Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Nagy Zoltán: A keszthelyi Festetics Uradalom gazdaságainak háztartási dongás faedény szükséglete hagyatéki leltárak tükrében

218 Nagy Zoltán Míg az eceteshordóknál a kisebb űrtartalom uralkodott, itt inkább a nagyobb méretek jellemzők. Nem ritka a 8-, 9-akós, sőt néhány esetben a 10-, 12-, 14akós sem.

8 Hogy milyen gabonát tartottak bennük, azt az alábbi adatok bizonyítják. Búzás hordót találnak az összeírok 1803-ban Fövenyesi András keszthelyi házánál, üresen 2 ft 34 xr-ra becsülik.

9 Egy helyen zabbal van tele, míg máshol a kétakós hordóban 2 köböl hajdina van. Valószínűleg ezek is egyfenekűek, erre utalnak a licitációk közvetett utalásai is. Liszteshordó 62 darabot írnak össze a gazdaságokban, ez a szám az összes hordó 4, a nem bortároló hordók 14 %-a. Számuk valószínűleg több lehet, feltételezzük, hogy a fenyő hordó megnevezés alatt a kisebbekben liszteshordót lehet felfedezni, erre utal egy adat is, miszerint 2 akós hordó fenyőfa, az egyikben liszt vagyon, így a liszttároló hordók számát még 23-al növelhetjük, összesen 85 darab liszteshordót vehetünk figyelembe, ami az összes hordó közel 6%-a, az egyéb funkciójú hordók egyötöde. Liszt tárolására azonban nemcsak hordót használnak, nagy számban találunk ferslágot, lisztesládákat is. A liszteshordó 130 gazdaságban, szinte minden második háztartásban megtalálható, jellemző edény. Űrtartalmáról kevés adatunk van, ezek szerint 2-, 3akósnál nincs nagyobb. Egy-egy gazdaságban a számuk nem haladja meg az 1-2 darabot, de kivétellel is találkozunk. Sillinger János keszthelyi biztos kamrájában 6 darabot írnak össze 1825-ben.

1

0 Fritz János vonyarci hagyatékának licitációján vizes lajt és sajtkészítő szék mellett 5 darab különböző árú liszteshordót is találunk 1817-ben.

1

1 Amelyik háztartásban két darab van, ott rendszerint egyik tölgy-, másik fenyőfából készült, s egyikük kisebb, mint ahogy ezt 1820-ban Kollár Andrásné javainak összeírásánál láthattuk.

1

2 Káposztáshordó Megnevezésére kétféle adatunk van, hol káposztás hordó ként említik, hol káposztás tungnak nevezik.

13 Oklevélszótárunk szerint ez utóbbi megnevezés szintén dolium jelentést takar.

1

4 A kétféle név alatt összesen 113 adat szerepel az inventáriumokban, ez az összes nem bortároló hordó egynegyede.

1

5 Szintén nagyon jellemző edény. A leltárak szerint tölgyfából készültek 2-3-akós űrtartalommal, de van közöttük 5-akós is. A kamrában van a helyük. Egy esetben Horváth Pál vendégfogadós padlásán találják, ahol kétakós új hordóként becsülik meg 3 ft 30 xr-ra.

1

6 Egy gazdaságban többnyire egy darabot írnak össze belőle, csak kivételesen fordul elő belőlük kettő, ilyenkor gyaníthatóan egyik kisebb, vagy használt lehet. Ebben az edénytípusban azonban nemcsak káposztát, hanem répát is savanyítottak. Erre utal a répás tung megnevezés 1812-ből Körbl János asztalos mester hagyatékának becsűjekor, ahol a műhely részletes leltárán kívül házi eszközök is szerepelnek.

17 Feltételezzük, hogy a háztartásokban a savanyított répa viszonylag csekélyebb jelentőségű lehetett, ám az is elképzelhető, a káposztás hordóban, tungban ugyan répát savanyítottak, de az általánosan „káposztás" megnevezést használták. Káposztás kádáa\ azonban alig találkozunk. Csupán két adatunk van a hagyatéki leltárakban. Egy alkalommal 3 ft-ra becsülik, a másik esetben érték nélküli összeírás során találjuk a pincében. Uborkáshordó Az inventáriumokban 40 darabot találunk belőle. Általában egy van a háztartásokban, mindössze hét esetben írnak össze kettőt. Kis méretére utal ugorkás hordócska megnevezése. Egy adatunk szerint kamrában,

1

8 egy adat szerint pedig a konyhában a helye.

1

9 Ezenkívül még öt alkalommal az épület más helyiségében egy kis hordóval együtt találjuk, melyben asztali olajat tartottak. Talán kis mérete miatt lehetséges az, hogy 1849-ben és 1851-ben is faabroncsos hordóként írják össze. Ára csekély, 20-30 xr Uborkával teli viszont eléri a 8 ft-ot is. Az uborka termesztése nem lehetett általános. Míg a káposztás hordó (tung) folyamatosan megtalálható a háztartásokban a 18. század végétől a 19. század közepéig a mezővárosban és a körülötte fekvő falvakban egyaránt, addig az uborkáshordó (ugorkás hordó) csak Keszthelyen fordul elő, de ott sem parasztgazdaságokban. 1793-ból való Pach Ferenc árendás keszthelyi szappanos hagyatékában 17 dénár becsértékkel,

2

0 míg 1799-ben, a szintén Keszthelyen élő Kákosy László nemes vagyonának licitációjában találkozhatunk vele.

2

1 1803-ban Fövenyesi András nótárius házának udvarán találunk belőle egyet, melyet 36 xr-ra becsültek.

2

2 1820-ban Mindszenti János csizmadia szőlőjében lévő hajlékában becsülnek meg egyet, melynek értéke ekkor mindössze 9 xr.

2

3 Sillinger János boltos ingóságai közt a kamrában van a helye. 1829-ben Kricsmanits Antal csapláros zár alá vett javai közt találjuk, majd nemes Horváth Pál vendégfogadósnál, 1842-ben pedig Földes József könyvkötő házában becsülnek meg egy darabot, három vasabroncsra készültet 45 xr-ra, melyet a licitáción több mint kétszereséért 1 ft 6 xr-ért adnak el.

2

4 1846-ban Kocsis Péter uradalmi várnagy hagyatékának és licitációjának becsűje alkalmával kerül elénk újra a savanyított uborkát tároló edény, de itt nem hordó, hanem uborkás üveg formájában, bizonyítva, hogy e növényt