Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kriza Ildikó: A fekete holló - A Hunyadi ballada-kör Arany János költészetében

A fekete holló 175 a történelem jeles emberei köré csoportosította mon­dandóját, továbbépítette az ismert mondákat, legen­dákat, elfogadta a kortárs történészek Hunyadiakra vonatkozó kutatását. Ez a sokszínűség jellemzi a bal­ladakört. Fontos számára a család eredete, érinti a holló-legendát, meghatóan ír az áldozatot vállaló asz­szonyokról, és a szerb folklór ismeretében teszi fel a kérdést: ki volt Jankó Szibinyáni. A híres magyar hös, Zsigmond császár kiválasztott, kedvelt vezérének hősiessége legteljesebben a Szibi­nyáni Jank című versében jelenik meg. Itt kiemelt helyet kap a farkasvadászat. A magyar népköltészetben a farkasok legyőzése sokszor, sokféleképp jelenik meg. Mindig az erőt, bátorságot, okosságot képviselő hőshöz társul e motívum. így van ez a Toldiban is. Teleki József írása, Hunyadiak kora Magyarországon című munkája továbbéltette a farkasvadászatról szóló mondát, és ezzel az epizóddal indokolja, hogy miként került Hunyadi János Zsigmond király udvarába. A heroikus küzdelem, az állat kergetése és legyőzése a csodaszarvas-vadászat motívumait idézi fel, ami a kró­nikáktól függetlenül élt a 19. század elején a néphagyo­mányban. A motívum valószínűen azért kap kiemelt helyet a balladakörben, mert Arany János cáfolni akarta a krónikák nyomán elterjedt legendát, amely szerint a Hunyadi család eredete Zsigmond király gáláns kalandjával függ össze. A király és Morzsinai Erzsébet találkozásával áll szemben a következő évben írt Both bajnok özvegye című versének gondolata is. Szibinyáni Jank, vagyis Hunyadi János nem egy ajándék gyűrű fel­mutatásával kér helyet magának a király mellett, hanem kiváló tehetségét felfedezve hívatja a király magához. Harcait, dicsőségét szerbhon ifjai, leányai guzlárok hangja mellett hirdetik: Ki volt Jankó Szibinyáni, De a magyar ajakon is Neve, híre általános: Mert hisz él még ... él örökké A dicső Hunyadi János. A szerb guzlárok énekét magyar fordításban ismerte Arany, de attól függetlenül a farkasviadal a magyar mesekincsben az erősjánosok próbatételeként jelent meg. Toldiban a farkas legyőzése hasonlóképpen a hös erejét, bátorságát, ügyességét bizonyítja, mint Szibinyáni Jank farkasvadászata. A múlt időszerü­sítését a kézirat egy-egy aláhúzott szava tovább nyo­matékosítja, mint pl. Másszor is még, többször is még Járt vadászni farkasokra: Mint védője a keresztnek Megrontója büszke tarnak Idegen nép hőse is lett, Derék hőse a magyarnak; ,.. 2 2 A népköltészetet máskor is segítségül hívta Arany, hogy gondolatainak mélységét erősítse. A Both bajnok özvegye a Hunyadi-balladakör utol­só darabja. Arany megjegyzése szerint a hős Hunyadi János édesanyjának és négy magzatjának állít emléket, amiről ő maga így ír: „Első darabja lett volna egy Hunyadi balladakörnek, melyből azonban csak Szibi­nyáni Jank, V. László és Mátyás anyja készült el. Az öz­vegy Hunyadi János édesanyja gr. Teleki szerint. A.J." 23 Arany János nem fogadta el a Bonfmitól kezdve ismert legendát, sem a gyűrű oly megható történetét, amelyet ponyván is olvashatott, hiszen így népszerű­sítették a 18. században, sőt a legtöbb Mátyás életrajz megismételte, vagy legalább utalt rá. Ezzel ellentétben elfogadta és követte Teleki József történetírását, és Both bajnok özvegye sorsának bemutatásával hirdette, nem kellett arany gyűrűt ajándékozni a megesett asz­szonynak, Both Bajnok híres harcos volt. A holló­motívum viszont, a mitikus madár szimbóluma, ami hozzátartozott a magyar folklórhoz, több helyen is visszatér költészetében. Hunyad alatt egy kis házban Ül az özvegy földig gyászban; Mint gyümölcs a fát lehajtja Nehéz gondja, gondolatja: Neveletlen négy magzatja. A nöi helytállás, sorsvállalás, kiszolgáltatottság és remény ábrázolására vállalkozott Arany egy másik, sokszor idézett müvében is. Balladáinak egyik leg­megragadóbb tulajdonsága a csodálatos lélekrajz, amely nem kizárólag a ciklushoz tartozó alkotásokban található meg, de egyik legnagyszerűbb példája a Mátyás anyja. Az aggódó édesanya közismert nép­költészeti motívum, több népdalból idézhetünk hasonlót. A hírvivő, hírt hozó madarak mellett ott van a szerelmes levelet továbbító madár is: „Madárka, madárka, / Csacsogó madárka / Vidd el a levelem, Vidd el a levelem / Szép Erdélyországba ..." Arany balladájában viszont hirtelen és váratlanul érkező, félelmet keltő, fekete holló jelenik meg: S ahol jön, Ahol jön Egy fekete holló; Hunyadi Paizsán Ül ahhoz hasonló. A Mátyás-hagyomány ismerőinek a levelet elrabló fekete holló felidézheti a legenda szerinti gyűrűt elrabló madár alakját. A hollós címer és a Heltai krónikájában olvasható, gyűrűt rabló holló alakja egyszerre asszociálódik az aggódó édesanyja szavai hallatán. Az anyai szeretet, félelem és féltés, a szoron-

Next

/
Thumbnails
Contents