Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Nagy Zoltán: A keszthelyi Festetics Uradalom gazdaságainak háztartási dongás faedény szükséglete hagyatéki leltárak tükrében

A keszthelyi Festetics Uradalom gazdaságainak háztartási dongás faedény szükséglete hagyatéki leltárak tükrében 219 kis tételben is fogyasztották csemegeként.

2-"

1 Két utolsó példánk 1847-48-ból való Lichtenvalter Ferenc ács, valamint Nyers Ferenc halász hagyatékában ismét megtaláljuk. Értékük 15-51 xr.

2

6 Példáink szerint a gazdagabb társadalmi réteg élvezeti cikként fogyasztotta e korban a savanyított uborkát, esetenként vendégfogadóban mérték ki porciónként. A legnagyobb uborkáshordó sem nagyobb fertályosnál, azaz 40 iccénél, de ennél kisebbek is készültek. Ezek középszerű és kisebb méretűek voltak. Másodlagos funkciójú hordók Az összeírásokban három esetben moslékoshordót is találunk, korpáshordóval pedig hat alkalommal találkozunk, egy háromakós is van köztük, de csutás kukoricát is tartanak egy rossz fenyőhordóban.

27 Schwartzerberg Mayer megbukott zsidó ingó vagyonának becsűjekor mosogatóhordót is összeírtak, melynek 2 darab vasabroncsa volt.

2

8 Vizes hordó, víz tartó lábas hordó három gazdaságban is akadt, a lábakon állót Schwartzenberger Gáspár keszthelyi házánál találjuk 1819-ben,

2

9 értéke 1 ft 45 xr. Tollashordóval is találkozunk három esetben. Közülük egy Gombotz Antal molnár házában van. Ócska lehet, mert mindössze 17 xr-t ér 1819-ben.

3

0 Más esetben zsellér Nemes János keszthelyi házában bukkan fel, itt is ócska hordó formájában, 1839-ben.

3

1 Utoljára 1846ban kerül elénk, amikor a tomaji hegyen lévő szobában Varga Antalné ingóságát becsülik meg, itt egy igen ócska faabrincsos 3 akós hordó tollal együtt 30 xr-ba kerül.

3

2 A hamu tartó hordó sem ismeretlen. 1819 és 1842 között 4 darabot írnak össze, hatakós is van közöttük. Jellemző, hogy az egyik Trencsényi János vonyarci ispán hagyatéki anyagában található.

3

3 Zsiradéktartó edény, vindöl A hagyatéki leltárakban 114 darab szerepel, a nem bortároló edények 12%-a zsír tárolásra szolgált. Háztartásonként általában 1-2 darabbal számolhatunk. Egy esetből megtudjuk, hogy 1826-ban Reziben lakó Magyar Katalin háztartásában 3 darab keményfából való vindölt írnak össze,

3

4 más adat szerint tölgyfából készült.

3

5 Találunk fenyőfából valót is, igaz benne nem zsírt tartottak.

3

6 Méretét tekintve több változata ismert. A hagyatéki leltárakban kis 10 itzés, 12 itzés, 16 itzés és kisebb megnevezésekkel szerepel, de van 25-, 30-, 50-iccés is, sőt egy esetben 1820-ban Keszthelyen Kollár Andrásné javainak összeírásakor

37 két zsíros- és egy lisztes- mellett külön két akós lisztes vindölt is összeírnak. A 114 megismert edényből 60ban, vagyis 58 %-ában zsírt találunk, zsíros vindölyként említik őket. Öt esetben, az edények mindössze 8 %-ában tartanak vajat bennük. Közülük Fövenyesi András nótárius házánál 3 ilyen darabot írnak össze, az egyik 13 xr-t, a másik 13 ft 18 xr-t tele tehén vajjal, a harmadik üres nagy vajas vindöl 49 xr-t ér, de emellett egy másik avitt zsíros vindölt is megbecsülnek, ennek értéke 13 xr.

3

8 Példáink szerint a paraszti gazdaságokban a vindölnek nincs meghatározóan vajtartó szerepe, funkciója többnyire zsír tárolásra szorítkozik, 23 %-ukban azonban lisztet tartanak benne, így például Povinger János kőműves jödeles vindölt fél köböl liszttel volt tele.

3

9 A különbség azonban szembeötlő, mivel a zsírtartó edény keményfából, míg a lisztes vindöl fenyőfából készült. Ezt látjuk Kovács József gazda hagyatékának becsüjénél, ahol egy lisztes fenyőfa vindölyt 12 xr-ra becsülnek.

4

0 A fentieken kívül még mást is tartottak bennük. Horváth Mihály györöki gazda egy vindölbben turó található.

4' Három alkalommal sajtos vindölt is megismerhetünk. Mindkét esetben a sajttartó edény magasabb társadalmi helyzetűekhez kötődik. Kákosy László nemes hagyatékában egy rozzant vindöl mellett tölgyfából készült sajtosat is megbecsülnek, ára csak 29 xr.

4

2 A másik kettő 1814-ben Trencsényi János vonyarci ispán keszthelyi házánál van, öt darab zsíros vindölén kívül egy hitvány nagyobbat és egy ócska kisebbet is összeírnak.

4

3 A vindöl másodlagos funkcióiból is bemutatunk néhányat. Egy alkalommal hamus,

4

4 máshol pedig vizes

4

5 vindölt találunk. Nem okoz meglepetést, hogy a vindölt a kamra edényei között tartják számon, bár Nemes Horváth Pál keszthelyi vendégfogadós vagyonának leltárakor a négy edény közül a padláson találunk két fedetlen darabot, amíg a másik kettő a konyhában van.

4

6 Az utóbbi adat arra is rávilágít, hogy általában fedelesek voltak, míg egy másik inventárium tanúsága szerint fél füliiek

4

7 is lehettek. Ez az egyetlen adat azt is sejteti, hogy két fiilü vindölök is voltak, melyekről a múzeumi példányok adnak teljes bizonyságot. Mivel a fedél és a fui temiészetes tartozékai voltak edényeinknek, a hagyatéki leltárak nem tartották ezt szükségesnek külön hangsúlyozni. Kútvödör A hagyatéki leltárakban mindössze 55 darabot találunk, ez a nem bortároló edények 6%-a, nagyon kevés ahhoz képest, hogy feltételezésünk szerint minden gazdaságban használhatták, feltéve, hogy volt kút a telken. Erre vonatkozó adataink azonban nincsenek, a feltett kérdést megválaszolni így nem tudjuk. Anyaguk egyforma gyakorisággal fenyő és tölgy. A gazdaságokban szinte kizárólag egyet írnak össze belőlük, csak két esetben találtunk ettől eltérően két darabot. Faabroncsos és vasalt vegyesen létezik, az utóbbiakra a lakatosok vagy kovácsok készítik az erősítő pántokat, melyek a fül két oldalán a fenékig