Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kardos Ferenc: A Kis-Balaton a nép emlékezetében - A láp világának népköltészetéből

A Kis-balaton a nép emlékezetében 167 (leginkább a Zala megye földrajzi nevei és a hasonló somogyi kiadvány alapján, de a néprajzi adattárak anyagát is felhasználva, illetve újabb adatfelvételeket végezve) legfőképpen tematikus osztályozása a további feldolgozáshoz. Az osztályozás eredményeként a paraszti gazdálkodáshoz köthető földrajzi nevek (például a zalakomári mocsolák, azaz kenderáztatók, vagy legelők, vagy iparosok birtokai) leválaszthatók a települések történetével kapcsolatos helynevektől (birtokosok, történeti események okán keletkezett elnevezések) és a természetrajzi leíró elnevezésektől. De fontosak az etnikai elkülönülésre utaló elnevezések is (sváb, rác, cigány megnevezések a helynevekben). Fontos feladata a folklorisztikának, hogy faluról falura járva rá kell kérdezni a helytörténeti érdekességeket sejtető földrajzi és személynevekre, rá kell kérdezni a mai szokásokra, hiedelemtörténetekre, anekdotákra. Erre jó példa lehet Molnár László göcseji anekdotagyűjteménye.

6

9 A cél, a figyelem felhívása talán sikerült, néhány, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi adattárából elsőként közölt történettel, mondával fűszerezve. De csak akkor lehetünk elégedettek, ha kötetnyi gyűjteményt adhatunk kézbe alapos elemzésekkel, a mondákban szereplő néprajzi és történeti információk alapos körüljárásával és olyan érzékletes, egyszerre pontos és élményszerű bemutatásával, ahogyan azt Petánovics Katalin művelte munkássága során. Jegyzet 1 A Kis-Balaton elnevezése Kisbalaton alakban is fellelhető. 2 PETÁNOVICS 2001: 24-28. J u.o. 4 FAKÁCS 1978: 7. ? FAZEKASNÉ MULESZA-KRASZNAINÉ SZABÓ 2003: 64. 6 A Zala folyó által szállított iszap alig 300 év alatt töltötte fel a kis-balatoni medencét. A tó vize a 17. és a 18. században, a végvári harcok idején, amikor a Balaton volt a határ a magyar és a török várak között, csaknem két méterrel magasabb volt mint most. Elért egészen a hídvégi rcvig, amelynek nagy szerepe volt a végvári harcokban. Ma Hídvég-Fenékpuszta között eltűnt a víz. Ebben a fő bűnös a Zalavölgyi Lecsapoló Fársulat volt, amely 1886ban kezdte a Zala folyó Hídvég után következő szakaszán a töltések készítését. A Kis-Balaton hatalmas térsége egyre szűkebbre szorult, és az ott lerakott hordalékot a folyó a töltések végleges elkészülte után, 1922-től kezdve csak a Balatonba szállította. Kéz Andor geológus már 1931 -ben megírta egy tanulmányában, hogy megkezdődött a keszthelyi öböl eltűnése.-írta Zákonyi Ferenc A KisBalatonról. A Balaton átka: a Zala töltése című cikkében. In: Somogyi Néplap 1976.07.17. 5. oldal. 7 „Balatonmellék: A Balaton és a Kisbalaton szűkebb környezetét egyes irodalmi források szerzőnként más kiterjedésben Balatonmellék megnevezéssel tárgyalják." KÓSA-FILEP 1975: 63. 8 KERECSÉNYI 1979: 5. 9 A környékbeli falvakban dolgozó mesterek. 1

0 Egy ilyen épület jelenleg tájházként működik. 1

1 KERECSÉNYI 1979: 13-14. 1

2 PETÁNOVICS 2001: 24-28. ANONYMUS: Gesta hungarorum. A magyarok cselcdetei. Fordította: Pais Dezső 2003. Bp., 66. 1

4 u.o. 64. 1A nyugati szláv törzsek, amelyek a népvándorlás után letelepültek és megalkották a nagy morva birodalmat, a 9. század elején magas színvonalú politikai és kulturális életet éltek. Készek voltak a kereszténység elfogadására, de ha a germán területről érkező misszionáriusok térítik meg őket, az politikai tűggőséget is jelentett volna. Ezért Rasztiszláv, a birodalom uralkodója a kereszténységnek olyan formáját kereste, amely országa és a szláv népek önállóságát nem fenyegeti. Kívánsága teljesülni látszott, amikor a bizánci kormányzat egy csoport keresztény térítőt küldött, akik közül különösen két testvér tűnt ki: Konstantin (Cirill) áldozópap és Metód szerzetes. Kocel pannóniai fejedelem sürgetésére Metódot kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé, ezzel visszaállították a népvándorlásban elpusztult Sirmium (Szerém, ma Sremska Mitrovica) püspökségét, ugyanakkor megkapta a szlávok között a szentszéki legátus hatalmát. Ez azonban nem szüntette meg a kelet-frank és a szláv egyház közötti feszültséget. Diós 1984. 1

6 ZALA MEGYE FÖLDRAJZI NEVEI (továbbiakban ZMFN 1964:) 531. 74. tétel. Erről ír helytörténeti dolgozatában PAIS

: 1975. A szerző így fogalmaz: ,,a garabonciak reménytelennek tartva az örökös ajándékozást (életükért cserébe) a vad vidékre vetették magukat. THÚRY GYÖRGY MÚZEUM ADATTÁRA (a továbbiakban: TGyMA) 978-75. 1

7 Ezt a történetet 1997 óta több helybelitől, többek közt az 1945 után betelepült beás cigány adatközlőktől is felgyüjtöttem. 1

8 ZMFN 1964: 515. 1

9 ZMFN 1964: 517. o. 32. tétel. 2

0 saját gyűjtés 2009.05.22. 2

1 BILKEI-KÁLI-PETÁNOVICS 2001: 169. 2

2 u.o. 2

3 Népmeséinkben és hiedelemtörténeteinkben a bőség jelképe. Több kötetben is olvasható „Az aranyeke" című mese (Benedek Elektől Illyés Gyulán át Katona Lajosig többen is közölték. Manga János palócokról szóló kötetében szerepel e kifejezés, mint az égből alászállt isteni ajándék. „Isten szállott házokra/... /Kilenc borja tehénnel /Egy aranyos ekével. " lásd MANGA 1979: 220.