Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Muzeológiai tanulmányok - Horváth László: Kora vaskori település Letenyén

Kora vaskori település Letenyén

127

egy hullámvonalban futó kettős besimított árok díszíthette. Az ilyen minták elég ritkán fordulnak elő a keleti Hallstatt-kultúra területén (pl.: Keszthely-Fenékpuszta, 1. sír: HORVÁTH 2012; Postela: TERZAN 1990, Pl. 40:1; 41:4), szinte kivétel nélkül az ilyen jellegű díszítések egyenes vonalú cikk-cakk árkolások formájában láthatók a kúposnyakú edények vállán.

A nyak perem alatti részén és a nyak-váll találkozásánál (DOBIAT 1980, Abb. 7.: „Halsansatz” és „Hals- Schulter-Umbruch”) körbefutó egyszeres vagy többszörös, vízszintes besimított árkolások (kannelúra) a kora vaskori kúposnyakú edényeknél („Kegelhalsgefaße”) szinte kivétel nélkül megtalálhatók, és az egyöntetű vélemények szerint a késő umamezős kultúra hagyatékának kell tekinteni ezeket (KEMENCZEI 1974, 11; 1976, 207-208; PATEK 1993, 52; NEBELSICK 1997, 72).

Ehhez az edénytípushoz tartozik még két fontos töredék: az egyiken (183/4) a nyak és a váll találkozásánál futó árok alatt egy kettős, ívelt szárú és spirálisban,- egymásnak szimmetrikusan tükörképe - végződő besimított minta van. Minden valószínűség szerint egy bütyök egyik oldalán lehetett ez a dísz.

A másiknál (183/5) nem látszik világosan a besimított minta, csak annyi feltételezhető, hogy ez maga a spirális-vég lehetett, s lehetséges, hogy ugyanannak az edénynek a két töredékéről van szó. A kora vaskori edényművesség sok jellegzetességet örökölt a megelőző umamezős kultúrától a keleti Hallstatt-kultúra területén, azonban számos új elemmel is bővült.

Az újak közé tartoznak a spiraloid és a meander motívumok, melyeket a kora vaskor kezdetén, a görög későgeometrikus korban megélénkülő adriai kereskedelem révén juthatott el Kelet-Görögországból északra, s a kapcsolatokban a Bassarabi-kultúrának is jelentős szerep jutott. Az új díszítőelemek a legkülönbözőbb technikai kivitelben (karcolás, besi- mítás, festés, grafitozás, plasztikus) egy időben is megjelenhettek (KEMENCZEI 1974, 11; 1976, 207- 208; DOBIAT1980, 136; FEKETE 1985b, 57, 64; GABROVEC 1987, 42; PATEK 1982, 163; 1993, 52; NEBELSICK 1997, 72; SZÁRAZ 1999; REBAY 2002, 61-62; 2006, 143).

A keleti Hallstatt-kultúra teljes területén megtalálhatók; vannak közöttük olyanok, amelyeknél a fő determináló motívum a meander, vagy a spirális elem, legtöbbször szimmetrikus elrendezésben, azonban gyakran- s valószínűleg ezek a fiatalabb példák- már csak mint kiegészítő elem jelenik meg a domináns ábrázolás (pl.: háromszög alakú mezők) mellett, vagy azokhoz kapcsolódva (pl.: Szalacska: KABAY 1960, XI. t. 10; XII. t. 3; KEMENCZEI 1974, 3. kép 5, 7; 4. kép 2; 8. kép; 1976, Abb. 2; Abb. 3; Csönge: LÁZÁR 1955, XXXIII. t. 7; Vaskeresztes: FEKETE 1985b, Abb. 18, 1; Lovász- patona: MITHAY 1983, 5. kép 5; 6. kép 6; SopronBurgstall: PATEK 1976, 8. kép 8a-b; Gorican: VINSKI- GASPARINI 1987, T. XXI, 11; Sticna: GABROVEC 1987, SÍ. 2, 24; Podzemelj: DULAR 1982, T. 4: 17; PARZINGER 1989, T. 53, II; Postela: TERZAN 1990, Fig. 2: 5; Pl. 11: I; Pl. 31: 17-18; Kaptok KROMER 1986, Abb. 13, 1; Kleinklein: DOB IÁT 1980, Taf. 11, 6; 21, 1; 21, 8; 29, 1; Langlebam: PREINFALK 2003a, Abb. 9: 1,2; Abb. 11; Abb. 12: 1; Abb. 26: 15/1,20; Taf. 16; Taf. 21-22; Statzendorf: REBAY 2006, Taf. 179; PA 56059; PA 42888; PA 45274; Zagersdorf: 2002, Taf. 19).

A letenyei két spiráldíszes edénytöredéket a fent felsorolt hasonló példák alapján a Ha C2-(D1) periódusra, nagyjából a Kr.e. 7. század második felére, a 7/6. század fordulója körüli időszakra keltezhetjük (KEMENCZEI 1974, 14; 1976, 208; PATEK 1976, 15; 1993, 141; FEKETE 1985b, 76; PREINFALK 2003a, 94; VINSKI-GASPARINI 1987,202).

3.2.1.4. Cilindrikus és kihajló peremű edénytöredékek

A letenyei edénytöredékek között több olyan darab van (30,47/2,72,88, 134, 150, 155), amelyek csak kis részben őrizték meg az edény teljesebb profilját, így nem tudjuk kellően értékelni ezeket, még a típusok megállapítása is nehézségekbe ütközik.

3.2.1.5. Fedők

Sokszor nagyon nehéz volt eldönteni egy peremtöredékről, hogy tényleg egy szélesszájú, csaknem vízszintes állású, lapos tálhoz tartozott-e, vagy pedig fedő része lehetett, mivel - a miniatűr fedőt (105) kivéve — egyetlen egy esetben sem került elő teljesebb profilt megőrző töredék, s fedőgombbal is rendelkező példány sem fordult elő a leletanyagban, mindegyik csak a profilja kis részét őrizte meg, s díszítetlenek. így csak nagyon bizonytalanul hármat sorolhatunk a fedőtöredékek közé (142, 160, 170/1). A katalógus részben (2.) a leírásoknál minden esetben jeleztük a bizonytalanságot, hogy tál, vagy fedő töredéke lehetett-e a kérdéses darab.

3.2.1.6. Füles csésze/bögre-, tál- és egyéb fültöredékek

Aránylag kevés füles edénytöredék (a „sima” fül- és a teljesebb profillal fennmaradt töredékek együttesen) került elő Letenyén, összesen 15 db, az összes 6,12 %-a (18. kép). Ezeket inkább csupán az kapcsolja össze, hogy füllel rendelkeznek, azonban a fülek és maguk a hozzájuk tartozó edények nagyon eltérőek egymástól. Néhány nagyon finoman kidolgozott, de fül nélküli peremtöredéket (4,87) soroltunk még ehhez a csoporthoz, de ezek besorolása nagyon bizonytalan.