Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kardos Ferenc: A Kis-Balaton a nép emlékezetében - A láp világának népköltészetéből

166 Kardos Ferenc hozzá, a Juhász Andor aszongya neki, há mész? Elme­rtek Kanizsára—aszongya-vásányi akarok kis ruhát gyermekeimnek. Igen szegény vagyok és félek, hogy ezt a kis pénzemet valaki elveszi. Ne félj- azt mondja neki, mert Juhász Andornak nem köll a te pénzed. Amint ott beszélgettek, odaért egy vásározó rőfös, 59 aki kocsivá hozta a ruhát a vásárokra. Te rőfös, mega!^—aszongya neki Juhász Andor.Ez a szegény családos asszony egy kis ruhát akar vennyi a gyerekeinek. A rőfös megállt. Persze nem szívesen kés­leködött egy-két rőf ruhájért, de nem mert ellen szegűnyi Juhász Andornak. Az asszony aztán kiválogatta a ruhát. Mikor mérésre került a sor, akkor azt mondta Juhász Andor a rőfösnek: Most fogd ki lovadat, és a förhénctől a kocsirúd végéig lesz a rőff 1 Mi volt mit tenni szegény rőfösnek, kifogta a lovat. Amikor az asszony kivá­lasztotta a ruhákat, Juhász Andor maga mérte le mind­egyikből, amennyit kért. Persze a förhénctől a kocsirúd végéig volt egy rőf Amikor elkészült, akkora halommal lett a kimért ruha, hogy szegény asszony alig bírta elvinni. A szegény rőfös pedig, ha merte volna, meg­siratta volna a sok kárbaveszett portékát. Csak akkor nyugodott meg, amikor Juhász Andor a szegény asszony helyett becsülettel kifizette az árát úgy, hogy rendesrőfre átszámítva, még némi borravaló is maradt a rőfösnek. A szegény asszony pedig nem győzte eléggé köszönni a szívességét és örömében mindenkinek elmondta, hogy járt Juhász Andorral. " A másik történet Juhász Andor haláláról szól. Horváth János története szerint Juhász Andor a ked­veséhez Karosba ment búcsúra. Egy karosi ember feleségéhez. A karosi ember egyszer ott érte a feleségé­nél. Bement, lepakolt, majd a bucskájából megkínálta a betyárt. Amíg a betyár ivott, fölkapta a sarokból a fejszét és lába szárába vágta. Utána elszaladt a zsandá­rokért. Mire azok a házhoz értek, elfolyt már Juhász Andor vére, nem volt eszméleténél. Feltették egy sze­kérre, elindultak vele Marcali felé, azon halt meg. Gönczi somogyi betyárokat soroló könyvében több Juhász Andris tetteiről szóló balladát is említ (van amelyikben Patkóval együtt). 6 2 Juhász Andor halálának pontos történetét is ismer­jük, Horváth romantikus története a valóságban egyszerű véres vita volt 1868 telén. Lakatos János saját pajtájában veszett össze Juhásszal, aki meg akarta ölni, de Lakatos felesége, aki az ebédet hozta ki a pajtába megvédte. Ezért bosszúból a Lakatos testvérek (Gábor, György és János) agyonverték, és a börtönbe szállítás során, még a faluban meg is halt. 6 3 Gönczi is idézi a rőfös és a szegény asszony történetét. 6 4 Balatonmagyaródon a valószínűleg Juhász András bandájába tartozó 6 5 Bene Vendelt is megénekelték. A egyik magyaródi változat: 6 6 Bene Vendel 16 szél gatyája Megakadt a tüskebokor ágába Tüskebokor ereszd el a gatyámat Mer az úré, vagy ha a paraszté levágnak De szennyes a Bene Vendel gatyája Elszennyesül a kaposi fegyházba Ingem, gatyám mosd ki babám fehérre Holnap megyek az agyutor 6 7 elébe Agyitor uram adjon nekem jónapot Adjon Isten Bene Vendel, mi bajod Agyitor úr nem egyéb az én bajom Mint bajtársam agyon lőttem az uton Nem akar a szilaj gulyám legelni A kolompját szomorúan zörgeti Idegen szagot érez a mezőbe Négy pár zsandár közeledik feléje Zsandár urak há hajtják a bojtárom Elhajtjuk a kaposvári fegyházban Keze, lába keresztvasba lesz zárva Kaposvári börtönajtó repedj meg! Mert Bene Vendel sohase szabadul meg. A balatonszentgyörgyi változatban 6 8 a bárándi pusz­tában szennyesült el a betyár inge, gatyája, ez rövidebb változat. A betyárok és hajdúk harcáról árulkodnak a haj­dúsírok is, mint például a nagyradai Hajdú-kereszt. A betyárvilág a 19. század végével eltűnt, az újabb kor újabb történeteket szült. E történetek össze­gyűjtése, közlése azonban ma még adósság. Összegzés helyett célkitűzés E rövid, néhány mondát, anekdotát, betyárokról szóló balladát felemlítő írás célja annak illusztrálása volt, milyen a tájjal, a kis-balatoni településekkel kapcsolatos folklórszövegek keletkeztek. Összegzés­ként csupán annyi mondható el: van mit tenni. Először is folyamatosan közölni kell a Kis-Balaton vidékén gyűjtött folklórszövegeket. E dolgozat sem terjedelmi okból, sem amiatt, hogy nem kötődnek szorosan a település történetéhez, nem közölhetett több szöveget. A tanulmány készítése során két tucat mese, dramatikus szövegek sokaságát tekintettem át. Eddig-és ez meglepő-nem találtam egyetlen halá­szattal, pákászattal kapcsolatos történeteket. A téma felgyűjtése még várat magára, akárcsak a lápi világhoz kapcsolódó sokféle hiedelemtörténet felkutatása is. Ezen túlmenően, fontos feladata a folklorisztikának a kis-balatoni földrajzi nevek néprajzi feldolgozása,

Next

/
Thumbnails
Contents