Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között
Luxuscikkből közlekedési eszköz 301 Már 1928-ban előfordult, hogy külön járatokat is indított Egerszegről a posta. Bucsuszentlászlóra a május 26-i zarándoklat alkalmával reggel nyolckor, vissza 12.30-kor indult egy járat, oda-vissza 1 pengő 50 fillérbe került az út. 4 6 Úgy látszik, az utaztatás rentábilis volt, mert ezt a felhívását megismételte augusztus 30-án a szeptemberi búcsúra is, ahova kellő számú jelentkező esetén két járat indítását tervezték. 4 7 Novemberben ismét terítékre került a göcseji autóbuszjáratok kérdése, őszre ígérték megvalósítását. A rossz és szük utakat még mindig nem építették ki. 4 8 Decemberben a posta belső életéről szóló beszámolóban a postaforgalom, a telefonelőfizetők, a rádióelőfizetők számának növekedéséről és az autóbusz fejlődéséről számoltak be. A telefonnal rendelkezők száma 230, a rádióelőfizetőké pedig 140 körül volt ekkor a mintegy 12 ezer lakosú Zalaegerszegen. A keszthelyi autóbuszjárat, melyet bizonyos kétkedéssel fogadtak Zalaegerszegen, elég forgalmassá vált. A közönség megkedvelte, s az utazók száma egyre növekedett, főként Pacsa vidékéről. „Van egy bácsika, aki minden vasárnap autóbuszon jár be Zalaegerszegre a templomba. Bárcsak a göcseji autóbuszjárat is megindulna végre, mert bizony ennek még nagyobb létjogosultsága volna"-olvashatjuk a sajtóban. 4 9 1929. június elsején a megye közlekedésének fejlesztését segítő, kedvező hír jelent meg a sajtóban. E szerint külön autóutat épít az állam Keszthely és Hévíz között, s rendbe hozza a mostani utat. Azt is vállalta, hogy burkolja Zalaegerszeg és Nagykanizsa állami útjait. 5 0 1929 júliusában ismét ígéretet tett a posta, hogy hajlandó próbaképpen megindítani a novai autóbuszjáratot. 5 1 Augusztus 13-án ült össze a vármegye közigazgatási bizottsága, akik megtárgyalták a vármegye következő évi útügyi költségeit. A göcseji autóbuszjárat útvonalának megépítése 200 ezer pengőbe került. FarkasTibor képviselő a nehézségeket hangsúlyozta, miszerint a rossz gazdasági és hitelviszonyok a kétségbeesés felé kergetik a zalai népet. 5 2 Augusztusban Czobor Mátyás polgármester „tárgyalásokat folytatott Bakon és Nován, hogy a novai autóbusz számára férőhelyet biztosítson, és így lehetővé tegye a járatok megindítását. Bakon Szathmáry intézővel tárgyalt, aki kijelentette, hogy az uradalom megadja az éjszakai férőhelyet az autóbusz számára. Nován a főszolgabíróval és a jegyzővel tanácskozott, akik kijelentették, hogy a község az autóbusznak férőhelyet, a sofőrnek pedig éjszakai pihenőhelyet biztosít. Másnap Zalaegerszegre érkeztek a posta kiküldöttei és megbeszélést folytattak a garázs ügyéről. Megtekintették a régi vágóhíd épületét, s azt bizonyos átalakítások után alkalmasnak találták garázs céljára. A város szívesen átengedte a vágóhidat abban a reményben, hogy a költségeket a posta magára vállalja. 5 3 1929 novemberére a keszthelyi posta-autóbuszjárathoz fűződő optimizmus szertefoszlott. Zalaegerszeg vidékén jóformán üresen, vagy csak igen csekély számú utassal közlekedtek a buszok. Még azok az utasok is idegenkednek tőle, akik nem juthattak kényelmesebb közlekedési eszközhöz. Ennek okát a viteldíjak nagyságában látták, pedig a posta-autóbusz viteldíja még mindig jóval alacsonyabb volt a bérautó tarifájánál. A postaigazgatóság elhatározta, hogy a viteldíjakat a lehető legminimálisabbra szállítja le, mintegy 20-50 százalékkal. A postaigazgatóság kiküldöttei kijelentették, ha ez a jelentékeny díjszabásmérséklés sem emelné meg az utasforgalmat, akkor kénytelenek lesznek Zalaegerszeg vidékének autóforgalmát beszüntetni. 5 4 1929-ben a kereskedclmügyi miniszter leiratában utasította a megyéket, hogy a törvényhatósági közutakon helyezzenek el új irányjelző táblákat, melyeket a közúti alap terhére szerezhetnek be. A törvényhatóságnak 52 db háromtáblás és 1 db négytáblás útjelzőre volt szüksége, melyek beszerzési költsége a M. Kir. Állami Gépgyárak ajánlata szerint 7835 pengőt tett ki. A törvényhatósági bizottság utasította az alispánt, hogy a táblákat az Államépítészeti Hivatal kimutatása szerint az állami közutakon elhelyezett táblákkal azonos méretben és kivitelben rendeljék meg. 55 Mindeközben 1930. január l-jén hatályba lépett a biztonságos közlekedést segítő Közlekedésrendészeti Kódex, azaz a KRESZ. 5 6 Meghatározta, hogy közlekedési eszközt csak józan személy vezethetett; a jármüvek sebességét úgy kell megállapítani, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, az úttesten a járművek nem haladhattak egymás mellett, kivéve az előzést; az autóbuszokon és a tehergépkocsikon kötelezővé vált a visszapillantó tükör használata. 5 71930. május 22-én hirdették ki a gépjárművállalatokról szóló XVI. törvénycikket, mely szerint az állam saját jogának nyilvánította a rendszeres járatok létesítését és fenntartását. Az esetenkénti járatok engedélyezését meghatározott körzetekben szintén a kereskedelmi miniszterre bízta. 5 8 Czobor Mátyás polgármester 1930 májusában ismételten felterjesztést intézett a posta vezérigazgatójához: kérte, indítsák meg a novai és letenyei autóbuszjáratot. Jelezte, hogy a letenyei út háromnegyed része már elkészült, a forgalom Bánokszentgyörgyig már megindulhatna. 5 9 A belügyminiszter 1931 nyarán rendeletben határozta meg, mekkora lehet az autóbuszok sebessége a községek és városok átkelési szakaszain. Ez a rendelet valójában kiegészítette a 250.000- 1929. B.M. sz. rendelet 81. szakasza (2.) bekezdésében foglaltakat,
