Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Tanulmányok Asbóth Sándorról - Kurucz György: Az Asbóth család és Keszthely: Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818

Az Asbóth család és Keszthely

11

egyrészt egyetemi előadásai révén, másrészt műveivel, illetve mezőgazdasági, élelmiszertechnológiai, köz- gazdasági tárgyú kiadványok szerkesztésével jelentős szerepet vállalt a racionális gazdálkodási elveknek a német fejedelemségek, illetve a Habsburg Birodalom országai felé történő közvetítésében.39 Némethnek ez a megjegyzése bizonyára felkeltette Festetics érdeklődését, hiszen a Georgikon alapítója pontosan Beckmann Grundsätze der teutschen Landwirtschaft c. 1769-től Göttingenben megjelent többkötetes tankönyvének Pethe Ferenc által történő lefordításával és átdolgozásával kívánt egységes tankönyvet biztosítani keszthelyi tanintézete számára.40 Bécsi, pesti és lipcsei könyvkereskedők útján Festetics Beckmann számos művével gyarapította keszthelyi szakkönyvtári gyűjteményét.41

Némethhez hasonlóan Mathias Rombauer, aki Körmöcbányáról írt a meghirdetett állás ügyében, szintén azt hozta fel érvként a professzori állásra való alkalmassága mellett, hogy 1781 és 1784 között Johann Beckmann óráit látogatta. A pályázó ráadásul igen komoly ajánlással rendelkezett. Bossányi bárónő, vagyis Festetics György nagynénje, Kisselmecről a grófhoz intézett 1800. november 13-án kelt levelében határozottan támogatta.42 Bár a Directio, vagyis Festetics György központi birtokigazgatásának iratanyagában nem található a tényleges döntésről semmilyen feljegyzés, azonban két nappal később, vagyis 1800. november 15-én Késmárkon kelt levelében viszont Asbóth János, a Directio fejéhez, vagyis Piestyánszky Ignác- hoz intézett levelében már úgy ir, mint aki Keszthelyről határozott ígéretet kapott.

„ Könnyen képzelheti magának a Tekintetes Úr, minémű külömbféle érzésekkel fogadtam a Tekintetes Úr 31. Oct. indultt, s 12 Nov. itt meg érkezett kegyes levelét, de ezen érzések között még-is fő-helyet foglalt magának az az egyenes és hálaadó szívből származott öröm, mellyet a Tekintetes Úr és a többi Directióbéli előttem még esmeretlen érdemes Urak hozzám mutatott bizodalmok bennem gerjesztett, a-mellyre is, akar mi vége legyen a Georgikoni üres Hivatal utánn való iparkodásomnak, magamat érdemessé tenni valamint mindenkor igyekezni fogok, szintúgy amazért a Tekintetes Directiónak szüntelen kötelessé maradok. ”43 Asbóth egyúttal azt is kérte, hogy húsvétkor küldjék a meghívó levelet, mert a késmárki líceumban be akarja fejezni a kurzusát, továbbá felesége születendő gyermeke miatt Húsvét előtt nem indulhat, ráadásul egy bizonyos Dr. Pfeififertől el akarja tanulni „a valóságos indigóhoz minden tökéletességiben igazán hasonló kék festéknek az úgy nevezett sárgán festő fűből (Tinctoria, Waid) " való készítését.44

Asbóth számára a Directio a következő év januárjában küldött újabb levelet. A késmárki tanár 1801. február 7-én kelt válaszában köszönte meg, hogy Festetics

200 ft útiköltséget utaltatott ki számára, illetve jelezte, hogy április 24. és május 1. között érkezik majd Keszthelyre.1 Ez valóban így történhetett, mivel a Georgikon oktatási rendjével és a tangazdaság működésével kapcsolatos április 30-án kelt aktuális havi jelentésen már szerepel Asbóth aláírása, jóllehet a jelentést még Pethe jegyzi.2 Feltételezhető, hogy ez az időszak mindenképpen nehéz lehetett Asbóth számára, hiszen nem ismerte a környék viszonyait. A tangazdaság működésének áttekintése, az aktuális munkák szervezése, az előkészületek nagy figyelmet kívántak, s főként amiatt, hogy a Georgikon nem vett igénybe ingyenes jobbágyi robotmunkát. Pethe Ferenc Festeticshez intézett május 22-i jelentésében arról számolt be, hogy nyolc faluban is járt mire sikerült a megfelelő aratókkal szerződnie az elkövetkező nyári munkákhoz.3 Érdemes megemlíteni viszont, hogy Asbóth érkezése gyakorlatilag egybe esett az alsó fokú kertésziskola megnyitásával, melyet a megfelelő publicitás érdekében német és magyar nyelvű lapokban Festetics közzé is tett. Az újsághíradás azonban arról is beszámolt, hogy „ ... tavai közönségessé tétetett híradásoknak következésében a Georgikoni Tisztartóságra és Gazdaságbeli Professori hivatalra, a magokat számosabban jelentő jeles Férjfiak között, az hajdan Göttingában tanult, és legutóbb Késmárkon öt Esztendeig Természet Tudományát, Philosophiát, Oeconomiát, és Technológiát közönséges megelégedéssel híresen taníttó Professor Asbóth János Úr kineveztetett”.4S Természetesen a keszthelyi tanintézet hosszú távú elismertsége nemcsak az oktatás minőségétől, hanem a tangazdaság eredményességétől is függött. A Georgikon tangazdasága, mely a szántóföldi növény- termesztéstől a konyhakertészeten, gyümölcstermesztésen keresztül az állattenyésztésig valamennyi ágazatot magában foglalt, Festetics szándékai szerint az intézményben oktatott racionális gazdálkodási elvek és gyakorlat eredményességének demonstratív eszköze is volt. A rendelkezésre álló források alapján úgy tűnik, hogy az új ökonómia professzor, aki egyúttal a georgikoni tangazdaság tiszttartója volt, megfelelhetett az előzetes várakozásoknak. Ezt támasztja alá a júniusi „georgikoni relatio”, illetve Festetics 1801. június 22-i határozata, melynek értelmében „eddigi szorgalmatos- sága miatt 50 ft kiutaltatik”.5 Asbóth mindezek alapján bizalommal fordulhatott új munkaadójához, midőn 1801. augusztus 1 -én kelt levelében engedélyt kért arra, hogy elutazhasson legkisebb húga esküvőjére Sopronba. Kérelmében megemlíti, hogy egyik testvérhúgát éppen Festetics Artner nevű soproni fiskálisa vette el, majd így folytatja: „... most ismét véletlenül veszek az édes anyámtól hasonló hívó levelet, ki tudniillik a legifjabb leányát és Testvér-Húgomat a legközelebb jövő Héten egy Fabricius nevezetű sopronyi Prókátorhoz akarja férjhez adni, s ezen öröm-alkalmatosságra több