Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Nagy Zoltán: A keszthelyi Festetics Uradalom gazdaságainak háztartási dongás faedény szükséglete hagyatéki leltárak tükrében
220 Nagy Zoltán haladnak. Gyakran kötelével vagy láncával említik. Nagyságára nézve két mérete jellemző. Űrtartalmát nem említik ugyan, csak azt, hogy öreg, nagyobb, kisebbről van-e szó. Sejtjük, hogy több változata is lehetett, mivel egyes esetekben a nagyobb mellett a legnagyobb és kisebb szópárokat is megtaláljuk. A vödrök formájukat tekintve sem lehettek azonosak. Kut vödör alatt közönséges rnerittő vödöri kell értenünk. Ezen kívül kanka lé ko s kútra való vödöri is említenek, illetve csigás kúthoz való legnagyobb vödör-t is említenek forrásaink. Vízhordóedény, sajtár A hagyatéki leltárakban 46 darabot találunk, a nem bortároló edények 5 %-a sajtár. Gazdaságonként általában egy, de nyolc esetben, a háztartások egyötödében 2 darab is előfordul. A tölgyfából készült edényt, mely egyakós és annál kisebb, melyet egy legény viszen, általánosan vízhordásra használták, helye a konyhában van. Két adatunk is erre vonatkozik, az edényt konyhára való vízhordósajtárnak említve. Víztartóedény, sajtár Az inventáriumokban 54 darabot találunk víztartó sajtár néven. Ez a nem bortároló edények 6%-a, megegyező a kútvödrök arányával, illetve valamivel több, mint a vízhordósajtár. Lehet, hogy e három edénytípus szorosan egymáshoz tartozott. A vödör és a vízhordósajtár együtt szerepel, az utóbbihoz vizes pad 4 8 sajtár tartó szék, 4 9 vizes sajtáros pad 5 0 is tartozik, rajta két vizessajtár. Mivel helyenként a sajtárok is párosával vannak említve, így feltételezzük, hogy e két külön típusnak vélt edény valójában azonos. Valószínű, hogy a funkció megnevezése nélküli 70-80 darab csöbör közül egyesek víztárolók voltak. Erre enged következtetni az a néhány eset, mely megjelöli a funkciót, illetve az a kevés eset, amikor a csöbröt nem a szőlőben, hanem a házban írják össze. így 1809-ben Kozma Péter jobbágy hagyatékának becsűjekor, 51 amikor a házban a konyhára való vízhordó sajtár mellett 1 darab csöbröt is találunk. Ugyanezt tapasztaljuk 1815-ben Kultsár Mátyás gazda vagyonának becsüje és osztálya során is, 5 2 amikor egy vizessajtárral együtt egy vödröt és egy csöbröt is megbecsülnek a házi mobiliák között. A fent említett analógiákon kívül Horváth Pál keszthelyi vendéglős házában víz tartó csöbröt is találunk, melynek értéke 2 ft 15 xr. 5 3 Schwarcberger Gáspár keszthelyi zsidó kereskedőnél viszont egy víz tartó lábas hordói becsülnek meg 1 ft 45 xr-ra. 5 4 Itatóedény, sajtár Az inventáriumokban konkrét megnevezéssel mindössze 8 darab található, így arányuk a nem bortároló edények 1 %-át sem éri el. Ebből az edényfajtából azonban 133 darabot írnak össze. Ebben az esetben éppúgy, mint a víztárolócsöbröknél, okunk van feltételezni, hogy a nagyszámú sajtár közül itatásra jóval többet használtak, mind amennyit a konkrét megnevezés takar. A hagyatéki leltárak nem sokat árulnak el róla, első említése azonban korai, 1799-ből való, 55 majd Horváth Pál vendégfogadós házában 1853-ban tűnik fel ismét, ahol 2 darabot 3 ft-ra becsülnek meg. 56 Néhol itató pitlinek nevezik. Petzelman György hagyatékában 1847-ben vasabroncsú, ára 1 ft. 5 7 Öntözőkanna Dongás edényként ritka darab. Az inventáriumokban csak egy esetben bukkantunk nyomára Horváth Pál keszthelyi vendégfogadós vagyonának becsűjekor 1833-ban 5 8 dongákból összerótt öntöző kannája 5 ft-ba került. Pároló, szapusajtár A hagyatéki leltárakban a korabeli mosáshoz, lúgozáshoz szükséges dongás faedényből 117 darabot találunk, a nem bortároló edények 13 %-át, melyet szapuló sajtár 5 9 illetve pároló sajtár névvel illettek. Az egyes gazdaságokban, háztartásokban általában egyet találunk, ahol ennél több van, ott az egyik avitt, esetleg egy nagyobb mellett egy kisebbet is tartottak. Az előzőre jó példa, a korábban már többször említett vendéglős Horváth Pál, kinek uj pároló nagy sajtára 6 ft-ra, míg az ócska vasas sajtéira, csupán 2 ft 36 xr-ra becsültetett. Bujtor János szőlejében 5-akós szapulósajtár mellett egy 2-akósat is megbecsülnek, az egyik rossz állapotú. 6 0 Helye a kamrában van, a leltárak tanúsága szerint öt ízben is itt találjuk. Két esetben a pincében, egy alkalommal pedig a folyosón van a hagyatéki becsű idején. Nagyságára is vannak adataink, egyszer 2-, kétszer 3-, egyszer 4-, egyszer pedig 5akósként említik, rendszerint 2-3 vasabroncs fogja össze dongáit. A szapuló lábakon állt, vagy más módon helyezték el a földtől magasabbra. Tartozékaként minden esetben vasfazekat is említenek, egy esetben pedig a mosó pad kifejezés is vele kapcsolatos. Mosogatósajtár, dézsa A hagyatéki leltárokban mindössze 6 darabot találunk belőle. Egy adat szerint háromlábú, 6 1 van belőle kis és középszeiű egyaránt. Mosogatásra más edényféleség is alkalmas lehetett, erre utal a mosogató melence kifejezés is, de két vasabroncsos mosogató hordói is találunk. 6 2 Aruk 1-3 ft között változik, a kisebbek 30 xr-ba kerülnek. Moslékos-, meszessajtár A meszes sajtárról nem tudunk sokat, 10-15 xr-os
