Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Wehner Tibor: „E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam." Kisfaludi Stróbl Zsigmond hősi emlékmüvei

28 Wehner Tibor tollas csendörkalapot, hanem honvéd-csákót visel. így menekülhetett meg a bontástól és az eltűnéstől, és állhat napjainkban is kissé átalakítva eredeti helyén Budapest ezen I. világháborús emlékmüve. 1943 Kecskemét Az alföldi város központjában, a Katona József téren, a Katona József Színház épülete mellett húzódó parkban áll a 38-as MoUinary-Keeskeméti gyalogezred első világháborús emlékmüve (17. kép). Amiként a budapesti Városmajorban, itt is dombormű és térbe állított szobor, a fal-architektúra és a plasztika együttese jelenik meg frontális nézetre komponáltan. A menetelő katonákat megjelenítő mészkő dombormű előtt, a fal elé állítva két mészkőbe faragott alak: egy idős, vállán cifraszürt viselő magyar paraszt és egy serdülő legényke áll, akik lelkesülten tekintenek a négyes sorokban vonuló dombormű-katonákra, azt sugallva, hogy a múlt - az öregség - és a jelen - a várakozásteljes fiatalság - boldogságának záloga a hadba vonuló katonák önfeláldozása és hősiessége. Tiszaderzs, Tarcal A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzs községben áll a Kisfaludi Strobl-életrajzokban nem szereplő azon obeliszk, amelyen egy lovasrohamot megjelenítő bronz dombormű a szobrászi dísz ( 18. kép). Keletkezéstörténetéről, felállításának időpontjáról nincsenek adataink, mint ahogy a feltehetően 1939-ben készített, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcalon elhelyezett, Füredi Richárd által kivitelezett Hősi emlékmű történetének felderítése is a további kutatásra vár. A Kisfaludi Stróbl Zsigmond által alkotott, a két világháború között a magyarországi köztereken elhelyezett emlékmüvek futó áttekintését összegezve a következő konzekvenciák vonhatók meg: a megrendelői kívánalmaknak és a korszak elvárásainak engedelmeskedve a művész csak ritkán szabadulhatott ki az emlékmű-sablonok szorításából, igazi szobrászi megoldásokra elvétve ragadtathatta magát. Műveit akadémikus felfogás, naturalisztikus előadásmód, heroikus hangvétel, nosztalgiával keveredő hamis pátosz, és bizonyos esetekben szellemi tisztázatlanság jellemzi. Kisfaludi Stróbl hősi emlékműveinek hátterében is ugyanaz a zavar munkál, mint kortársaiéban, s aminek eredőit Sinkó Katalin A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai című tanulmányában így interpretálja: „A századfordulón, majd a két világháború között felállított nemzeti emlékművek jelentős részét terhelik ... irracionális elemek. Az uralkodó rétegek nem tudtak igazán szembenézni a történelem által felvetett problémákkal: a társadalmi feszültségekkel, a nemzeti, nemzetiségi, nemzetközi kérdésekkel. A józan politikai cselekvés helyett az irracionalitás világába utalták a megoldást: a nemzet kálváriájára csodaszerüen bekövetkező feltámadás reményét sugallva és a magyar nemzeti nagylét utópiáját szuggerálva önmaguknak és a tömegeknek egyaránt."

2

1 A gondolati-eszmei tisztázatlanság miatt és mellett számos formai probléma is zilálttá teszi ezt a köztéri alkotáscsoportot: a müvek térbe-illesztése számos esetben rendkívül problematikus, átgondolatlan, s a kompozíciós rendet általában uraló központi obeliszk, illetve hangsúlyosan meghatározó fal súlyos térszervezési zavarokat éleszt: egy szabad térbe helyezett emlékmű nem zárhatja ki magából a teret. A tizenhat hősi emlékmüvet, illetve az életművet szemlélve az önmotívum-átvétel, illetve az önidézet, az önismétlés érdekes jelensége is regisztrálható. Mindezen végkövetkeztetések azonban csak elhamarkodottaknak minősíthetők, vagy csupán adalékok lehetnek: a hiteles, művészettörténetileg megalapozott megállapítások megfogalmazásához a teljes életmű széleskörű feltérképezésére és alapos feldolgozására lenne szükség. Jegyzet 1 Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Emberek és szobrok. Budapest, 1969. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 91. p. 2 I. m. 74-84. p. 3 I.m. 91. p. 4 Az 1974-es zalaegerszegi, a Göcseji Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria által közösen rendezett Kisfaludi Stróbl Zsigmond-kiállítás katalógusa csak futólagosan foglalkozik az emlékmüvekkel. A zalaegerszegi Kisfaludi Stróbl Gyűjtemény 1981-ben megjelent katalógusának életrajzi áttekintése csupán egy hevenyészett felsorolást ad közre „Az 1920-as és az 1930-as években intenzíven részt vett az országszerte felállított hősi emlék-