Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Nagy Zoltán: A keszthelyi Festetics Uradalom gazdaságainak háztartási dongás faedény szükséglete hagyatéki leltárak tükrében
ZALAI MÚZEUM 18 2009 217 Nagy Zoltán A keszthelyi Festetics Uradalom gazdaságainak háztartási dongás faedény szükséglete hagyatéki leltárak tükrében* Dolgozatom a Festetics Uradalom Keszthely mezővárosban és a környékén fekvő 18 településének' 300 hagyatéki leltárát tekinti át az 1793-1853 közötti időből. 2 A leletárak egyharmadát nem tudtuk felhasználni, mivel valamilyen oknál fogva nem tartalmaznak dongás faedényeket. A megmaradt 200 inventáriumot -melynek 36%-a Keszthely mezővárosában kelt — tekintettem a vizsgálat tárgyának. E tanulmány alkalmas arra, hogy az egyes gazdaságokban és háztartásokban jelen levő dongás tárolóedények típusait, funkcióit meghatározhassuk, néprajzi analógiákkal, múzeumi tárgyakkal a jelen korig figyelemmel kísérhessük. A statisztikai módszerrel feltárt történeti adatsorok plasztikusan jelenítik meg a tárolóedények sorát. Mintegy húsz típust, ezen belül harmincnégy fajta edényt sikerült azonosítanunk. Megállapíthattuk, hogy a háztartásokban, illetve a gazdaságokban jelen lévő tárolóedények több mint fele borászati eszköz, míg másik fele háztartási célt szolgáló edény volt. A feltárt hagyatéki leltárak összes dongás faedényre vonatkozó adata 2406, ebből 1475 (55%) bortároló és egyéb hordóra, borászati eszközre, míg 931 (45 %) más dongás edényre vonatkozik. A földrajzi környezetet is figyelembe véve érthető, hogy a 950 darab különböző űrtartalmú boroshordó a leggyakoribb edénytípus a leltárakban, minden háztartásban átlagosan legalább 4-5 darabbal számolhatunk. Kád és bocska együttesen 110 darab van, meglétükre minden második irat tartalmaz adatokat. Egyéb borászati eszköz,-ideértve a törkölyös hordót is-minden harmadik leltárban megtalálható. A más funkciójú dongás edények közül leggyakrabban a sajtárok szerepelnek, gazdaságonként egy-két darab. Arányuk fontosságuk sorrendjében változó, így a vízhordó sajtár és a szapu sajtár gyakori, míg a tejesedények ritkák. A zsiradéktároló edény a vindöl, is nagy számban képviselt, minden második leltárban megjelenik, bizonyítva a szalonna zsírrá olvasztásának szokását, a lesütött hús zsír alatt való tartósításának módját. A csöbörnek több funkciója van, így variánsai szintén nagy számban képviseltek. Jelentőségéhez mérten gyakori a káposztás hordó is, ezt az edényfajtát is megtaláljuk minden második háztartásban. Vederi és ecetes hordói minden harmadiknegyedik, uborkás és gabonás hordói minden ötödikhatodik, mérőedényi minden hetedik-nyolcadik, míg víztartó csobolyót csak minden tizedik leltárban találtunk. Az eddigi adatfeltárás nyomán 20 önálló edénytípus 34 keszthelyi és környéki változatát azonosítottuk és határoztunk meg, ami a 18-19. századi hazai kádáripari termékek csaknem teljes skáláját jelenti. Egyfenekű, nem bortároló hordók Eceteshordó A gazdaságokban 50 darabbal találkozunk, a nem bortároló hordó 11 %-a, az összes hordó 3%-a. A 130 házi mobíliákat is tartalmazó gazdaság több mint egyharmadában jelen van. Szinte kivétel nélkül csak egy hordóban tartanak ecetet. Egy adat szerint egyfenekű, fennálló hordóról van szó. 3 Egy másik adat azt mutatja, hogy az ecet füles hordó ban van, fogantyúja hasonló, mint a kádaknak. 4 A tartalommal kapcsolatban kiderül, hogy gyümölcsből való ecet van benne, közelebbről almás ecetes hordó, 5 A félakóstól az ötakósig minden méret megtalálható közöttük. Gabonatartó hordó 37 darabot írnak belőle össze. Az összes hordó 2,5 %-a, a nem bor tároló hordók 8 %-a. Gazdaságonként egynél több is előfordulhat, mint 1825-ben Koller László sármelléki gazda házánál, 6 ahol egy-egy 2 2/ 4, 5, 4, 8, 3, 2, 1,2 akóst becsültek meg, összesen 5 ft 42 xr-ra. Ez a summa meglehetősen kevés, mely arra utal, hogy a hordók nem keményfából készültek. 7
