Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Flórián Mária: Egy önmüvelő parasztember - Csizmadia Imre (1902-1986) életregénye alapján
Egy ön műve lő parasztember 105 annyi más baj érte őket, hogy nem vásárolt egy könyvet sem. Csak egy-két Tolnai Világlapját és a Pesti Hírlap Regénytára 16 oldalas, hetenként, mellékleteként megjelenő füzeteit vette meg. És moziban is csak kétszer volt. 1928 kemény telében a Pesti Hírlap Regénytárának az előző évben vásárolt mellékleteit, a 16 oldalas, kéthasábos, utóbb vászonba kötött köteteit olvasta Rider Haggard, Conan Doyle, Farkass Jenő, Elvestad Sven, Benda Jenő, Valnetine Williams, Richard Washburn, Sax Rohmer, Lázár István, Louise Gerard, Frank Heller, Sinclair Gluck és Wilkie Collins szép, képes regényeit. Az 1927-es karácsonyi számtól ez a sorozat megszűnt, helyette kisalakú, 256 oldalas, sárga, képes címtáblájú kötetek jelentek meg, hetenként. Az első kötet Harry Hervey A fekete papagáj című kalandregénye volt, ezt követte H. Rider Haggard A vándor nyaklánca című történelmi regény. Úgy tűnik, egyre nehezebben jutott hozzá újabb olvasnivalóhoz. 193 l-ben jegyezte fel, hogy a Tolnai Világlapokban megjelenő folytatásos regényeket olvasta, például Val Lewton Sasok éneke című írását. A cári Oroszországban játszódó kalandos történetből filmet is írtak, ami nagy hatást tett Csizmadia Imrére. Feljegyezte, hogy a filmet az amerikai MetroGoldwyn-Mayer Filmgyár készítette, a főszerepet (Jegort) Lawrence Tibbet, a New York-i Metropolitan operaház baritonistája, a női főszerepet (Vera hercegnőt) Catherina Dall Owen játszotta. Ettől az évtől, 1931-től, egészen 1944-ig az Igazság című hetilap előfizetője lett, a laptól minden karácsonyra naptárat is kapott. 1934 nevezetes eseményt hozott életében: a mozikban áttértek a hangosfilmek vetítésére. És jöttek sorban a szebbnél szebb magyar filmek Ellopott szarka, King Kong, Rákóczi induló, Ida regénye, Búzavirág, olyan szereplőkkel, mint Páger Antal, Rózsahegyi Kálmán, Berky Lili. 1935-ben új mozi nyílt Orosházán, Daubner Béla Korzó Mozgója. De Csizmadia Imre továbbra is inkább az Apolló moziba járt. Megnézte az Új rokon című filmet, a Királyok királyéit Jézus keresztre feszítéséről, Várkonyi Mihály főszereplésével. Ment még a Meseautó, Emmy, Lila akác, Kincses sziget, A megfagyott gyermek Eötvös József regényéből és a Csárdáskirályné), Kálmán Imre operettje. Az Apolló mozi egyik műsorlapját meg is örökítette: 22 „Szeptember 2-án hétfőn és kedden, 6 és 9 órakor (3-3 órás műsoron) Magyar nóta, magyar tánc, Magyar móka, magyar beszéd! Én mög a sógor! Kacagástól hangos, énekes, táncos magyar filmszkeccs, két film és két színpadi részben. Filmre írta Gárdonyi Géza után Nóti Károly." Októberben még A csúnya lány, novemberben a Szent Péter esernyője, karácsony előtt A királyné huszárja (ezt a Korzó moziban), karácsonykor pedig Az elnökasszony című filmet nézték meg. 1936-ban, az 'Igazság nagy képes naptárban' azok a napok, amelyeken moziban volt, nagy M betűvel vannak megjelölve. Ebben az évben Csizmadiáéknál valóságos moziőrület dühöngött. Két mozi ontotta a szebbnél szebb filmeket, amelyeket megnéztek. Az Apollóban a következőket Iglói diákok, Halló Budapest (A Magyar Rádió 10 éve), Meseautó, Broadway Melody 1936, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Az okos mama, Négy és fél muskétás, Tokaji aszú, Légy jó mindhalálig, Lázadók, Kabos Gyula vendégjátéka, Budai cukrászda, A vén gazember, Címzett ismeretlen, Én voltam, A kék dandár, Az új földesúr, A három sárkány, Kozákok kapitánya (Bulyba Tárász), Rose-Marie-Nászútféláron, a Korzó moziban pedig a Csak egy éjszakéira és a Halálfejes lobogó című filmeket. 1936-ban azért jártak inkább moziba, mert 1 pengőért 3 filmet is meg tudtak nézni, és könyvre is, meg mozira is nem jutott, egyébként olvasásra amúgy is kevés ideje maradt. 1937-ben is moziba jártak. Az Apolló moziban a következőket látták Halálbrigád, Zivatar Kemenespusztán, a Sátánsziget foglyai, Ellenség a vérben (ismeretterjesztő), Königsmark, Az igazi férfi (Buffalo Bill), San Francisco, Hetenkint egyszer láthatom, Tarzan fogsága, Rád bízom a feleségem, Gui Hi tone, A dzsungel királynője, A rémület hajója, Titokzatos idegen (magyar bűnügyi film), Hallod-e, Rozika, te? Emmy (Gombaszögi Ella személyes jelenlétében), Mária nővér, Cigánybáró, Asszony a hadihajón, Édes a bosszú, Úrilány szobát keres, Kölcsönkért kastély, Az édesanyciföld, Pergőtűzben, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Menni. A Korzó moziban látott filmek: Az én lányom nem olyan!, Segítség, örököltem!, Pesti mese, Fizessen, nagysád!, Moszkva, Sanghai, Aranyember, Bcilaklava, Sárga csikó, Strogoff Mihály és az ötödik magyar hangosfilm Méltóságos kisasszony. A Strogoff Mihály, a cár futárja miatt elmulasztott egy népünnepélyt „végigélveztem egyik legszebb gyerekkori Verne-regényem hősének kalandjait". 2 3 A sok film mellett nem jutott könyvekre, bár négymázsányi székfűvirágot kapargatott össze tavasszal, ősszel pedig rengeteg édesgyökeret bányászott ki a kertjéből. Ezek árából minden hónapban kiszorított egy-egy könyvre valót. 2 4 „Elvégeztem a... kellemetlen munkákat is rossz léckerítésből újat varázsoltam, sőt tapasztottam is, csak hát a 'szeretem' munkáknál mindig 16-18 évesnek éreztem magam, ha olvasni, moziba, táncolni kellett, 20 évesnek éreztem magam, ha tapasztani kellett, akkor 72-nek, ha plafont (menynyezetet) kellett tapasztani, akkor 100 éves voltam". 2 5 1938-ban, az Újév utáni napokban leltárt csinált a „sifonban", ahol már voltak szépen bekötött, értékes
