Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Kurucz György: Az Asbóth család és Keszthely: Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818
14 Kurucz György támogatta, sőt hallgatólagosan elvárta, hogy a Georgi- kon tanárai valóban támaszkodjanak a legkorszerűbb szakirodalommal rendelkező könyvtárára. Erre utal As- bóthnak egy 1801. november 29-én Festeticshez intézett levele is, melyben így ír: „ Gazdaságbéli tanításaimnak tökélletesebb ki-dolgozására alázatossan kérem Méltóságodat, méltóztasson könyvestárjából újabban következendő tudós munkákat számomra ki adatni. ”29 A Directióhoz intézett 1803. január 2-i feljegyzésében szintén hasonló kérést fogalmazott meg: „... gazdaságbeli tanításaimnak kipallérozására, s kivált az ezen esztendőben meghatározott öt tárgyaknak tökéletesebb kidolgozására netalántán még szükséges könyveket a M[éltóságos], Uraságbéli gazdag könyvtárából magamnak kikérhessem. ”30 A modem kertészeti ismeretek oktatására, a szőlő- művelés legeredményesebb módszereinek megalapozására szintén nagy figyelmet fordítottak a Georgikonban. Asbóth egyébként már 1803-ban elkészítette az iskola gyümölcsösében található gyümölcsfák jegyzékét részletes pomológiai leírásukkal, de sokat tett a tanintézet botanikus kertjének létrehozásáért is.31 Egy későbbi, 1812-es kimutatás szerint 60 szekcióban 213 fafajta volt található a Georgikon botanikus kertjében. Mintaként a Theresianum és a Schönbrunn kertészete szolgált, s a csemetéket, virágmagvakat Bécsből, illetve szepessé- gi kereskedőktől szerezték be. A gyümölcsnemesítésre és gyümölcstermesztésre egyébként is nagy figyelmet fordított Festetics, amit a könyvtárában fellelhető pomológiai munkák változatossága is bizonyít. Asbóth elsősorban Johann Ludwig Christ Handbuch über die Obstbaumzucht und Obstlehre című 1804-ben kiadott munkáját használta tanítása során.32 Mindemellett a Georgikon szőlészete a régió első jelentősebb fajtagyűjteményével rendelkezett. Asbóthnak „A Georgikonnak Tserszegiszőllőjében levő szőllő Fajták s azokból leendő Borok Tulajdonságai” című kimutatása, ami az egyes fajták tulajdonságait (érési idejét, termékenységét, a belőlük nyerhető bor ízét, stb.) ismertette, egyúttal bortárolási, borkezelési útmutatással is szolgált.33 Bár a Georgikon keretein belül működő iskolák közül a „Parasztiskolában” - mely kimondottan alsó fokú képzést volt hivatott biztosítani tehetségesnek tartott jobbágy- és zsellérfiúk számára — 1798-tól tanultak az alpraktikánsok (növendékek), a gróf utasítása nyomán Asbóth 1804. szeptember 28-án kelt újabb rendtartásban szabályozta ennek a képzési típusnak a működését. A tananyag elméleti része írás-olvasásra, katekizmusra, alapfokú „számvető könyvre”, valamint „mezei kalendáriumra” épült. Az itt tanuló fiatalok, akik egyúttal a tangazdaság kisegítő munkaerőigényét is biztosították, télre és nyárra külön egyenruhát is kaptak. Előmenetelükről pontos kimutatások készültek.34 Jó két évtizeddel később, vagyis az alapító halálának időszakában összeállított vizsgatételek pedig arról tanúskodnak, hogy a bérestanulók alapvető számviteli és technológiai ismeretekről is bizonyságot adtak. A szántóföldi növénytermesztés általános agrotechnikai gyakorlata, a különböző talajművelő eszközök, a vetőgép használata mellett a burgonya sokoldalú hasznosítását is tárgyalták az órákon. Az állatgyógyászati ismeretek oktatása során pedig külön hangsúlyt kapott a himlőoltás alkalmazásának gyakorlata.35 Itt érdemes megemlítenünk, hogy Festetics tudatosan törekedett képzett állatorvosok alkalmazására, s ennek tulajdoníthatóan a kor két jeles hazai állatorvosa, Liebbald Gyula és Brunkala Román is hosszabb időt töltött Keszthelyen.36 Ugyanakkor az Asbóth által jegyzett 1809. augusztus 9-i utasítás szintén megfelelő szakértelemre enged következtetni: „Ha pedig az Institutum Marhái hasonlóképpen már száj és köröm Fájásban volnának, vagy azt utóbb elkapnák, a beteg marhák tüstént az egészségesektül különválasztatván, és az egészséges marháktúl távul, s ha lehet más udvarban lévő istállóban tartassanak, azokra külön cselédek ügyeljenek... ”37 Természetesen, mint minden iskolában, így Keszthelyen, a béres tanulók között is előfordultak fegyelmezési problémák, s ezeket sok esetben Asbóthnak kellett rendeznie. 1803. június 8-i Directióhoz intézett feljegyzésében egy Tóth Gyuri nevű alpraktikáns kapcsán ko- moly gyanújának adott hangot, mivel a gyerek a tisztek előtt azt állította, hogy maga Festetics adott neki engedélyt az elutazásra, márpedig „az említett gyermek már egyszer Burgundiái répa lopásért a tisztségtől megbün- tettetvén, kétség kívül újabb fenyítéktől fél, minthogy a gyermeknek tudtára tegnap kitudódott a tisztség által, hogy a Mélt. Uraságtól tartására kegyesen határozta- tott pénzének némely részét hijábav aló Ságokra fordítja, t.i. keszkenőt, pántlikákat vészén, s azokat leánynak ajándékozza, azonkívül a tiszttartónak commissiója nélkül mesterembereknél szűrt csináltatott. - Jó és hív cselédet belőle alig várhatni. ”38 Asbóth és Kozina György számtartó következő napon kelt leveléből pedig Tóth Gyuri újabb „csínytevé- se” is kiderül, mivel mellékelték a Gergely vezetéknevű keszthelyi szabó részére Asbóth „aláírásával” megerősített „engedélyt”, miszerint „ Gergő szabó varhat (sic) Tóth Gyurinak egy nadrágot... Assbót (sic) mp”. A Vas vármegyei illetőségű gyereket utóbb a hamisítás és az engedély nélküli távozás miatt a vármegyei szolgabíróval kerestette a Directio.39 Komoly dilemmát jelentett egy másik eset, amikor a georgikoni ökonómia professzor teljes mértékig kénytelen volt a Directio „bölcs belátására” hagyatkozni. 1804. július 21-i levelében ugyanis azt írja, hogy az egyik alpraktikáns, a 21 esztendős Kőmíves Gyuri, egy 18 esztendős Pintér Panni nevű leányt, akinek egyébként 150 ft készpénze is van, el akarja venni. A georgikoni tisztek ugyan