Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - P. Barna Judit: Sormás-Török-földek. Településtörténeti áttekintés II. A késő neolitikum
ZALAI MÚZEUM 19 2010 95 P. Barna Judit: Sormás-Török-földek. Településtörténeti áttekintés II. A késő neolitikum I. Bevezetés Sormás-Török-földek lelőhelyen az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó régészeti munkálatok keretén belül, négy ásatási évadban (2002-2003,20052006) folyt megelőző feltárás. Az ásatások eredményeiről eddig egy előzetes jelentésben (P. BARNA 2007) és több résztanulmányban számoltunk be. Munkánk előzményét két korábbi cikk: Sormás-Török-földek középső neolitikus településtörténetének áttekintése (P. BARNA 2005) és a szomszédos Sormás-mántai-dűlői, részben egykorú Sopot-települést bemutató tanulmány (P. BARNA 2009) képezi. II. Középső neolit előzmények: késő Starcevo és D VK-Keszthely csoport Bár Sormás-Török-földek lelőhely (1. kép 1-2) településtörténetében kétségkívül a késő neolitikumra esik a fő hangsúly, a lelőhely már korábban is lakott volt. 1. települési fázis A legkorábbi települési nyomok a Starcevo-kultúra késői időszakából származnak. A kultúra népessége két egymástól független, különálló kis települést is létesített a lelőhely földrajzi környezetét alkotó domb két oldalán (2. kép) 1. A domb platóján, a II. körárok-rendszeren belül, nagyjából az 1 számú kapu előterében koncentrálódó kisszámú objektum — főként hulladékgödör — által jelzett települést és leleteit a fent említett munkában ismertettük (P. BARNA 2005, 1. kép 3, 2-4. kép). Lakóépület nyomát nem sikerült azonosítani. A leletek a Starcevo-kultúra késői fázisának elejére datálják a települést (P. BARNA 2005, 20). A másik, 2005-ben feltárt, szintén a késői Starcevokultúra leleteit tartalmazó gödrökből álló település jóval távolabb, mintegy 300 méterre ÉK-re, a Mántaipatak völgyére meredeken lefutó lejtő lábánál feküdt. A távolság miatt, s mivel a két lelőhely között a Stracevo-kultúra leletei még szórványosan sem fordultak elő, a két település közt közvetlen kapcsolat nem tételezhető fel. A két Starcevo-lelőhely megkülönböztetése céljából a 2005-ben feltárt településrészletet Sormás-Török-földek, Földdepó néven tartjuk számon (2. kép). A kisszámú, szórtan elhelyezkedő objektumok közül említésre méltó egy nagyméretű (6,5 x 2 m-es), amorf, meredek falú gödör, melynek alja egyenetlen volt. A NyENy-KDK-i hossztengelyű objektum nyugati felében egy kb. 0,4 x 0,4 m-es tűzhely maradványai is megőrződtek. Elképzelhető, hogy az objektum munkagödörként funkcionált. „Gödörházkénf, „lakógödörként" való értelmezését nem tarjuk valószínűnek, hiszen már a Starcevo-kultúrában is ismerték a földfelszíni házakat (MINICHREITER 2010). Nem egyértelmű, hogy a lelőhely Földdepó elnevezésű részén feltárt objektumok túlnyomó többségét kitevő, mindössze faszenet és hamut tartalmazó gödrök mely korszakhoz köthetők, 2 de valószínűsíthető, hogy az újkőkori, irtásos-égetéses földművelés nyomai lehetnek. A két Starcevo-telep térben teljesen elkülönül; egymáshoz való kronológiai helyzetük pontos megítélésére nincs elég adat, lényeges kronológiai eltérés azonban nem látszik közöttük, így mindkettőt az 1. települési fázishoz sorolhatjuk. A kicsi, néhány objektum által jelzett települések jellemzőek a korszakban. A Starcevo-kultúra települései mind a Dunántúlon, mind pedig Horvátországban változatos földrajzi környezetben találhatók, így a sormásihoz hasonló magas dombhátakon is. Jellegzetesnek mondható, s jól beleillik a kultúra dunántúli településtörténetébe az is, hogy E-D-i irányú dombháton találjuk a telepet, hiszen a kultúra népessége ilyen, a Drávát tápláló patakvölgyeken keresztül terjeszkedett észak felé (KALICZ 1990, 39^13, 1993, 87).
