Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

NÉMETH JÓZSEF: A Göcseji Falumúzeum létrehozása

gyengébb megyei múzeumi hálózatának keretében jött létre az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma.

8 Mivel magyarázható ez? /. Közhelynek számít, hogy az 1919 után kicsire zsugorított haza egyik legérdekesebb, legtöbb ősi sajátosságot megőrzött vidéke Göcsej volt. Peremhelyzete, elzártsága, silány szántóföldje, sokat emlegetett gyatra útjai miatt lassabban fordult itt a történelem kereke. A gazdasági, társadalmi, szociológia hátrány etnográfiai értéket jelentett: az itt élők életmódja, lakáskultúrája, hiedelemvilága, nyelve jóval több archaikus vonást őrzött meg, mint a szerencsésebb sorsú, módosabb vidékeken történhetett. 1937, különösen 1954 után azonban a táj életében alapvető változások következtek be. Előbb Göcsej déli, másfél évtizeddel később északi részén, Egerszeg közelében is sikeres volt a kőolajkutatás. Az ország egyik legelmaradottabb civilizációjú megyéjében megjelent a legmodernebb technika: a 45 méteres fúrótornyok a templomtornyok, a vontató traktorok a zsúptetős házak íolé magasodtak. Nemcsak a villany terjedt el, hanem a gázfűtés is. Előbb Bázakerettyén, Lovásziban, majd Gellénházán a boronafalú házak, pajták mögött olajos lakótelep létesült, strandfürdővel, emeletes művelődési házzal. (Talán nem lehet véletlen, hogy a Falumúzeum létesítését több olajipari vállalat is hathatósan segítette.) A hagyományos göcseji lakóház anyaga, alaprajza okán nem volt alakítató, bővíthető, alkalmatlan volt a megváltozott igények kielégítésére. Hamarosan megkezdődött az elavult hajlékok tömeges bontása. Nemcsak a falvak képe változott meg, hanem a megyeszékhelyé is. A ruhagyár, a tejipari vállalat, a kőolaj-finomító több ezer embernek adott munkát, lassanként lakást is. A hagyományos városmagon kívül, a ruhagyár és a laktanya szomszédságában négyszintes lakóházak sora emelkedett, fél évtized alatt vitaható szépségű, de a korábbiaknál jóval kényelmesebb életkörülményeket adó lakások épültek. 1960 után gyors ütemben szaporodtak a kertes lakóövezet házai is. Az itt élők számára a város- és falukép változása, az életmód átalakulása látványosan gyors volt, személyes élménnyé vált. A kis göcseji falvak zsúptetős otthonaiból mind többen költöztek az ipari üzemekkel bővülő megyeszékhely emeletes házaiba. A változás örömet, zavart, néha tragédiákat is okozott, de nosztalgiát is ébresztett. Azt az inkább sejtelmet, mint tudatos törekvést, hogy jobb az új, dc meg kellene valamit őrizni a múltból, a gyermekkor világából is. 2. A megyeszékhely személyi adottságai sem alakultak rosszul. A megyei tanács elnöke ez idő tájt jó szándékú, de hiányos műveltségű, szűk látókörű ember volt, helyettese azonban dr. Hadnagy László.

9 O Szombathelyen született 1921-ben. A vasi megyeszékhely jó hírű premontrei szerzetesi iskolájában érettségizett, a budapesti egyetemen szerzett magyarlatin szakos tanári diplomát. 1944-ben jelent meg doktori disszertációja Fábchich Józsefről. Pályáját szülővárosában kezdte, népi kollégiumi igazgató, városi szabadművelődési előadó volt. Az évtized végén Zalaegerszegre helyezték, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője, 1954-től a tanács elnökhelyettese lett. Műveltségével, igényességével, taktikai, diplomáciai érzékével messze kimagaslott a korszak hasonló vezetői közül. Helyzetét erősítette, hogy 1957 1962 között a megyei pártbizottság első titkára Darabos Iván volt.

10 Szobrásznak készült, 1953-1956 között az Elnöki Tanács titkára, rövid ideig népművelési miniszterhelyettes. Nem volt kiemelkedő képességű politikus, de jó szándéka, fogékonysága megértővé tette Hadnagy törekvései iránt. 0 jegyezte a Göcseji Múzeum 1960-ban megjelent kötetének - stílusából ítélve Hadnagy által sugallt - előszavát is. 1957-ban így alakulhatott meg a Zalai Együttes, ennek ének-, tánc- és zenekara, 1962-ben elkezdődhetett az országban elsőként a földrajzi nevek, egy év múlva a megye helytörténeti lexikonának adatgyűjtése is. (Előbbi 1965ben jelent meg, utóbbi mindmáig kéziratban.) Darabos utóda, Varga Gyula is nyitott volt a kultúra iránt. Ugyancsak Hadnagy támogatta a zalai szabadtéri néprajzi múzeum létrehozását. Tóth János jó érzékkel nyerte meg őt az ügy szövetségeséül. Tehette ezt azért is, mert - legalábbis egyoldalú - kapcsolatuk már Szombathelyen megkezdődött. Hadnagy diákkorában Tóth a vasi megyeszékhely sokat szereplő, sok művelődési ügyben elismert személyisége volt. Nemcsak mérnökként, hanem költőként, festőként is számon tartották.

11 Hadnagy nyilván Tóth Jánosnak a Vasi Szemlében megjelent így épít a vasi nép

12 című sorozatára emlékezve támogatta őt abban, hogy bejárja Göcsej falvait, feltárja annak építészeti értékeit. E célra nagyon gyakran saját hivatali kocsiját bocsátotta Tóth - vele Szentmihályi Imre - rendelkezésére. A Göcsej népi építészete című kötet 1965-ban jelent meg a Műszaki Könyvkiadó gondozásában, de Zala Megye Tanácsának megrendelésére és költségén.

13 Hadnagyot 1962 tavaszán művelődési miniszterhelyettessé nevezték ki. Új munkáját is nagy energiával kezdte, számos olyan folyamatot indított el, melyek csak a következő években teljesedhettek ki. Ezek megvalósulását nem érhette meg, új munkakörében egy nap híján egy esztendő jutott számára. 1963. április 9-én váratlanul meghalt. Később nevét Zalaegerszegen utcatáblára írták fel, de halála után 30 évvel a tájékozatlanságból táplálkozó politikai ostobaság letörölte onnét. (Szombathely térképén ma is ott látom a Hadnagy utcát, ahogy iskolatársáét, Vályi Péterét is.)