Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Lukács László: Luca-napi alakoskodó népszokások Kelet-Dunántúlon

Luca-napi alakoskodó népszokások Kelet-Dunántúlon 197 szomszédba!"

1

0 A 20. század közepén a lucázók ugyancsak fehérbe öltöztek, férfi inget, bö alsószoknyát vettek magukra. Fehér rongyból készült álarcot, melyen csak a szemek helyét vágták ki, a szájét nem. Fejüket fehér kendővel, babukásan bekötötték. Ketten, esetleg hárman jártak, lányok és fiúk is. „Beengedik-e a Lucát?" kérdéssel bekéreckettek a házakhoz. Dicsértessékkel köszöntek, de azután nem igen szóltak. Megmeszelték a szoba felső négy sarkát, s legfeljebb ezt mondták hozzá: „Rosszindulat, betegség menjen innen, elüzzük!" Akadt a Lucák között olyan, aki megineszelte az ablakokat, kapukat, sőt a házigazdát is a feleségével együtt. Néhol a tyűkólat, a tyúkokat is megmeszelték, s kívánták, hogy sokat tojjanak. Itt-ott megjelenésükkel nagy riadalmat, ijedtséget okoztak, ezért el is zavarták őket. Csókakőn a lucázás az 1970es években még élt, de érezhetően kihalófélben volt.

11 Csákváron Luca napján az 1940-es években még két-három 15-17 éves lány beöltözött maskarába, rongyos ruhába. Fejükre harisnyaszárból készült álarcot húztak, hogy ne ismerjék fel őket. így ijesztgették a falubelieket.

1

2 A szlovák eredetű Bakonycsernyén Luca napján maskarába öltözött, harmonikán játszó legények jártak házról-házra. A szobákat jelképesen „körülmeszelték", hogy azok egész évben tiszták legyenek.

1

3 Bakonycsernyéről 1962-ben ezt a rigmust küldték Diószegi Vilmosnak:

1

4 Luca, Luca, kitty-kotty, ha nem adnak litty-lotty, ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát. A német lakosságú Pusztavámon Luca éjszakáján (Lucienacht) a legények fehér lepedőkbe burkolództak, gólyalábakon járkáltak a szobában, hogy a családtagokat, elsősorban a lányokat megijesszék.

1

5 A gánti németeknél Lucia házról-házra járt, a gyerekeket ijesztgette, figyelmeztette: Legyenek jók, mert a rosszakat elviszi. Luciát egy rendes ruhába öltözött fiú alakította, akit a derekától felfelé a hónaljáig szalmakötéllel (Strohpandl) kötöztek körül. Fején kalapot, mellette tollsöprüt viselt. A dinnyési legények Luca napi maszkos alakoskodásáról 1958-ban a 70 esztendős Molnár Mihály beszélt: „Lucakor felöltöztünk. Meszelőt, söprüt vittünk magunkkal. Medvének is felöltöztek. A medvének lánc volt a nyakán. A zsák a hátán teli volt tömve szalmával. Ütötték a láncos bottal, és az danolt, táncolt, dörmögött tovább. Köcsögdudával és harmonikával muzsikáltak. Szalmával beszórták a lakásokat. Szalmát tettek a tyúkólba. A lányokat táncoltatták, és jól bekormozták őket."

1

6 Gárdonyban Luca nap reggelén 4-5 fiú járt lucázni. Kosárban szalmát vittek magukkal, amiből a gazdaasszonynak minden háznál adtak egy kis csomót, hogy a tyúkok fészkébe tegye. Úgy tartották, hogy ettől a szalmacsomótól a következő évben jó tojók lesznek a tyúkok. Piszkafával beszurkáltak a tyúkólba, közben ezt mondogatták: Tojjatok, tojjatok, kotoljatok! A konyhaajtóban láncos botot zörgetve rigmust mondtak: Luca fia vagyok én, A kályhába bújok én, Úgy iszom a füstöt, mint a tokaji bort. A házbeliek pénzadománnyal honorálták a lucázókat.

1

7 Sukorón a lucázók a következő rigmussal köszöntöttek:

1

8 Luca, Luca, kitty-kotty, tojjanak a tiktok, ludtok, ülősek legyenek. Fejszéjük, fúrójuk élesek legyenek. Annyi pénzük legyen, mint a pelyva. Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag. Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz. Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda. Luca, Luca, kitty-kotty, tojjanak a tiktok, ludtok! Pázmándon Luca napján medvének, zsandárnak, Luca asszonynak öltözött legénycsoport járta végig a lányos házakat. A medvét alakító legény kifordított bundát vett fel, a nyakára kötött láncon vezették. Négykézláb mászkált és morgott. A csoport központi figurája egy nőnek öltözött legény, a Luca asszony volt. Kezében meszesvödröt és meszelőt vitt. Amíg a medve a házbelieket ijesztgette, addig a Luca asszony bemeszelte a szoba falát, padlóját, bútorait. A csoport többi tagja pedig élelmet, italt próbált lopni a konyhából.

1

9 Megemlítem, hogy Pázmánd, a komáromi jezsuiták birtoka, a török alóli felszabadulás után a Felvidékről települt újjá: 1720-ben 29 magyar és 6 szlovák család lakta.

2

0 A szokásban szereplő Luca asszony figuráját valószínűleg eredeti, felvidéki lakóhelyéről hozta magával az áttelepülő lakosság. Válón Luca nap reggelén fiúk járták a házakat. Szalmát vittek magukkal, amit a gazdaasszony a tyúkok fészkébe tett, hogy jó tojók legyenek. A szalmáért pénzadomány járt.

2

1 Bicskén Luca napjának reggelén a legények 10-12 fős csoportokban járták a lányos házakat. Rossz ruhákat öltöttek magukra, fejükre harisnyaszárat húztak. Az alakoskodó legények vezetője általában medvének öltözött, négykézláb vezették láncon. A lucázó legénycsoport a lányos házaknál a szobában polyvát, szalmát szórt szét, amit a házbeliek összesöpörtek, és a tyúkok fészkébe tették. Luca napján egyegy háznál kisebb mulatságot is rendeztek a fiatalok.