Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Haász Gabriella: Történeti emlékhelyek felmérése Keszthely környékén

260 Haász Gabriella többféle szándékot fejezhet ki. Jelen időben a közösség tagjainak emlékeztetése, a lakóhely iránti kötődés erősítése a cél. Hosszabb időintervallumban ezeknek az objektumoknak is külön történetük van, és egy adott város- vagy falumonográfiában mindig önálló fejezet (lehetne) felsorolásuk, leírásuk, a háttérinformációkkal együtt. A regionális gyűjtéseket tekintve, az említett Veszprém megyei munka nem zárult le 1979-ben. Az 1990-es évek elején újrakezdett gyűjtés eredménye már a megyei könyvtár digitális adatbázisába került be, mely 1996 óta így folyamatosan frissíthető, lépést tartva a változásokkal. A megújított adatbázisból elsőnek a Pápa környéki emlékhelyek kiadványa készült el 1996-ban. Tematikusan is válogattak: a következő időszak legjelentősebb történelmi jubileuma kapcsán a megye Kossuth-emlékeinek, majd 184849 emlékhelyeinek könyve jelent meg. A helyismereti, bevallottan az iskolai oktatást kiegészítő segédkönyvek levéltári forrásokat is felhasználtak. A témában leginkább egyes városok vagy városkörnyékek emlékhelyeiről készültek összefoglaló kiadványok, tanulmányok. Két jellemző példa: a ceglédi emlékhelyek könyve-mint a város képes kiadványa-az emléktáblákon, szobrokon, síremlékeken és a 20. századi eseményekhez, személyekhez kapcsolódó objektumain túl a jellegzetes középületeket, lakóházakat, továbbá a helyi gazdasági tevékenységeket és üzemeket mutatja be.

2 A Pécs szobrainak szentelt, közel 500 oldalas könyv tárgyalja a kötelező emlékhely-kategóriákon kívül az épületszobrászati alkotásokat, fogadalmi kereszteket és a már csak archív fotókról ismert, eltűnt műveket is.

3 A várostörténethez művészeti, művészettörténeti elemzéssel járul hozzá. Egyes emlékműfajták felállításának történelmi háttere, a vonatkozó helyi anyag számbavételével, muzeológiai tanulmányok tárgya. Az I. világháborús emlékművek országos felkutatása, az 1970-es évek végétől, a hatvani múzeum kezdeményezésében, valamint az ebből elkészült tanulmánykötet előrevetítette, hogy a köztörténet-helytörténet-műelemzés, művészettörténet szempontjaival és módszereivel együttesen is lehet dolgozni.

4 Ezzel párhuzamosan a Hadtörténeti Intézet és Múzeum katonasír-, katonai temető- és emlékmű-nyilvántartása is magában foglalja a világháborús objektumokat, szintén az egész országra szólóan. Az anyag változékonysága miatt újabb és újabb emlékművekre kellett kiterjeszteni a kutatást. A gödöllői hősi halotti sírok, emlékművek 2007-es bemutatása az 1848-49-es és a két világháborús emlékhelyeket foglalja magába, nem kihagyva az 1930-as években jellemző országzászlót sem. A felszabadulási emlékműveket felváltó, a magyar áldozatokat megörökítő II. világháborús emlékművek megjelenése is ebbe a sorozatba illeszkedik.

5 A Veszprém megyei adatbázis 1996-os indításakor pedig a legfrissebb célok között már szerepelt, hogy a nemrég eltávolított feliratok, jelképek mellett a legújabbkori (pl. 1956-os) áldozatoknak és a millecentenárium tábláinak, kopjafáinak is figyelmet kell szentelni. A gyűjtési dokumentációkat könyvvé szerkeszthetik és megjelentethetik egy-egy történelmi évforduló apropóján, erre példák a 90-es évek 1848-49-es vagy Kossuth-kötetei. Más esetekben egyszerűen az adott település múltjának alaposabb megismertetése a cél, egyben a figyelem felhívása a megszokott köztéri emlékjelekre. A gyűjtőtevékenység addigi eredményeinek összegzése, ha kiadják sem végleges, csak egy adott állapotot rögzít. Egy ilyen kiadvány a jövőbeni kutatások, az emléklista bővítésének lehetőségét mutatja meg a helybeli olvasók, mint potenciális adatközlők számára. Az 1982-es gyűjtés A keszthelyi és Keszthely környéki gyűjtés, melyet Tar Ferenc történész vezetett, az érintett községek levélben való megkeresésével kezdődött. A körlevél tartalmazta a gyűjtési útmutató 5 pontját, az emléktípusokról. A falvak közül néhány, a helyszíni munkát megelőzve, válaszában információkat adott a saját közigazgatási területen levő emlékekről. Az információk I. világháborús emlékmüvekről és híres személyek emléktábláiról szóltak, de utaltak egyéb helyi jelentőségű emlékekre (Tűrje), Karmacs pedig a saját és társközségbeli műemlékeket sorolta fel. A keszthelyi járás mint gyűjtőterület az 1979-es megyeváltáskor kiegészült az egykori zalaszentgróti járással, s így megnövekedett számú, Keszthelytől távoli faluba kellett eljutni. A közös tanácsú községek megbízottai, lakosai a helyszíni felméréshez személyes segítséggel járultak hozzá-elsősorban annak közlésével, hogy helyben vagy a társközségekben van-e egyáltalán olyan objektum, amiért érdemes kimenni. A gyűjtésben nem szereplő községek így egyszerűen a felmérhető, felmérendő emlékek hiánya miatt maradtak ki. Az 54 község vagy nagyközség közül 32-ről készült helyszíni feljegyzés vagy kis cédula, amelyre egy-egy emlékhely adatait már a készítendő leíró kartonhoz hasonlóan vették fel. Amik első körben leggyakrabban előkerültek, mint a község múltjára jellemző, fennálló objektumok, azok a műemlék épületek és az I. világháborús emlékművek. A műemlék vagy műemlék jellegű templomok, kúriák, szobrok adatait túlnyomórészt a Zalaszentgrót