Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
NÉMETH JÓZSEF: A Göcseji Falumúzeum létrehozása
miniszterhelyettes egy érettségi találkozó alkalmából megígérte, hogy segít. A múzeumnak nem, csak a vízügyi alapnak tudott pénzt utalni, s a Zalarét vízügyi rendezése ürügyén sikerült a medret kitisztítani, a víz pótlására a Zala új medréből az andráshidai hídtól kezdődően föld alatti műanyag csővezetéket építeni. A nyolcvanas évek közepén az eredetileg beépített dréncsövek eltömődtek, a talaj elvizesedett, a talpgerendák korhadni kezdtek. A felkért szakértők azt is szóba hozták, hogy a teljes múzeumot le kellene bontani, a faanyagot konzerválni, s az intézményt új helyen felépíteni. Kiderült, a korhadás fő oka: minden épület szigetelt beton alapon állt ugyan, de ez az alap alacsonyabb volt az udvarok szintjénél, s azokat a néprajzi hitelesség biztosítása érdekében a sározás is eltakarta. így a szigetelés hatástalan volt, az alsó gerendák korhadni kezdtek. Müller Imre erdőmérnök, faipari igazságügyi szakértő javaslata alapján az udvarok szintjét csökkenteni kellett, az udvarok földjébe korszerű dréncsövek kerültek, a boronafalak alsó részéről le kellett verni a vakolatot, a gerendák kiszárítása után azokat újra kellett konzerválni. 17 Mind több gondot okozott a zsúpolás javítása, cseréje is. 15 év után elkerülhetetlené vált a kerítések megúj ítása, Ilyen körülmények között csak jámbor szándék maradt a továbbfejlesztés. (Régi népiskola betelepítése, tűzoltó szerház építése, újabb háztípusok - kéményes, vertfalu, téglából készült, cseréppel fedett stb.) bemutatása is. 1985-ban került a malom falára Tóth János emléktáblája, amely helyett aztán később egy közös tábla készült, amely az intézmény szellemi megteremtőinek, Barabás Jenőnek, Szentmihályi Imrének cs Tóth Jánosnak az emlékét örökíti meg. 1994 után a múzeum megújult, energikusabb vezetése sikeresen használta ki a pályázati rendszer bevezetésével adódó lehetőségeket. 1996-ban Zalaegerszeg Önkormányzata megépíttette a régóta hiányzó fogadóépületet. Nemcsak kielégíti a korszerű igényeket, hanem esztétikailag is növeli a szabadtéri néprajzi múzeum értékét. Az évtized végén a megélénkülő politikai kapcsolatok révén vetődött fel, hogy Zalaegerszegen lehetőség lenne a finnugor rokon nyelvű népek építkezését, kultúráját bemutató szabadtéri néprajzi múzeum felépítésére. Ennek révén 1999-ben nyílt meg a hanti ház, majd 2001-ben az új, de szervezetileg a Falumúzeummal egységet alkotó intézmény ünnepélyes nyitására is sor került. A Finnugor Néprajzi Park házai mind rekonstrukciók, szakszerűségüket garantálja, hogy az ottani szakemberek építik fel a Zalaegerszegen előkészített anyagokból. Fokozatosan az eredeti berendezési tárgyak nyelvrokonaink honában készült hű másolatai is az épületekbe kerültek. így nemcsak hazánkban, hanem Európában is mindeddig páratlan szabadtéri múzeumi egység jött létre: a magyar néprajzot, a rokon népek lakáskultúráját és a magyar olajipar múltját bemutató kiállítás egymás mellett. 2002-ben elkészült a zalacsébi fatemplom másolata. Zala megyében a 18-19. században még sok faluban boronákból összerótt szentegyház állt, ezeket a 19. században jórészt lebontották.(Tudomásom szerint az utolsó az 1930-as években Szentadorjánban - ma Lispeszentadorján falurésze - égett le.) Rómer Flóris az 1860-as években Zalacsében felmért, lerajzolt egy ilyen építményt, ennek alapján kerülhetett sor a rekonstrukcióra. A megvalósításban kiemelkedő szerepe volt az Együtt Zalaegerszegért elnevezésű civil szervezetnek Ez időben már nem okozott szakmai gondot, hogy az építmény nem eredeti anyagokból készült el, hanem bevallottan rekonstrukció. Pályázati pénzekből 2003-ban épült fel a szigeten az un. foglalkoztató ház, amely kisebb kiállításoknak, előadásoknak, gycrmekfoglalkoztatásoknak ad színteret. Ezzel egy időben az első portán álló pajta egyik felében évenként több alkalommal is kisebb népművészeti kiállítások nyíltak. 2005-ben az intézmény képzőművészeti alkotással is gazdagodott. Ekkor került a bejárat elé Szabolcs Péter Zalaegerszegen élő szobrászművész Öreg pár című, padon ülő, idős parasztházaspárt ábrázoló bronzszobra. Az örvendetes gyarapodás árnyoldala, hogy 2005 körül újra látványosan romlani kezdett több épület állaga. 2007-ben a torkos pajta már életveszélyessé vált, a kerített ház tetejét hónapokon át fekete fólia fedte zsúp helyett. 1995 után pályázati pénzekből lehetővé váltak a nagyobb érdeklődést kiváltó rendezvények is. (Az intézmény megnyitása óta rendezett munkabemutatókat, folklór előadásokat, népi színjátékokat, de ezeket nem tudta rendszeressé tenni, s különösen nem volt mód nagyobb létszámú közönséget vonzó programokra. Nemcsak anyagi okokból, hanem azért is, mert a fogadó épület elkészülte előtt eléfogadható vécé sem volt a területen.) Pár éve nagyméretű rendezvénysátor is növeli az előadások biztonságát, a nézők kényelmét. A 2008-ban a következő nagyobb események szerepelnek a tervben: április 25-27: V. Zalaegerszegi Országos FazekasKeramikus Találkozó és Fesztivál július 7-8: IV. Mura-menti Népek Hagyományőrző Fesztiválja július 27: VIII. Egerszegi Búcsú augusztus 20: VIII. Kcnyérfesztivál és Nemzetközi Néptánc Gála
