Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Flórián Mária: Egy önmüvelő parasztember - Csizmadia Imre (1902-1986) életregénye alapján
104 Flórián Mária regényt említi olvasmányként. Az újságok megjelenése sem volt egyenletes. Az orosházi Friss Újság helyett a Néperő és a pesti Vörös Újság járta, de az év végére visszajött az orosházi Friss Újság. 1920-ben egy csendőr kölcsönkérte, és nem hozta vissza Csizmadia Imre két könyvét Csicseri Bors Ha ' szólják ... Dombszögi és Bugaczi Mokány Bérezi viselt dolgai mind a kilenc világrészben és a hozzájuk kapcsolt vármegyékben című köteteit. Ez utóbbi még tartalmazta az Aranyköpések és szaftos mondások gyűjteményét is, meg Jankó János és Garay Ákos 120 rajzát. Nem volt olcsó „Majdnem sírtam, úgy sajnáltam elveszített könyveimet" emlékezik vissza Csizmadia Imre. 2 0 Ebben az évben kevés szó esett a könyvekről, inkább moziba járt, novembertől hetente egyszer-kétszer is. Decemberben például egy Chaplinburleszket látott, utána egy izgalmas némafilmet. 1921-ben Orosházára érkezett Alapi Nándor Kamaraszínháza. Előadásaikat a '48-as körben' tartották. Csizmadia Imre megnézte a Gyimesi vadvirág; A piros bugyelláris; Ingyenélők; Csizmadia, mint kísértet; A kaméliás hölgy előadását; a Bajadér operettet és még jó néhány színdarabot. A főszerepeket Acsay Rezső és Vághelyi Ica játszották. A moziban egy kétrészes filmet, a Cinabar címűt adták, ezt megnézte, de a Cezarina című, hétrészes filmet csak a falubeliek (orosháziak) nézhették meg, a tanyáról ilyenre nem lehetett bejárni hétköznap. Tavasszal új könyv jelent meg, Buffalo Bill, a Vadnyugat hőse sorozat első kötete A halál frontján keresztül. Ahogy megvette, aznap este az istállóban, olajmécsnél rögtön neki is kezdett az olvasásnak, és elhatározta, hogy minden kötetét megveszi. Egy héten belül a következő hét szám is megérkezett, ami anyagilag nehéz helyzetbe hozta, de megvette. 1922-ben, húszévesen, akár a többi parasztember, az új kalendáriumban legelőször azt nézte meg, hogy hányszor újul a Hold pénteki napon. Mert ha háromszor, akkor valószínűleg jó kukoricatermés lesz. Utána, hogy mikorra esik húsvét, pünkösd és a neve napja. Volt benne egy folytatásos regény is, Farkas Emőd Báthoty Rózsája. Újra csak előtérbe kerültek a filmek. Februárban megnézett három folytatásos kalandfilmet, a Fej nélküli lovast, márciusban pedig Verne Sándor Mátyás c. filmjét négy folytatásban. Húsvétkor meglátogatta Szegeden az unokatestvérét, ott is volt moziban, a Fergeteg fiai utána megnézett egy másik filmet is. Ezután elment a Várszínházba, ahol a Bob herceg volt műsoron, Fedák Sárival a címszerepben, férfiszerepben. Májusban a Hindu síremlék című kétrészes filmet és az Iglói diákokat, júniusban a Pierre Benoit regényéből készített Atlantist, két részben és az Elnémult harangokat látta. Még aratás közben is bement kétszer a faluba, az Apolló moziba. Az első vasárnap a Kanada fiai című cowboyfilmet, a másodikon a Számum című szaharai légiós filmet adták. Olyan szenvedélyesen szeretett moziba járni, hogy még a nehéz aratás ideje alatt sem sajnálta rá a fáradtságot. Aratás után a Schumacher regényéből készült Lady Hamilton, kétrészes filmet nézte meg. Aztán Ohnet regényéből készült Sarah grófnő című filmet és a Kacagj, Bajazzó című, ötfelvonásos „éneklő filmet" látta. 1922-ben Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Rákosi Viktor, Lázár István, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc és Komáromi János könyveit vette és olvasta. A külföldiek közül Dumas, Conan Doyle müveit szerette a legjobban. Ebben az évben halt meg Gárdonyi, ezért a Pesti Hírlapban folytatásban jelent meg regénye, a Kiki a párjával. 1923-ban, saját lánykérése után is mozi ment, Ginette a senki lányát nézte meg. 1924. májusában már a feleségével nézte meg például a Meny Go Round 1914. című filmet az Apolló moziban, de a későbbiekben csak nagyritkán mentek moziba. Maradtak az újságok, minden héten megjelent a Tolnai Világlapja, havonként egyszer a Legjobb Könyvek sorozat egy-egy könyve, hetenként kétszer az orosházi Friss Újság, vasárnap pedig a Pesti Hírlap. 1925 telén sokat citerázott, és eldalolta a régi meg az új nótákat. Aztán elővette a kalendáriumot és a Pesti Hírlapot. Olvasott vagy felolvasott a feleségének. Akkor még ez volt a szórakozás, nem volt rádió, televízió. A Tolnai Világlapja karácsonyi számával megkapták a Tolnai Világlexikon első kötetét. Ha nem is ment moziba, feljegyezte az orosházi Apolló Mozgó 1925. évi műsorát. 2 1 Január 25. —A Mississippi rabjai (Üldözötten a nagyvilágban) Február 8. —Dynti, az árvák apja (Egyszerű történet 3 gyerekről) Április 13. -A flandriai fiú (Quida klasszikus regénye nyomán) Május 24. -Út a boldogság felé (D. W. Griffith legnagyobb alkotása, 12 felvonás) Június —Az ideg nélküli ember (Harry Piel legújabb filmje) December 26. -A fehér apáca Főszerepben Lilian Gish 1926-ban elfelejtett kalendáriumot venni, ezért újévkor Lewis Wallace Ben Hur című regényét olvasta. 1927-ben a Pesti Hírlap Nagy Naptárát vette meg. Most is átböngészték, hogy hányszor újul meg a Hold pénteken. Ebben az évben olyan sok volt a betegség, és
