Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Molnár László: Szakrális emlékek a pákai körjegyzőség falvaiban

208 Molnár László 248 Koronát gyűjtöttek össze pótlására, 2 0 így itt is való­színűsíthető az 1920-as évek eleji építés. A torony nyu­gati fala részben a hozzá szervesen kapcsolódó épület keleti fala. így a félköríves záródású ajtónyílás nem szimmetrikusan, hanem a fal mellett helyezkedik el. Az ajtónyílás fölött hegyes háromszögben végződő kis szoborfülke, benne festett gipsz Mária-szobor. A to­rony függőleges síkja nem tagolt, csak a tető alatt van egy alacsony, kifelé hajló párkány. Északi falán, a toldaléképület tetőgerinc-síkjánál valamivel alacso­nyabban egy kis kerek ablak van. A harangszinten a torony mind a négy oldalán egy-egy álló téglalap alakú ablak található. Toronysisakja bádoggal fedett, melynek csúcsán, bádogból készült hengeres szárú gömb tartja a három keresztszárú fémkeresztet. A kis épületnek a torony felöli falán is van egy keskeny magas ablaka, és a nyugati falon, vele szimmetrikusan szintén. Északi falán (az út felé) egy szimmetrikusan elhelyezkedő, vasráccsal is zárt ajtaja. Az épület­együttes keleti irányban megdőlt. Pördefölde Meg kell említeni haranglábjukat, annak ellenére, hogy 1993-ban elbontották. Kányavár 1920-as évek­ben elbontott, fából készült haranglábjával szerke­zetileg és formájában is azonos volt a pördeföldi. Annyiban tért el attól, hogy nem teljesen zárt deszka­borítású, hanem a „szoknya" felső részén, a tető alatt, a harang magasságában apácarács volt. Pördeföldén 248 Koronát adtak össze a hívek, az elhurcolt harang pótlására. Annak, mikor tudták pó­tolni, nincs írásos nyoma. Viszont az előző falvakkal szemben, itt a régi házba költözött az új harang. 1993­ban, a falu új kápolnájának elkészültekor sajnos elbon­tották. Harangja a kápolna tornyába került. Néprajzi, építészeti értékén túl azért is kár érte, mert történeti esemény részese is volt. Az 1862. május 6-án Patkó Jancsival és társaival vívott tűzpárbajban a harangláb vastag tölgyfa oszlopa mögött állást foglaló csendőrt, a tölgyfaoszlopot átütve ölte meg az egyik betyár golyója. Köztéri szobrok Páka Nepomuki Szent János Az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján, a falu legrégibb, ma is álló szobra a Nepomuki Szent János. „A lászlóházai Np. Sz. János kápolna 1768-ba épült. Kápolna alakú kis épület cseréppel fedve. Benne: Jézus, Mária, József, Np. János és Szent Antal képei. E kápolnácska 1911-ben újra épült, és felszentel­tetett." 2 1 A mellékszobrok közül ma már csak a Szent Antal-szobor van meg. Az 1980-as években, hogy megmaradását biztosítsák, bevitték a plébániára. A másik három sorsáról nincs tudomásunk. A szobor a Petőfi u. 20. számú ház (Lászlóháza) előtt állt. A házat 1992-ben lebontották, így a szoborfülke, most az üres, füvesített terület sarkán áll. Meglehetősen szokatlannak tűnhet a szobor elhe­lyezkedése, mivel tudjuk, hogy-a legenda szerint-a gyónási titkot ki nem adó prágai érseki helynököt, 1383-ban IV. Vencel király a Moldva folyó vízébe dobatta, ezért folyók partjára, hidakra volt szokás állítani szobrát. Érthetőbbé válik talán, ha egy kissé visszamenve az időben megtudjuk, hogy 1863-ig a Lenti-Nagykanizsa kereskedő út erre vezetett, és ennek töltése, amely a mély, lápos területen vezetett át, itt kezdődött és a mai gyalogos függőhíd helyén volt az átkelést biztosító régi fahíd. Valamint azt is, hogy a Válicka gyakori áradásaival (évente kétszer-három­szor is megtörtént) egészen a szoborig elöntötte a széles, lapos völgyet. Ezért a falurész házai maga­sabban, a domboldalban épültek. Szent Flórián Az ugyancsak dokumentumokból ismert szobor, a Szent Flórián állításának pontos ideje nem ismert, de 1778-ban már állt. Ma is áll a Kossuth u. 31. számú ház előtt. A talapzatán lévő évszámot az 1895-ös nagy tűzvész után, melyben hét ember is odaveszett, erre a dátumra cserélték, végül 1949-re módosították, meg­jelölve felújításának évét. 2002-ben a szobrot újra­festették. Madonna A Kossuth út és a Rózsa utca sarkán, mintegy száz méterre északra a templomtól, fehérre meszelt, cseréppel fedett, tégla szoborfülkében található egy népies Madonna. Festett kőszobor karján a kisdeddel. Jobb kézfeje hiányzik. A sérülés keletkezésének ideje ismeretlen. A máriacelli (Mariazell, Ausztria) Madon­na kegyszobor analógiája. Szakemberek véleménye szerint 18. századi barokk szobor. Felállításának ideje ismeretlen, nem tudjuk honnan és mikor került a faluba. Az 1864-ben készült térképen (még) nem jelölték. Nem tesz említést róla egyik ismert egyházlá­togatási jegyzőkönyv sem. A fülkét az országos város-, és faluvédő tábor résztvevői felújították, 2002-ben. Tévesen lakóház homlokzati fülkéjében lévőnek említi a Magyar népművészet című kötet. 2 2 Szentháromság Ugyancsak ismeretlen a Szentháromság-szobor állításának ideje is. Az első katonai térképen nem szerepel, de nem szerepel az 1864-es kataszteri térké­pen sem. Megyeri Anna „A zalaegerszegi Szent­háromság kép" című tanulmányában 2 3 1790 körülinek gondolja. Az I. katonai felmérésen a mai Kossuth, Sugár és Béke utcák négyes kereszteződése helyén egykor lévő téren jelölnek egy szobrot, amelynek elhe-

Next

/
Thumbnails
Contents