándi Bálintnak69 1564-ben70 Ormándon és Lakon 5 portája, Ormándi Ferencnek 3 és fél portája volt és egy elhagyott jobbágytelke. A már említett Ormándi Bálintnak Aszúvölgyön 4, Lickóban 5 portája volt, s utóbbi településen még a család két másik tagjának is volt birtoka.71 Ebben az esztendőben Ormándi Tamásnak volt egy pere Nagy Miklóssal és Bálinttal, mert megverték egy jobbágyát Erényé és Gellért falvakban,72 míg a következő évben Ormándi Pál pereskedett Telekesi Imre ellen egy hatal- maskodási ügyben.73 A következő, 1565-ös esztendőben Ormándi Ferencet és feleségét, Lengyeli Dorottyát beiktatták egy nemesi kúria birtokába lseboron, amit Zepethky Jánostól vásároltak.74 Az Ormándiaknak 1566-ban Medesen 2, Ormándon és Lakon 5 portája volt, ebből három Ormándi István özvegyéé, Márta asszonyé,75 míg a források szerint Ormándi Ferencnek Pacsán és Iseborban, Ormándi Pálnak pedig Iseborban volt birtoka. A következő, 1567-es évben Ormándi István fiai egyik népes jobbágytelküket eladták az asszegi Péterffy testvéreknek 60 magyar forintért, hogy egyikőjük a betegségét Pöstyénfürdőn tudja kúrálni. A következő évben viszont újból családi vita kerekedett, mert Ormándi Pál vitatta Ormándi Ferenc végrendeletét, amiben ő az isebori nemesi kúriáját és telkét, a pacsai és búbereki hegyen neki járó hegy vámot és 50 iugerum76 szántót hagyott Egeraljai Lászlóra és isebori Deli Péterre.77 Ebben az esztendőben Ormándi István özvegyének, Márta asszonynak is volt egy pere Tarródi Ferenccel.78 A család Ormándi Pál79 és Gábor révén újból birtokügyek miatt tűnt fel a forrásokban: Újlaki Sebestyénnek adtak zálogba és örökjogon birtokokat Pacsán és Iseborban.80 Az országot dúló oszmán-magyar háború harcai nem kerülhették el Zala megyét sem, amely már a mohácsi csata után pár évvel felvonulási területté vált, amikor
