Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között

302 Megyeri Anna melynek keretében a gépjáróműkerület székhelye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóság az autóbuszok menetsebességét is megállapította. Most engedélyezték, hogy az autóbuszok az 1929-es rendelkezésben meghatározott sebességnél nagyobb, legfeljebb 40 km sebességgel haladhassanak a községeknek és városoknak azon szakaszán, melyeken azt a személyés vagyonbiztonság megóvása, továbbá az útviszonyok, az autóbusz szerkezete és súlya megengedi.

6

0 A göcseji járat A polgármester 1931 márciusában Budapestre utazott a Posta Vezérigazgatóságára. ígéretet kapott arra, hogy próbajáratot indítanak a városi közúti forgalom lebonyolítására, valamint Söjtör - Bánokszentgyörgy, majd később Nova irányába. Garázsról azonban azoknak a városoknak és községeknek kell gondoskodniuk, ahol a járatok végállomása lesz. Főként a végállomásokat terhelné a garázs létesítése, mert reggel nem annyira Zalaegerszegről, mint inkább Zalaegerszeg felé indulnak az emberek. 6

1 Áprilisban a sajtó ismét egy újabb javaslatról adott hírt: egy kedvezőbb útirányról a göcseji autóbusz számára: a Teskánd-Rám-Nagylengyel-Petrikeresztúr -Zágorhida vonalon. „Úgy tudjuk, hogy ezen az útvonalon egy 12 személyes postaautóbusz minden baj nélkül közlekedhetne. Tegyenek hát lépéseket az érdekeltek, hogy a posta mielőbb indítsa meg erre a próbajáratokat." Ez az út sokkal megfelelőbb volna, mint a Bak-novai Tárnok érintésével-mert ha Nováról Zalaegerszegre akarna valaki jutni, megtörténhetik, hogy Bakra egy teljesen megtelt keszthelyi kocsi érkezik, amely már fel nem veheti. Nova garázsról és sofőrszobáról is gondoskodna." A várva várt göcseji járat rendszeres közlekedtetésére csak 1931 júniusában került sor, a kedvezőtlennek ítélt átszállásos megoldással. Zalaegerszeg és Bak között az utasokat a keszthelyi járat vitte, Bakon kellett átszállni a külön novai járatra. Nováról a busz reggel 6 óra 35 perckor indult és 7 óra 50 perkor ért a megyeszékhelyre. Vissza 13 óra 50 perckor indult és 15 óra 10 perckor ért Novára. A menetdíjat egy irányban 2 pengő 10 fdlérben szabták meg.

6

2 1931 októberére a novai postaautóbusz garázsa is elkészült, a novaiak nemcsak garázst építettek, hanem egy szoba-konyhás lakást is a sofőr részére. A Zalaegerszeg-novai autóbuszjárat megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak, akárcsak a keszthelyi. Olyannyira, hogy igen gyakran be kellett jámia a novai kocsinak is Egerszegre, mert vagy Nováról, vagy Keszthely felől érkezett annyi utas, hogy a keszthelyi kocsiban nem fértek el mindannyian. Novára és vidékére jótékony hatással volt a járat, állapította meg a sajtó munkatársa, azonban javasolta: „illetékes köröknek oda kellene hatniok, hogy ez a járat minél előbb kibővüljön, és minél nagyobb távolságokról legyen megközelíthető a székhely.

6

3 Augusztusban a járatok megszűnésének hírét kellett cáfolnia a zalaegerszegi postafőnökségnek: „úgy a Zalaegerszeg-keszthelyi, mint a Keszthely-hévízi postaautóbuszjáratok menetrendszerűen közlekednek. Minden ellenkező hír téves."

6

4 A kedvező időjárás függvényében rendkívüli járatokat indítottak a Nován tartandó április 18-i országos vásárra Bakról Novára és vissza. A járat Bak pályaudvarról reggel 8-kor indult, csatlakozott a keszthelyi autóbuszjárathoz és a Rédics-zalaegerszegi vonathoz. 1932 tavaszán újabb terveket készítettek az érdekeltek: a vasúttól távol fekvő községeket akarták bekapcsolni egy új járatba. Bíztak a busz jövedelmezőségében, főként akkor, ha kapcsolódhat hozzá a Nagykanizsa-letenyei járat is. A tervezett vonal a Bak - Söj tör- Pusztaszentlászló - Szentliszló - Bánokszentgyörgy-Borsfa-Becsehely-Pola-Letenye irányban haladhat.

6

5 Nyáron azonban már arról számoltak be, hogy nem számíthatnak a tervezett új postaautóbusz „berendezésére." A posta vezérigazgatóságától a polgármester számára érkezett levelében a rossz utakra és a vállalat pénzügyi gondjaira hivatkoztak.

6

6 A gazdasági válság hatásai nem maradhattak következmények nélkül. Mintegy kárpótlásul, 1932 végétől újabb irányból utazhattak Zalaegerszegre az utasok. Nagylengyelből ugyanis a közúti postajárat kocsijával személyeket is szállítottak, igaz, mindössze két főt. A 15 kilométernyi út díja 80 fdlérbe került. Nagylengyelről a kocsi 7 órakor, Zalaegerszegről 11-kor indult hétfőn, szerdán és pénteken.

6

7 Sokszor adtak okot panaszra a Postaigazgatóság meglévő járatai is. Májusban az új menetrend miatt emeltek kifogást: Keszthelyre oda-vissza csak egy-egy busz indult, amihez nagyon alkalmatlan volt a novai járat csatlakozása. Miért indul a délutáni járat megint olyan korán Keszthelyről-tették fel a kérdést, a fürdőzni vágyók számára ez nagyon alkalmatlan.

6

8 A következő évben is történt kellemetlenség a balatoni és a novai járatokon, főként a Zalaegerszeg-baki útszakaszon. Itt legtöbbször csak egy kocsi közlekedett, s így sokszor előfordult, hogy úgy összepréselődtek az utasok, hogy sokan rosszul lettek. „Ujabban az a divat, hogy akinek nem jut hely, egyszerűen nem ülhet fel, akár sürgős dolga van az illetőnek, akár nem." A levélírónak megbetegedett kedves lova, hívta az állatorvost, akire az autóbuszmegállónál várt, de az orvos telefonált, nem jöhet, mert nem ülhetett fel az autóbuszra.