Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kardos Ferenc: A Kis-Balaton a nép emlékezetében - A láp világának népköltészetéből

A Kis-balaton a nép emlékezetében 161 embert, amint alattomos lassúsággal megindult, hátán a lekaszált, boglyába gyűjtött szénával, hogy egy másik határban megállva megajándékozzon másokat, perpatvart, háborúságot szítva a szomszédos települések között, ahogy azt egy 1770-ből származó határper megörökítette. A láp sok veszélyt rejtett, és csak az merészkedhetett oda, aki jól ismerte. Aki viszont jól ismerte, az tudta, hogy csak óvatosan, nagy körültekintéssel közlekedhet rajta... A 18. századtól egészen a 20. század közepéig a nagyállattartás jelentette a parasztság számára a legfőbb értéket. Igavonóként, tej- és húsállatként egyaránt hasznát vették..."

1

2 Az állattartás mellett hagyományosan a lápi haszonvétek: halászat, pákászat, nád,- sás,- és gyékényfeldolgozás majd a lecsapolt területeken a növénytermesztés is hangsúlyosabbá vált. A Kis-Balaton táj a folklórban E mocsaras, kis várakkal bíró terület kevés történelmi nevezetességgel rendelkezik. Szépsége, természeti értékei megjelentek a magyar irodalomban (a kiváló író, Fekete István munkásságában leginkább), de a megélhetés nehézségei és a folytonos árvízveszély miatt, az itt lakók inkább a küzdöttek e tájjal, mint gyönyörködtek benne. Mondákban, anekdotákban, más folklóralkotásokban megjelenő történeti értékekben sem gazdag. A kelták, szlávok s rómaiak gazdag települései kevés nyomot hagytak az itteni nép emlékezetében. A Frank uralom alatt itt székelő szláv fejedelem Pribina és az őt követő Kocel mosaburgi (zalavári) udvara lehetett volna a helyszíne annak a jelképes országfoglalásnak, amellyel a magyarok földért, vízért és egy fehér paripáért megszerezték az országot, de a honfoglalás éveire országuk újra a frankoké volt már. Anonymus Gestájában csak annyit ír e tájról: „A szlovének és pannonok nemzeteit meg országait feldúlták, s tartományaikat elfoglalták. De a murai karantánok határait ugyancsak sűrű betörésekkel rohanták meg. 13 A Gestában Salán vezér

1

4-neve miatt-valamiképp Zalához csatolja mégis e történetet. Ugyancsak Zalavárhoz kapcsolódik két szerzetes: Cirill és Metód működése

1

5 (s velük a bizánci szerzetesség léte), melyet a bencés bazilika és kolostor (Szent Adorján monostor) létrehozása követett (1019). Ezekkel kapcsolatban, kivéve a törökök által elrabolt bencés kincsekről, eddig nem kerültek elő mondák. Az első nagy történelmi korszak, mely megjelenik a táj legendáiban és helyneveiben, a török kor. A vidék a török hódoltsági és magyar királyi Magyarország közti határ része volt. 1600 és 1690 között Zalavár palánkvára a Kanizsát elfoglaló törökökhöz legközelebb eső magyar végvárként, a hídvégi átkelő védőjeként több támadást is átvészelt. A törökjárások előtti településeket „ófalukat" több faluban is ismerik, számon tartják. Garaboncon a „Ofalu" megnevezés

1

6 a település török idők előtti helyét idézi azzal a mondával, hogy a török harcok idején a falusiak a Kis-Balaton szigeteire menekültek. Pais László leírásában megőrzött egy Garabonc és Nagyrada közt a lápi utakat ismerő, a falusiakat vezető pásztor nevét is: Peti Miskáét.

1

7 A török hódoltság alatt is a Kis-Balaton mocsarakkal és vízfelületekkel körülvett szigetein, szárazulatain, melynek járásait csak a pákászok, lápi emberek ismerték, több falu lakói bujdostak el itt a török elöl, míg falvaik égtek. A török idők emléke a legtöbb kis-balatoni faluban helynévben és ahhoz kötődő helyi mondákban is fennmaradt. Zalaszabaron a monda szerint a Harc-kertben esett el Thúry György 300 vitézével a török elleni ütközetben.

1

8 (Ennek emlékét a szomszédos Orosztony határában emlék-kopjafa is őrzi.) Ugyancsak zalaszabari történet az, amely a Hármas-gödörhöz (Hármazs-gödör) kapcsolódik. A földrajzi név felgyüjtője annyit jegyzett le: „itt keresték az aranyekét"

19 E mondát a zalaszabari 80 éves Tulok Zoltán, akit megkérdeztem e földrajzi névről, így mesélte: „Őseinktől halottam, így beszélték. Amikor a zalavári várat ostromolták a törökök, az ott lévő bencés kolostor kincseit a Hármas-gödörbe ásták el, aranyekét, aranytaligával és sok más kincseket. ' A kincset már a 18. században keresték. Az 1759-es kincsásás peres iratát Takács Lajos közölte 1972-ben. A történet lényege így foglalható össze: „1759 ápr. első napjaiban a 90 esztendős Nagy Mártonné Vidi Éva pénznek kivetett lángját észlelte a falu határának egyik részén, az ún. Pap helyen egy száraz diófa tövében. A fa tövét egyik éjjel az uradalmi gazda megásatta. A pénzt el is érték-illetve a pénzt tartalmazó ládát vagy koporsót-de amíg (...) a lángot észlelő öregasszony lámpáért hazament, a pénz eltűnt" Az esetnek híre ment, az apátság fiskálisa megyei vizsgálatot kért. Zsiga József mesélte a következő történetet: Zalavár határéiban a török hadak jöttének hírére ástak egy nagy pincét, és abba elrejtettek egy arany-ekét és egy aranytaligát. A béres sok éven át hordta rá a joldet, teljesen befödte, hogy ne talcilják meg. De azt nem mondták, hogy „ ...ki vót az a nagy úr, akinek arany ekéje, meg arany taligája vót. Király-e vagy más? Ásták is, keresték is sokan, de sósé találták meg. "

2

1A kolostor kincseiről hiedelem is képződött a zalavári nép lelkében: ,/í régiek szoktak mesélni a fejetlen barátokról, sok mindenről, amit már elfelejtettek. De azt tudják, hogy a kincset éjébe veti fol a láng.

2

2 Az aranyeke motívuma a magyar, de az európai mese- és mondavilágban egyaránt ismert. A zala-