Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kriza Ildikó: A fekete holló - A Hunyadi ballada-kör Arany János költészetében

A fekete holló 175 a történelem jeles emberei köré csoportosította mondandóját, továbbépítette az ismert mondákat, legendákat, elfogadta a kortárs történészek Hunyadiakra vonatkozó kutatását. Ez a sokszínűség jellemzi a balladakört. Fontos számára a család eredete, érinti a holló-legendát, meghatóan ír az áldozatot vállaló aszszonyokról, és a szerb folklór ismeretében teszi fel a kérdést: ki volt Jankó Szibinyáni. A híres magyar hös, Zsigmond császár kiválasztott, kedvelt vezérének hősiessége legteljesebben a Szibinyáni Jank című versében jelenik meg. Itt kiemelt helyet kap a farkasvadászat. A magyar népköltészetben a farkasok legyőzése sokszor, sokféleképp jelenik meg. Mindig az erőt, bátorságot, okosságot képviselő hőshöz társul e motívum. így van ez a Toldiban is. Teleki József írása, Hunyadiak kora Magyarországon című munkája továbbéltette a farkasvadászatról szóló mondát, és ezzel az epizóddal indokolja, hogy miként került Hunyadi János Zsigmond király udvarába. A heroikus küzdelem, az állat kergetése és legyőzése a csodaszarvas-vadászat motívumait idézi fel, ami a krónikáktól függetlenül élt a 19. század elején a néphagyományban. A motívum valószínűen azért kap kiemelt helyet a balladakörben, mert Arany János cáfolni akarta a krónikák nyomán elterjedt legendát, amely szerint a Hunyadi család eredete Zsigmond király gáláns kalandjával függ össze. A király és Morzsinai Erzsébet találkozásával áll szemben a következő évben írt Both bajnok özvegye című versének gondolata is. Szibinyáni Jank, vagyis Hunyadi János nem egy ajándék gyűrű felmutatásával kér helyet magának a király mellett, hanem kiváló tehetségét felfedezve hívatja a király magához. Harcait, dicsőségét szerbhon ifjai, leányai guzlárok hangja mellett hirdetik: Ki volt Jankó Szibinyáni, De a magyar ajakon is Neve, híre általános: Mert hisz él még ... él örökké A dicső Hunyadi János. A szerb guzlárok énekét magyar fordításban ismerte Arany, de attól függetlenül a farkasviadal a magyar mesekincsben az erősjánosok próbatételeként jelent meg. Toldiban a farkas legyőzése hasonlóképpen a hös erejét, bátorságát, ügyességét bizonyítja, mint Szibinyáni Jank farkasvadászata. A múlt időszerüsítését a kézirat egy-egy aláhúzott szava tovább nyomatékosítja, mint pl. Másszor is még, többször is még Járt vadászni farkasokra: Mint védője a keresztnek Megrontója büszke tarnak Idegen nép hőse is lett, Derék hőse a magyarnak; ,..

2

2 A népköltészetet máskor is segítségül hívta Arany, hogy gondolatainak mélységét erősítse. A Both bajnok özvegye a Hunyadi-balladakör utolsó darabja. Arany megjegyzése szerint a hős Hunyadi János édesanyjának és négy magzatjának állít emléket, amiről ő maga így ír: „Első darabja lett volna egy Hunyadi balladakörnek, melyből azonban csak Szibinyáni Jank, V. László és Mátyás anyja készült el. Az özvegy Hunyadi János édesanyja gr. Teleki szerint. A.J."

23 Arany János nem fogadta el a Bonfmitól kezdve ismert legendát, sem a gyűrű oly megható történetét, amelyet ponyván is olvashatott, hiszen így népszerűsítették a 18. században, sőt a legtöbb Mátyás életrajz megismételte, vagy legalább utalt rá. Ezzel ellentétben elfogadta és követte Teleki József történetírását, és Both bajnok özvegye sorsának bemutatásával hirdette, nem kellett arany gyűrűt ajándékozni a megesett aszszonynak, Both Bajnok híres harcos volt. A hollómotívum viszont, a mitikus madár szimbóluma, ami hozzátartozott a magyar folklórhoz, több helyen is visszatér költészetében. Hunyad alatt egy kis házban Ül az özvegy földig gyászban; Mint gyümölcs a fát lehajtja Nehéz gondja, gondolatja: Neveletlen négy magzatja. A nöi helytállás, sorsvállalás, kiszolgáltatottság és remény ábrázolására vállalkozott Arany egy másik, sokszor idézett müvében is. Balladáinak egyik legmegragadóbb tulajdonsága a csodálatos lélekrajz, amely nem kizárólag a ciklushoz tartozó alkotásokban található meg, de egyik legnagyszerűbb példája a Mátyás anyja. Az aggódó édesanya közismert népköltészeti motívum, több népdalból idézhetünk hasonlót. A hírvivő, hírt hozó madarak mellett ott van a szerelmes levelet továbbító madár is: „Madárka, madárka, / Csacsogó madárka / Vidd el a levelem, Vidd el a levelem / Szép Erdélyországba ..." Arany balladájában viszont hirtelen és váratlanul érkező, félelmet keltő, fekete holló jelenik meg: S ahol jön, Ahol jön Egy fekete holló; Hunyadi Paizsán Ül ahhoz hasonló. A Mátyás-hagyomány ismerőinek a levelet elrabló fekete holló felidézheti a legenda szerinti gyűrűt elrabló madár alakját. A hollós címer és a Heltai krónikájában olvasható, gyűrűt rabló holló alakja egyszerre asszociálódik az aggódó édesanyja szavai hallatán. Az anyai szeretet, félelem és féltés, a szoron-