Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

BONDÁR MÁRIA: Késő rézkori település Nagyrécse határában

tarozást (egy-egy töredék akár különböző edény­fajtához is tartozhatott, ha nincs rajta egyértelmű jel­legzetesség), emiatt el kell tekintenünk a részletes típusleírásoktól és a szakirodalomban fellelhető vala­mennyi analógia felsorolásától. Az egyes típusoknál jelezzük, hogy az adott edényforma a V. Némejcová­Pavúková által kidolgozott rendszerben (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, NÉMEJCOVÁ­PAVÚKOVÁ 1984) mivel azonosítható. Számos hiá­nyossága és nehezen kezelhető mivolta ellenére is jelenleg ez a legtöbbet használt rendszer a badeni edénytipológiában, ezért szükséges ezzel is megfe­leltetni a nagyrécsei típusokat. A lelctanyag bemuta­tásakor csak ott térünk ki a szélesebb környezet bemu­tatására, analógiák felsorolására, ahol ez valamilyen egyéb szempont miatt fontos vagy kcltczési okok miatt szükséges. Az alábbiakban a jellegzetes, informatív - bclel­tározott - leletanyag alapján mutatjuk be az egyes típusok legfontosabb jellemzőit. Tálak A tálak különböző méretűek, a kis tálkától a nagyobb mély tálig több méretvariáció előfordul. V. Némejcová-Pavúková rendszerében a tálak a H-I-J betűvel szerepelnek, s megtalálhatók a badeni kultúra minden fázisában. A korai időszak H típusú táljai széles szájú, kissé összeszűkülő nyakú, lekerekített vállú, kettős csonka kúpos testű edények, gyakran omphalos aljjal. Díszített és díszítetlen változatban is előfordulnak (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, Obr. 1. H1-2, Obr. 2. H1-2, NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 184, Obr. 11. H1-3, Obr. 33. H1-3). Az I típusba egy különleges tálfajta, az ún. bratislavai típusú tál tartozik, amely lelőhelyünkön nem fordult elő. A J típus a tulajdon­képpeni „igazi" badeni táltípus, amely a Baden la— III. időszakban többfajta változatban megtalálható. Jellemzője a széles száj, tölcséres nyak, fordított csonka kúpos test. Előfordul díszítés nélküli és nagyon gazdag díszítéskombinációkkal is (NÉMEJCOVÁ­PAVÚKOVÁ 1981, Obr. 1. .11-3, Obr. 2. J1-2, Obr. 3. Jl-3, Obr. 4. Jl-6, Obr. 5. Jl-4; NÉMEJCOVÁ­PAVÚKOVÁ 1981, Obr. 1. Jl-3, Obr. 2. Jl-2, Obr. 3. Jl-3, Obr. 4. Jl-6, Obr. 5. Jl-4; NÉMEJCOVÁ­PAVÚKOVÁ 1984, Obr. 11. J1-5, Obr. 33. Jl-5). Nagyrécsén a típusba sorolható töredékek közül 46 db (a bolerázi töredékek 15 %-a) tartozott tálakhoz. A töredékek nagyobb hányada díszítetlen edényfelületről származik, így pontosabb típus-meghatározásuk nem lehetséges. Rekonstruálhatók tölcséres nyakú, fordított csonka kúpos testű tálak, alagútfüllel 11 vagy kis bütyökkel. Megtalálható ennél a típusnál a perem belső oldalán alkalmazott kannelúra díszítés 12 és gyakori a hason körbefutó pontsordíszítés és vonalkázott ornamentika együttes alkalmazása is, 13 amely a későbbi időszakban is jellemző a tálakra. A behúzott peremű tálkák csak jelzés értékűen for­dulnak elő a lelőhelyen, 14 ahogyan a gömbszelet alakú tálak is, közülük az egyik alagútfüllel 15 díszített. Hombárok A hombárok rövid, simított nyakú, lekerekített hasú tárolóedények, vállukon körbefutó egy-, két- vagy háromsoros, ujjbenyomkodásos bordadísszel és szim­metrikusan elhelyezett, két füllel. V. Némejcová­Pavúková rendszerében ez a típus a Baden Ib-Ic-ben van meg (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, Obr. 2, NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1984, Obr. 11, Obr. 33. KI-2. típus). A hombárok hasa durvított felületű, de előfordul a bekarcolt díszítés is. Nagyrécsén 51 db töredéket (a bolerázi edényma­radványok 16 %-a) tudtunk biztosan hombárként meg­határozni. A lelőhelyünkön előkerült hombártöredékek legnagyobb része díszítetlen, nagy méretű, vastag falú edény maradványa. A díszített töredékekből rövid nyakú, a hasán bekarcolt vonalkázással díszített tárolóedényekre következtethetünk, 16 vállukon hurkafüllel. 17 Néhány töredék alapján a vállán körbefutó bordadísszel ellátott hombár is megrajzolható, amely típus a bolerázi időszak­tól előfordul s megtalálható a későbbi időszakban is. Egynémely töredéken bütyökdísz vagy hurkafű 18 van. Fazekak A badeni kultúrában a fazék alaptípusa nyújtott S profilú, fordított csonka kúpos testű edény peremén két füllel vagy fül nélkül, pereme alatt körbefutó egy-, két- vagy háromsoros, tagolt bordadísszel vagy borda nélkül. Van díszített és díszítetlen változat is. V. Némejcová-Pavúková típustábláin a Baden Ia-tól a Baden III-ig gyakorlatilag változatlan formában, eltérő díszítő elemekkel szerepel (NÉMEJCOVÁ­PAVÚKOVÁ 1981. Obr. 1-4, NÉMEJCOVÁ­PAVÚKOVÁ 1984, Obr. 11, Obr. 33. P betűjelzéssel). Nagyrécsén 30 töredékből (9 %) lehetett fazekakat meghatározni. A töredékek nagyobb hányada díszített edényből származik, amelyekből a perem alatt körbe­futó, egy-, 19 két-, 20 vagy háromsoros 21 benyomkodott díszű bordával ellátott fazekak rekonstruálhatók. Egy tö­redéken a perem alatt elhelyezett, tagolt bütyökfogó van. Amforák Az alaptípus széles szájú, hengeres nyakú, fordított csonka kúpos testű edény, vállán körbefutó, egy- vagy kétsoros benyomkodott díszű bordával, vállán rövid, függőleges alagútfüllel. Nyaka simított, teste durvított

Next

/
Thumbnails
Contents