Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Haász Gabriella: Történeti emlékhelyek felmérése Keszthely környékén

ZALAI MÚZEUM 18 2009 259 Haász Gabriella Történeti emlékhelyek felmérése Keszthely környékén A zalai települések köztéri emlékműveinek, történeti emlékhelyeinek feltérképezése, topográfiai feldolgozása az 1980-as évek elején indult. A megyei múzeumi szervezet vállalta a gyűjtőmunkát, a három városi intézmény köré a még meglevő járások alapján csoportosítva a településeket. A tudományos feltáró munka eredménye a helytörténeti kutatásokhoz járult hozzá. A felmért objektumokról elkészültek a leírások, hozzá a fényképek. Miután az 1990-es évek első felében alaposan átrendeződött az emlékművek sora, 1997-ben újra kellett kezdeni a dokumentálást. Ez Nagykanizsán és körzetében rövid időn belül meg is történt, a Balatoni Múzeum gyűjtőterületén elkezdődött, és kisebbnagyobb megszakításokkal folyik. Zalaegerszegen két hullámban, az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulójához, majd a millecentenáriumhoz kapcsolódva gyűjtöttek adatokat helyszínen és levélben a muzeológusok. Napjainkban is változik az anyag, mostanra inkább már csak a bővülés tapasztalható, de csaknem 30 év távlatából az országos és helyi történések, politikai fordulatok nyomon követhetők az emlékhelyek sorsának alakulásában. Jelen tanulmány a Keszthely környéki gyűjtések alapján mutat átfogó képet az emlékekről és azok rendszerezéséről, rövidebben betekintve a városi gyűjtésekbe is. A szóbanforgó emlékanyagot a zalai munkához mintául szolgáló, 1980-as Veszprém megyei kiadványban határozzák meg a legjobban.

1 Olyan személyeket, eseményeket és tárgyakat örökít meg az adott emlékhely, akiknek illetve amelyeknek valamilyen jelentősége volt az adott település, a magyar vagy az egyetemes emberi haladás történetében. Időbeli korlát nincs, a középkori-törökkori vonatkozású emlékek is felmérendők. Lehetnek jelöltek és jelöletlenek, azaz csak utalásokból, hagyományokból ismertek. Húztak viszont határvonalat az épületek esetében, hogy elkerüljék a közismerten táblával jelölt műemlék építmények újbóli listázását: csak a kiemelkedő esemény vagy személy emlékét őrző épület lehetett a kutatás tárgya. A zalai gyűjtés útmutatója azt is felsorolja, pontosan milyen objektumokat kell nyilvántartásba venni. 1. Történelmi emlékhelyeket, melyek legalább megyei szintű eseményre utalnak. 2. Történelmi személyiséghez vagy eseményhez kötődő szobrokat és emlékmüveket. 3. Konkrét névhez, helyhez, eseményhez kötődő emléktáblákat. 4. Egyéb emlékjeleket: oszlopot, fát, feliratot, zászlótartót, síremléket. 5. Történelmi és kiemelkedő személyiségek nevét viselő intézményeket, településrészeket, utcákat, tereket. A személyeknél nincs meghatározva a helyi, régiós vagy ennél is tágabb ismertség, ez viszont az 5. ponthoz felvehető adatok körét papíron nagyon kitágítja. A veszprémi kategóriákkal ellentétben időbeli korlátozás történik: csak 1700 utáni objektumok tartozhatnak a fenti 5 csoportba, ami így a régészeti lelőhelyeket, romokat kizárta. Másrészt a történelmi tematikán kívül eső egyéb-vallási, természeti, tájvédelmiemlékek sem voltak gyűjtendők. Az elnevezések pontosításához: a legtágabban az „emlékhely" kifejezés értelmezhető, mert ez jelent épített emlékmüvet, szobrot, táblát, síremléket stb., jelent épületet, de egy falu vagy faluhatár bizonyos történelmi hagyománnyal bíró térségét is, továbbá parkot, régészeti lelőhelyet. Az „emlékjel" szűkebb kategória, itt a kézzelfogható, fennálló objektumokról van szó. Kitekintés Amikor egy-egy település a saját történelmében fontos személyeknek, eseményeknek, helyszíneknek objektumot állít, illetve tesz közszemlére, azzal