Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Horváth László: Kora vaskori település Letenyén
126 Horváth László keinek, amelyek oldalát, közel a peremhez különböző bütykökkel(vízszintes és függőleges állású lapos, kúpos) és ujjbenyomkodásos, vízszintes bordával díszítettek (57/1, 127, 168/1-2, 177). 3.2.1.2. Fazekak A letenyei kora vaskori edénytöredékekből 25,71 %-ot tesznek ki a fazéktöredékek, a tálak után ez a második legtöbb darabot szolgáltató edénytípus. A nehezen keltezhető formák közé tartozik, mivel használatuk az umamezős kultúrától szinte folyamatos a kora vaskorban is (DOB1AT 1980,87, Abb. 13). Ennek az egyszerű, és a korabeli háztartásokban közkedvelt kerámiafajtának a formája és díszítése csak kis mértékben változott az idők folyamán. Nem lenne sok értelme, ha a rengeteg párhuzamot felsorolnánk, szeretnénk megelégedni egyelőre most azzal, hogy egy általunk választott rendszerbe foglalva említjük meg a fazekak variációit. A letenyei fazéktöredékeket alapvetően három csoportra tudjuk felosztani: a. Profitált szájú fazék A kissé befelé húzódó perem alatt a nyaknál egy ívelt rész adja a típus profiláltságát. Három peremtöredék tartozik ide, melyek közül kettő (60/1-2) lehetséges, hogy egy fazék részei, mindkét töredéket vízszintes, ujjbenyomkodásos pontsor díszíti. A harmadik töredéken (57/2) a megszokott lapos, vízszintes fogóbütyök van. A késő umamezős kultúrától az egész kora vaskor ideje alatt megtalálhatók a települések leletanyagában (RANSEDER 2006, 304, Abb. 62, Typ G; SCHNEIDHOFER 2010, 178). h. Kihajtó szájú fazék Csupán egy peremtöredék (175) képviseli ezt a ritkább típust, hasonló profilú fazekakat említenek Horn és Wien-Oberlaa lelőhelyekről Ha C környezetből (RANSEDER 2006, 305-306, Abb. 64, Typ L.). c. Behúzott szájú, hordó alakit fazék Ez a többé-kevésbé behúzott peremű, hordó alakú fazék a leggyakoribb forma, melyen különböző bütyök (fogantyú) és néha díszítés fordul elő: 1. Ezeknek a fazekaknak a peremén ujjbenyomkodásos dísz van, az egyiken (56/1) megmaradt a perem alatti kúpalakú bütyök, míg a másikon (56/2) ugyanilyennek a vége letörött. A harmadik ilyen peremdíszes töredéken (151) vízszintes állású kétosztatú bütyök van. Hasonló fazéktöredék került felszínre a Wien- Oberlaa lelőhelyről (RANSEDER 2006, 306, Abb. 64, Typ M.;Taf. 71,6). 2. Ebbe a csoportba a különböző díszítéssel ellátott fazéktöredékeket soroltuk: Az egyik peremtöredék (169) külső részét ferde bevagdolással díszítették (párhuzama pl.: RANSEDER 2006, 301, Abb. 68). Egy nagyobb peremtöredéken (48) ívelt vonalú ujjbenyomkodásos pontsor indul el a hármas csücskös fogantyúbütyöktől, s ez valószínűleg körben megismétlődhetett a fazék vállán. Egy nagyobb méretű fazék (174) perem alatti részén, a „vállán” lapos és hegyes fogantyúbütyökkel megszakított éles bordadísz, míg egy perem- (37) és egy oldaltöredéken (163) ujjbenyomkodásos bordadísz látható. 3. Közös vonásuk, hogy a peremük alatt vízszintes, ujjbenyomással kialakított kétosztatú fogantyúbütyök helyezkedik el (15/3, 17/2, 39/1, 58/1-2). 4. Különböző fogantyúbütykös peremtöredékeket és egy oldaltöredéket említünk itt meg: egyszerű lapos fogantyúbütyök (39/2), közepén ujjbenyomkodással díszített bütyök (15/2), felhajló ívű fogantyúbütyök (73), lekerekített élű téglatest alakú, vízszintes bütyök (144), feltűnően vastagfalú, egymáshoz közel álló függőleges hosszirányú két bütyökkel ellátott peremtöredék (154). 5. Öt fazék peremtöredéke (15,16/1, 36, 156/2, 171) tartozik ide, jellemzőjük, hogy mindegyiknél csak a bütykök alapjának nyoma maradt meg. 6. Fazekak díszítetlen peremtöredékeit soroljuk itt fel: 16/1, 47/3-4, 61,62/1, 62/3, 89/1, 97/1-4, 118/1-4, 121, 128/4, 143/1-2, 172). 3.2.1.3. Kúposnyakú („Kegelhalsgefäße”) edények Véletlenül csak olyan oldaltöredékeket sorolhattunk egyértelműen ebbe a típusba, amelyek felületén sekélyebb, vagy mélyebb, s keskeny vagy szélesebb besimított árkolásos dísz (kannelúra) található. Mindegyik nyak- vagy válltöredék (11/1, 136/1, 162, 182/1-2, 183/1-8, 194), a besimított minták legtöbbje azonban azonos szélességű. A csoporthoz még egy, a többiektől kissé elütő edénytöredék (12) tartozik, melynél egy éles gerincű keskeny vízszintes borda húzódik a nyak és váll találkozásánál, lejjebb a vállnál egy vízszintes árkolás széle látszik. A Letenyén előkerült ösz- szes edénytöredék 6,18 %-át (18. kép) teszik ki ezek a kúposnyakú edényekhez tartozó darabok. A díszkerámiához tartozó töredékek közül kettő, a besimított árkok ívéből következtetve, biztosan az edény perem alatti nyak-részéhez tartozhatott (183/2 számon 2 db), míg egy példány (136/1) a többinél kisebb kúposnyakú edény válltöredéke lehetett, a vállon egy szélesebb árokkal. Több válltöredéken kettős vagy hármas keskenyebb, szélesebb besimított vízszintes árkolás van (162, 182/2, 183/3, 183/7, 194). Két esetben látszik az edénytöredék felületén az egykori bütyök helye, ezt az egyiknél (11/1) besimított szögletes árok-köteg, a másiknál (182/1) ívelt árkok veszik körül. Ugyancsak két töredéknél (183/1, 183/6) látszik, hogy a vállat minden valószínűség szerint
