Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Illés Péter: Tendenciák és hatások a délnyugat-dunántúli paraszti szőlőhegyek hagyományos (1960 előtti) táj szerkezetének fejlődésében - különös tekintettel a Vasi-Hegyhátra
142 Illés Péter 4. ábra A baltavári szőlőhegy földhasznalata 1857-ben Megye A szőlőtermelő Megye községek birtokosok Megye száma Győr 34 5,663 Moson 20 3,531 Sopron 109 15,673 Vas 328 16,315 Veszprém 88 11,825 Zala 306 42,805 3. ábra Szőlőtermelő községek és birtokosok száma a Nyugat- és Közép-Dunántúlon az 1860-1873. évi összeírás alapján Alsó-hegy Felső-hegy Összesen Művelt terület kat. hold •-öl % kat. hold • -öl % kat. hold •-öl % Szőlő 37 44 28,5 34 128 31,3 71 172 25,7 Gyümölcsös 48 209 37 28 1333 26,5 76 1542 41,3 Szántó 36 211 27,8 33 311 30,5 69 522 25 Legelő 3 903 2,7 3 91 2,8 6 994 2,6 Kaszáló 5 361 4 9 981 8,8 14 1342 5,3 Zöldséges 0 0 0 Összterület: 130 128 100 108 1244 100 238 1372 100 A fíloxéravészt megelőző időszak egyes szőlőhegyeinek vegyes földhasználata, annak belső arányai szintén az 1850-es években készített I. kataszteri felmérés térképei és jegyzőkönyvei alapján rekonstruálható. A mintaként kiválasztott Baltavár (4. ábra), Felső-Oszkó (5. ábra) és Petőmihályfa (6. ábra) hegyeire vonatkozó összesített adatok szerint a szőlővel beültetett parcellák csak Felső-Oszkó esetében mutattak a teljes terület felénél nagyobb (58,9%) nagyságrendet. A szőlő mellett a gyümölcsös kaszálók dominanciájára jellemző, hogy Baltavár két szőlőhegyén összességében több mint másfélszer több területet foglaltak a gyümölcsösök a szőlőnél. Harmadsorban, a kistájon ugyancsak feltűnő a 19. század közepi szőlőhegyi szántók magas aránya. Persze a hegybéli területek használata az egyes szőlőhegyeken különféle belső arányok mentén alakultak, így például míg a petőmihályfai Öreg-hegyen a szőlők (41,5%) és gyümölcsösök (42,2%) közel egyforma, majd fele-fele területet foglaltak, addig az Új-hegyen a szőlőterületek (57,6%) mellett harmad-harmad akkora területeken a gyümölcsösök (17%) és a szántók (17,1%) voltak közel azonos arányban. A baltavári Alsó- és Felső-hegyen a hegybéli szántók (27,8% és 30,5%) szintén igen hangsúlyos hagyományos tájalkotó tényezőnek mutatkoztak, melyek aránya jóformán megegyezett a szőlőkével (28,5% és 31,3%). A Felső-hegyen a szántók még a gyümölcsösök (26,5%) területét is felülmúlták. Ettől eltérően javarészt szőlőterületekkel (60,9%) bíró szőlőhegynek számított a Felsö-oszkói Ebtulok, de természetesen itt is a további, főként gyümölcsös kaszálóként (37%) hasznosított parcellák mellett. A hegybéli legelők aránya a petőmihályfai Új-hegyen érte el a három település közül a legmagasabb (8,4%) mértéket. Gyümölcsfák nélkül hasznosított jelentős kaszálóterületek (8,8%) a legelőkhöz hasonlóan pedig csak a baltavári felső-hegyen voltak. Ebtulok Csillag-hegy Összesen Művelt terület kat. hold • -öl % kat. hold r-öi % kat. hold '•-öl % Szőlő 46 228 60.9 21 1152 55 67 1380 58,9 Gyümölcsös 28 34 37 7 225 18 35 259 30,5 Szántó 0 8 1543 22,7 8 1543 7,8 Legelő 1 778 2 1 1127 4,3 3 305 2,7 Kaszáló 151 0,1 0 151 0,1 Zöldséges 0 0 0 Összterület: 75 1191 100 39 847 100 115 438 100 5. ábra A felső-oszkói szőlőhegy földhasználata 1857-ben 6. ábra. A petőmihályfai szőlőhegy földhasználata 1858-ban Öreg-hegy Új-hegy Összesen Művelt terület kat. hold • -öl % kat. hold D-öl % kat. hold C -öl % Szőlő 58 531 41,5 28 870 57,6 86 1401 45,5 Gyümölcsös 59 1008 42,2 8 936 17 68 344 35,7 Szántó 15 352 10,8 8 1007 17,1 23 1359 12,5 Legelő 5 352 3,7 4 405 8,4 9 757 5 Kaszáló 2 75 1,4 276 0,3 2 351 1 Zöldséges 347 0,1 237 0,3 584 0,2 Összterület: 140 1065 100 50 531 100 190 1596 100
