Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

SRÁGLI LAJOS: Az olajipar Zalában az ötvenes évek első felében 1950-1954

olajtermelését három teljesen feltárt és egy, a feltárás kezdeti stádiumában lévő olajmező biztosította. A teljesen feltárt, a MAORT által müveit mezők a Zala megyei Budafapuszta (Bázakerettye), Lovászi és Hahót környékén voltak. Az elképzelések szerint a három mező az olajtermelésben az 1950-54 közti időszakban a következő arányban vett volna részt: Budafapuszta 35%, Lovászi 57%, Hahót 8%. A kezdetén tartott a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt. kutatásai nyomán felfedezett biharnagybajomi mező feltárása, melytől számottevő termelést egyelőre nem várhattak. A tervkészítés során a MAORT képviselői az évtizedes termelési múlttal rendelkező, s az erőltetett termelés által meggyötört, csökkenő termelést mutató olajtelepekből a kívánt mennyiségek kitermelését nem tartották reálisnak. Az 1949. július 20-i ülésen Vas Zoltán, az Országos Tervhivatal elnöke egy bizottság kijelölését tartotta szükségesnek a Nehézipari Minisztérium, a MAORT és a MASZOVOL két-két, az Országos Tervhivatal és a Tudományos Tanács egyegy képviselőjéből. A bizottság feladata lett az új olajbányászati ötéves terv kidolgozása. A módosított ötéves tervet, mely mellékletként tartalmazta a MAORT, és külön a MASZOVOL ötéves kerettervét is, 1949 augusztusában terjesztették elő.

18 A termelő kutak teljes kapacitással történő termelése esetére a következő mennyiségeket tartották többékevésbé racionálisnak (ezer tonnában):

19 Év MAORT termelése MASZOVOL termelése Öss/esen A népgazdaság tervezett nyersolaj igénye 1950 480 13 493 510 1951 440 27 467 520 1952 400 41 441 530 1953 375 85 460 540 1954 350 131 4SI 550 Összesen 2045 297 2342 2650 Az igénnyel szemben mutatkozó hiány tehát az öt év alatt 308 000 tonna. Itt egy gondolat erejéig vissza kell utalnunk a MAORT ügyeit tárgyaló, 1949. május 27-i nagykanizsai értekezleten Vas Zoltán által a rablógazdálkodásról mondottakra. Érdekes ez azért is, mert az olajbányászat ötéves tervét előkészítő bizottság hasonló következtetésre jutott. Megfogalmazták, hogy a mezők hozamát pillanatnyilag lehetne még tovább növelni, de ez a meglévő gázenergia olyan nagymérvű felhasználását vonná maga után, hogy káros hatása igen rövid idő alatt jelentkezne, jelentősen csökkentve a termelhető mennyiséget. A meglévő olajkutak hozama egyébként is a termelés természeti (fizikai) törvényszerűségeinek megfelelően lassan apad. Ezt a természetes csökkenést bizonyos ideig a lehető legkisebbre lehet mérsékelni a kutak számának szaporításával (sűrítő fúrásokkal), de az új kutak kezdő hozama is egyre kisebb és kisebb lesz, a termelési görbe egyre inkább közelít a természeti törvényszerűségek által meghatározotthoz.

20 A becslések szerint sűrítő fúrásokkal az ötéves terv első részében a kezdő termelés megközelítően fenntartható, esetleg bizonyos mértékig fokozható, de a terv második felében fokozatos csökkenéssel kell számolni. Megalapozott következtetésre jutottak: ha az olajtermelést növelni akarják a tervidőszak végére - mint azt a népgazdaság tervezett fejlesztése kívánja -, az csak két úton lehetséges: fokozni kell egyrészt a termelés kezdeti stádiumában lévő olajmezők leművelését, másrészt a kutatási tevékenységet, új mezők felfedezése érdekében. A fenti célok eléréséhez a MAORT részéről a tervidőszak alatt összesen 259 termelő fúrást (351.900 m) és 79 kutatófúrást ( 147.000 m) láttak szükségesnek, 351.900.000, illetve 132.300.000 forint költséggel.

21 A tervkészítő bizottság által előterjesztett elképzelésektől jelentős eltérések találhatók a MAORT ötéves kerettervében, mely a dokumentum mellékletét képezi. Ez részletekbe menően tárgyalja azokat a lehetőségeket, melyek az öt év alatt a népgazdaság olaj-, illetve szénhidrogénigényének biztosításához rendelkezésre állnak, továbbá azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a célok eléréséhez. A MAORT ötéves keretterve - miután rögzíti, hogy az eredetileg előírt, öt év alatt 2.650.000 tonnás olajtermelés megvalósíthatatlan - a hároméves tervhez hasonlóan két változatot tartalmaz. Az első változat a MAORT által az Országos Tervhivatalban 1949. június 20-án tartott értekezleten megadott termelési előirányzat volt, mely közelítően racionális termelést, de intenzívebb feltáró tevékenységet irányozott elő. Az öt év alatti 2.045.000 tonna nettó kőolajtermeléshez Budafán 123, Lovásziban 133, Hahóton 3 fúrást terveztek mélyíteni, sőt az utolsó két évre már a másodlagos termelésmódok remélt hatásával is számoltak.

22 A második változatban az előírt, megvalósíthatatlannak tartott előirányzatok minden eszközzel (elsősorban az összes geológiailag lehetséges fúrópont megfúrása után termelhető mennyiségeket vette számításba) való megvalósításának lehetőségél vizsgálta. Ez a variáció 182 budafai, 139 lovászi, 3 hahóti fúrás esetleges eredményeként az 1950-54. évekre összesen 2.409.500 tonna kőolajtermelést tervezett. (A földgáz, a gazolin és a propán-bután kitermelése nagyrészt a kőolajtermelés függvénye is volt, s jelentősége ekkor még jóval kisebb annál.) A MAORT ötéves kerettervének első változatához részletes beruházási terv készült. Az öt évre tervezett 310,7 millió forint értékű beruházás zömét - közel