Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Molnár László: Szakrális emlékek a pákai körjegyzőség falvaiban

Szakrális emlékek a pcikai körjegyzőség falvaiban 207 pedig elbontása előtt néhány évvel még készültek fényképek. Páka Mint azt az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, még a templom körül lévő temetőben is fa harangláb volt. A templom tornyának elkészülte után erre már nem volt szükség. Dömefölde Gönczi Ferenc nagy Göcsej-monográfiájából ismert, hogy a 20. század elején itt fából készült építmény tartotta a harangot. Közölte a fényképét is.

14 A falu 19. században készült haranglábja is a kéttetös haranglábak csoportjába tartozik. Ezek ismertetését Gönczitől idézzük: „A kéttetős haranglábak, melyek az alsó tető alatt számos falábbal vannak ellátva, régebben zsupposak volta. Újabban deszkázottak. Ha a haranglábak két teteje között levő rész deszkázott, a harangláb azon része toronyalakot mutat s minden oldalon egy-egy vagy két-két ablaka van.[...] A kéttetős haranglábakat legtöbbnyire talpfákra állítják. Ezek a négy sarkon törzsökökre vannak fektetve, nehogy a földet érjék. A talpfákra a középrészen keresztül két darab u. n. harangtartó láb van fektetve és erősítve. A talpak négy sarkában és középrészeibe erősítik, belevéséssel a tartólábakat, melyeket kötések erősítenek egymáshoz. A tartólábak fölső végén nyugosznak vízszintesen a kerülők, melyeken keresztül rendesen hat haranglábtartó gerenda fut. Ezek fölé emelik a haranglábtetőt. A középrészen nyúlik föl a két harangtartó láb. [...] A harang fölött van a kis harangtető, melyet kerülőre állított szalufák tartanak. A kerülőket a harangláb száraival tetőkötés köti össze. Mind a két tetőt zsúppal, favagy cserépzsindellyel födik. A harangtetőre fa- vagy vaskeresztet, vas kakast s néhol gömböt helyeznek fából, avagy cserépből. A faharanglábak általában 5-6 méter magasságúak, de ittott 8-10 méter magasságúakat is építenek. Építőmesterük valamelyik parasztács."

1

5 Az első világháború a kis falvak harangjait sem kímélte. Ezeket is elvitték és beolvasztották hadi célra. Elnémult, harangjától megfosztott haranglábjukat a dömeföldiek elavultnak érezhették, mert elbontották és helyére emelték a jelenleg is meglévő, téglából készült épületet, 1924-ben. Építőjének neve ismeretlen. Négyzetes hasáb alakú, dereka fölött kis párkánnyal, a felső rész beugrik. Északon félköríves bejárati nyílás. A bejárattal szemben nagyméretű, csekély mélységű falfülke. Jelenleg három szent gipszszobrával, tolvajok ellen üveglappal védve. A gúla alakú toronysisak, bádoggal fedett. Tetejében fémkereszt. A felső szint négy oldalán téglalap alakú ablak van. Az új harangra, bár 1918-ban a többi községhez hasonlóan a dömeföldiek is alapítványt tettek-jelesül 124 Koronát-, az egyházközség harangalapjára hat évet kellett várni. 1

6 Az épületet 1992-ben Czupi Rudolf és Czupi Jenő kőművesek felújították. Kányavár (Fő út 74.) A falu 19. században készült haranglábja szintén a kéttetős haranglábak csoportjába tartozik. „A tornyos haranglábak legszebb példánya e vidéken a kányavári.^"

1

7 —írta Gönczi. Le is rajzolta. A rajzon jól látszik, hogy a deszkával horizontálisan fedett alsó tetőből, függőlegesen deszkázott négyzetes hasáb alakú torony emelkedik ki, melynek négy oldalán szív alakú ablak látható. A kistető is horizontálisan deszkázott. Tetejét fából készült kereszt díszíti. Az építmény elpusztulásának, elbontásának időpontjáról nincs adatunk. Valószínűsíthető, hogy itt is az első világháborúba elvitt harang pótlásával egyidőben történt. A kányavári egyházközség a háború áldozatává vált harangjának pótlására 1918-ben 584 Korona alapítványt tett.

1

8 Jelenleg egy toronyszerű, négyzetes hasáb alakú téglaépítmény látja el szerepét, amely a faluházzal egy telken áll. Nyugati oldalán félköríves záródású nyitott ajtónyílás szolgál a belépésre. Az ajtó felett szoborfülke, benne kisméretű Madonna-szobor, amely összekulcsolt kezében kendőt tart. Sérült, többszörösen átfestett. A szoborfülke felett vakolatból kialakított kereszt. Az alsó szint felett többszörös tagolású, bádogborítású párkány fut körbe. A felső szint néhány centiméterrel szűkebb, mint az alsó. A harang magasságában mind a négy oldalon függőleges, felül félköríves záródású, téglalap alakú ablakkal. Teteje többszörösen tagolt párkánnyal szélesül. Bádoggal fedett. Csúcsán hengeres, kúpban végződő kehelyszerű dísz, melyből áttört vaskereszt emelkedik ki. Ortaháza (Fő út 12.) A falu korábbi haranglábjáró 1 nincsenek adataink. Jelenleg egy négyzetes hasáb alakú tégla torony, a hozzá kapcsolódó kisméretű, nyeregtetős építménnyel látja el szerepét. E típus korabeli változatáról az alábbiakat írta Gönczi: „A téglából épített harangláb vagyis inkább harangtorony egészen a rendes toronyhoz hasonlít. Ehez szobanagyságú épületet ragasztanak a községi fecskendő elhelyezésére."

1

9 Később, amikor a tüzoltókocsiknak külön szertárakat építettek, ravatalozó nem lévén, a Szent Mihály lovát helyezték el benne. Ortaháza szintén feláldozta harangját. 1918-ban