Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Tanulmányok Asbóth Sándorról - Kurucz György: Az Asbóth család és Keszthely: Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818

Az Asbóth család és Keszthely

15

intették, hogy halassza el egy évvel a házasságkötést, „ minthogy illetlennek ítéltük, hogy egy alprakükáns fe- leséges legyen, s egyszersmind az ifjú a meghatározott időre feltett szándékát jobban meggondolhatta volna ”, de ígérete ellenére már kétszer ki is hirdették a templomban.40

Hogy miképpen alakult Kőmíves Gyuri és Pintér Panni közös élete, a rendelkezésre álló iratanyagból nem derül ki. Megemlíthetjük azonban azt is, hogy 1803 elején sokkal komolyabb ügy miatt kellett As- bóthnak intézkednie, amikor is egy elszámolási vita miatt két georgikoni főpraktikáns verekedett össze, s az egyikük olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kérdéses volt, vajon nem vakul-e meg a fél szemére.41

A Georgikon további iskolatípusokkal való bővítése szintén Asbóth János georgikoni igazgatósága idején történt. Ekkor jött létre az uradalmi jogászképző, az ún. Pristaldeum, melynek tanrendjét Asbóth dolgozta ki. Az iskola szervezése 1803-ban kezdődött, s az uradalmi jogügyek intézésére alkalmas szakemberek képzése 1804-től igazolható, amikor két hallgatót vettek fel. A hallgatóknak általános gazdálkodási és birtokigazgatási ismereteket, magyar köz- és magánjogot, továbbá eljárás- és büntetőjogot, urbáriális törvénycikkeket kellett tanulniuk a hároméves tanulmányi idő alatt.42

Az alsó és felső fokú képzést biztosító erdésziskola 1806-tól nyílt meg a Georgikonban. Az erdész főprak- tikánsok tanulmányi ideje három év elméleti oktatásból állt, melynek során természetrajzot, matematikát, geometriát, fizikát, kémiát, földrajzot, számvitelt, német nyelvet, s természetesen növényismeretet, illetve gyakorlati tárgyként fakitermelést, lövészetet tanultak. Az erdész alpraktikánsok tananyaga részben igazodott a főpraktikánsokéhoz, bár természetesen nem volt any- nyira részletes, és sokkal inkább a gyakorlati képzés pl. vadászati alapismeretek, vetésápolás, naptárhasználat kapott hangsúlyt. A két éves tanulmányi időre tervezett alsó fokú képzést nyújtó kertésziskola szintén 1806-ban létesült. Bár Asbóth 1807-től nem a Georgikon tanáraként, hanem Festetics valamennyi birtokának prefektusaként tevékenykedett tovább Keszthelyen, 1810-ben a gróf utasítására mind a kertésziskola, mind pedig a szakácsiskola tanrendjét átalakította, illetve újból kidolgozta. A kertészek német és magyar nyelven írást, olvasást, alapfokú matematikai ismereteket, kertészeti naptárt (növénytani alapismerteket) tanultak az első évben. A második évben ezt kiegészítve konyhakerti és dísznövényismereteket, általános botanikát, melegházi nevelést, alapfokú könyvviteli ismereteket sajátítottak el. A szakácsiskola tervezetében három évig tartó képzési időt számított Asbóth. Az első év tananyagában magyar és német nyelvű olvasás, írás, matematikai alapismeretek szerepeltek. A második évtől mindezek mellett már anyagismeretet, főzést, élelmiszertartósítást tanultak a szakácsiskola növendékei. A harmadik évtől számvitelt, etikettet, a főúri családok szolgálatához szükséges egyéb ismereteket, sőt lovaglást tanítottak számukra.43

Az oktatás, a tangazdaság irányítása, illetve uradalmi tiszti, prefektusi tevékenységén túlmenően Festetics György több alkalommal is megbízást adott Asbóth számára, hogy konkrét piackutatási, értékesítési feladatok ellátása mellett tapasztalatszerző körutakat is tegyen. Az 1802. szeptember 7-én kelt instrukció értelmében „a Georgikonbeli tiszttartó és professzor Asbóth János úr lOdik szeptemberben elindul és egy oeconomica tapasztalásbeli peregrinatiót vagyis utazást végben viszen. ”44 A Balaton északi partján haladva Asbóth először Lepsényben egy cseh bérlőt, egy bizonyos Jan Nowotnyt keresett fel. Ezt követően Pápa felé vette útját, ahol az Eszterházy birtok prefektusával kellett találkoznia. Ezután Győr, Pozsony, Köpcsény érintésével Bécsben Peter Jordan professzorral kellett megismerkednie. Festetics mindemellett azt is meghagyta számára, hogy a schönbrunni kertészetet is keresse fel, majd visszafelé jövet Harrach gróf juhászatáról gyűjtsön tapasztalatokat. Ruszton, Rohoncon a helyi borkezelési gyakorlatot tanulmányozta, illetve gróf Batthyány Tódor tiszttartójától vetőmagtisztítási eljárásokat tanult. Két évvel később, a Directióhoz intézett 1804. szeptember 1 -i levelében Asbóth arról számolt be, hogy „...a Méltóságos Gróf Úr Ónagyságától Kegyelmes engedelem szerint holnapután regvei a Tátra felé útnak indulni fogok... ” s ezért a Georgikon pecsétjét és ügyeit Kozina György számtartó részére hagyja.45

1806-ban Festetics újabb tanulmányútra küldte Asbóthot. A Komárom vármegyei Ácson Festetics sógorának, gróf Eszterházy Károlynak az angol kertjét mérte fel, majd Győr, Ovár, Féltorony, Pozsony, Örmény és Nagyszombat voltak következő állomásai. A nagyobb magyarországi birtokközpontokkal való ismerkedést követően Brünnek vette útját, ahol helyi posztógyárosokkal tárgyalt a Festetics birtokok gyapjá- nak értékesítése céljából. Visszatérőben Bécset kereste fel, ahol a theresianumi kertben dolgozó Varga László kertésszel tárgyalt vetőmagok beszerzése ügyében, de találkozott az augarteni főkertésszel, Fleischacker úrral is. Ezt követően Sopront és Ságot érintve tért vissza Keszthelyre.46 Néhány évvel később, 1810. július 20- án viszont a Festetics Györggyel folytatott konzultációkat követően már ő fogalmazta meg a „Fleckel Károly Oeconomiae Practicánsnak” szóló utazási instrukciókat. Fleckel Csehországon, Felső-Szászországon át Berlinbe utazott, majd Göttingent felkeresve és a Rajna vidék érintésével Svájcban kellett hosszabb tanulmányutat tennie. Svájci látogatása során a Georgikon hallgatója Emanuel Fellenberg hofwyli tanintézetét is felkereste.47