Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Wehner Tibor: „E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam." Kisfaludi Stróbl Zsigmond hősi emlékmüvei
, E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam. " Kisfaludi Stróbl Zsigmond hősi emlékművei 27 ma mellett a csereszabatos művészi koncepció is elgondolkodtató: a nem létező konkrét történelmi analógiák felleléséhez vagy mellőzéséhez néhány sujtás, csákódísz, fegyvermarkolat korhű megformálása elegendő, s a szimbólumok szintjén maguk a szimbólumok, és a történelmi tanulságok is felcserélhetők vagy teljesen figyelmen kívül hagyhatók. 1934 Nagykanizsa A nyugat-dunántúli város egyik központi terén, a századfordulón épített és a közelmúlt évtizedeiben emelt modern köz- és lakóépületekkel övezett, a városközpont felé enyhén lejtő Deák tér parkjában - néhány lépésre az Istók János által megformált turulos Országzászló tói - lelt otthonra az a kétalakos Hősi emlékmű, amely a 48-as császári és királyi Golner gyalogezred hőseinek mementója (13. kép). A lépcsőzetes mészkő-alépítményen nyugvó, szintben megbontott, egyszerre talapzatként és háttérként alkalmazott falon, illetve fal előtt két, szorosan egymás mellett elhelyezkedő alak áll a Patrona Hungariae-ábrázolással ékesített zászló drapériája előtt vagy alatt: egy kezében gránátot tartó rohamsisakos katona, és egy köpenyes, oldalán kardot viselő, határozott mozdulattal a távolba mutató fiatal férfi. A hátsó nézetet teljesen figyelmen kívül hagyó, csupán frontális- és oldalnézetre komponált, lendületes mű a szokványos kétalakos harcoló katona-szobor típusába lenne sorolható, ha a művész nem élt volna azzal a furcsa megoldással, hogy a hajadonfőtt álló alakban Petőfi Sándort idézi meg, így egyesítve a 48-as eszmeiséget és honvéd-hagyományokat az I. világháború hadi eseményeivel és történelmi tanulságaival. Elgondolkodtatok a párhuzamok és az analógiák, illetve az általuk gerjesztett ideológiák. 1935 Zalaegerszeg A városból kivezető Rákóczi Ferenc utca 2l-es számú épület előtt, az út túlsó oldalán magasodó, a millenniumra emelt gimnázium-épület tengelyében áll Zalaegerszeg meglehetősen szerény I. világháborús, a császári és királyi 48-as gyalogezred halhatatlan hőseinek emlékezetére emelt emlékműve, amely egy sztélére, vagy némiképp tagolt, pillérekkel közrefogott architektúrára illesztett bronz dombormű (14. kép). A sztélé-építmény meglehetősen esetlegesen térbe helyezett emlékmű-elem, a hátsó nézet bántó vakfoltjával. Ám a homloknézet sem nyűgözi le a szemlélőt: a két alakot megidéző bronz domborművön nem nehéz felismernünk az egy évvel korábban megformált nagykanizsai emlékmű alak-együttesét. A szobrászi önidézet tipikus esetével állunk szemben tehát Zalaegerszegen. 1939 Madocsa A Tolna megyei kisközség Fő utcáján, a községháza előtti kis parkban áll a magas talapzatra, illetve obeliszkre emelt, kardra támaszkodó turult megjelenítő emlékmű (15. kép), amely a legáltalánosabb emlékműtípus, az emlékoszlopos turul kategóriájába illeszthető. 1 6 Önálló művészi koncepciót teljesen nélkülöző rutinmunka. 1941 Budapest A budapesti Városmajor árnyas fái alatt áll 1941 óta a Magyar tábori vadászzászlóaljak I. világháborús emlékműve (16. kép), korántsem háborítatlanul. A két, egymással kezet rázó katona-alak a Kisfaludi Stróbl által megformált emlékmű-kompozíciókból már oly sokszor visszaköszönő fal előtt jelenik meg, ezúttal is egyetlen nézetűvé silányítva a szabad térben elhelyezett alkotást. A fal mészkőbe faragott, mozgalmas rohamot megjelenítő domborműve előtt a két térbe állított, naturálisan megformált bronz-katona, a rohamsisakos és a csákós figura kiegyensúlyozottságot és magabiztosságot sugároz. Pótó János kutatásaiból és publikációiból tudhatunk a mű 1945 utáni furcsa átalakításáról. 17 Az 1949-ben a budapesti közterekről eltávolítandó emlékmüvek és szobrok listájára felvett objektumok között szerepelt a városmajori mű is, a kompozíció jobb oldali figurájának csendőrökéhez hasonlatos tollas kalpagára való hivatkozással, s azzal az indokkal, hogy „a népi demokrácia fővárosában csendőrszobornak nem lehet helye". 1 8 Pótó János feltételezése szerint „minden bizonnyal a különleges díszes formaruha okozta a félreértést. Az Osztrák-Magyar Monarchia tábori vadászainak egyenruhájához ugyanis tollas kalap tartozott, hasonló a csendőrökéhez. Az emlékművön ábrázolt 'öreg tábori vadász' is ezt viselte, míg a fiatalabb fején a Horthy-hadseregben rendszeresített rohamsisak volt." 1 9 Pótó idézi az akkor felelős kultúrpolitikusi beosztásban dolgozó író, Goda Gábor visszaemlékezését is a szobor átalakításával kapcsolatban: „Folyton kaptunk leveleket. Például egy huszárnak olyan sapkája volt, ami emlékeztetett a Horthy-katonasapkára. És természetesen rajta volt a kokárda, vagy micsoda. Egy honvédszobra volt ez Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak. Hát kérem, naponta legalább 80-100 levelet kaptam, hogy miért nem vitetem el, miért pártfogolom. És aztán én beszéltem Kisfaludi Strobllal, hogy csináljon valamit azzal a sapkával, mert megőrülök ettől." 2 0 A szobor megmenekülésének ára a fejcsere volt: a szobrász lecserélte az öreg tábori vadász fejét, és így a jobb oldali alak a negyvenes-ötvenes évek fordulója óta nem
