Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

felében Kaszter Ödön Eöry Vilmos sárvári, Dvorszky Béla dr. és Sütheő Lajos szombathelyi, Cséby Lajos keszthelyi, Küttel Dezső kőszegi, Merkly Belus József dr. nagykanizsai, Torkos Péter őriszentpéteri gyógyszerészekkel alkották a vasi, zalai kerület vezérkarát.

96 1931-ben szintén elnöki pozícióban volt, alelnökök Eőry Vilmos Sárvárról és dr. Dvroszky Béla Szombathelyről, titkár Pencz János Kiskomáromból. Ekkor a testülethez Vas megyében 21 településen 29 gyógyszertár, míg Zala megye 23 helységben 33 gyógyszertár tartozott.

97 A 13.305 lakosú Zalaegerszegen Kaszter Sándor és dr. Kaszter Ödön a Szentlélek, Hrabovszky örököseként Király György a Szent Antal patikát, míg Mándy Jenő dr. a Szentháromság patikát működtette.

98 Kaszter Ödönt elnöki funkcióján felül beválasztották az ún. taxabizottságba is, melynek feladata a nem hivatalos gyógyszerek, a különlegességek, specialitások és „kézieladású" cikkek árának megállapítása volt.

99 1931-ben ismételten Kaszter Ödön tűzoltó egyesületi szerepléséről számolt be a sajtó. Boschán Gyula ügyvéd megfogalmazása szerint a zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület már a háborút követően hanyatlásnak indult, majd érdeklődés hiányában megszűnt. De akkor szeptemberben újjá alakult, s 38 tag új működő tag tette le a fogadalmát. A választmányi tagok között Kaszter Ödön neve is szerepelt.

100 Politikai irányultságát az 1935-ben megjelent Zala megyei ismertető őt bemutató szócikkéből ismerhetjük: e szerint a NEP elnöki tanácsának tagja volt.

101 Feltehetően helyi pozícióra utal ez a sor. Ebbeli szereplésének nyomát a két világháború közötti politikai életről szóló szakirodalomban nem találtuk, eredeti iratok feltárására pedig e tanulmány írásának keretei között nem volt lehetőségünk. Egy tűzeset Érdekesen világítja meg a család respektusát a következő eset. 1922. január 24-én hajnalban ismeretlen okból kigyulladt, ahogy a városi jegyzőkönyv fogalmazott, „a Piac-téren levő Kaszter-féle emeletes ház", s az egész tetőzet a láng martaléka lett. A vészjelzésre a helybeli Önkéntes Tűzoltó Egyesület tíz tagjával kivonult, „azonban a vésszel szemben teljesen tehetetlen volt, mert a közönség részéről a mindenkor megnyilvánuló közönyösség folytán támogatást ezúttal sem kapott. A vész színhelyén megjelent Zalavármegye alispánja, aki nagyobb karhatalmat rendelt ki a tűz színhelyére. A laktanyából félszázad csendőrség vonult ki, akik részben a szivattyúkhoz lettek beosztva, részben kordon és közbiztonsági szolgálatot láttak el." Ezért az alispán, Kolbenschlag Béla rendeletére a város polgármestere a kivezényelt „karhatalmi csendőrséget" jutalmul megvacsoráztatta a Bárány szállóban a város költségérc. A számla összege 3016 koronát tett ki. A tetőzet nélkül maradt házról egy fotó is fennmaradt, megörökítve két férfit, amint a padláson szemléli a kárt, egy másik férfit, feltehetően egy tűzoltót, aki a ház előtti villanypóznán egyensúlyoz. Ödön házassága és öröksége Bár Kaszter Ödön és Plachncr Ida somogycsurgói leány eljegyzését a helyi sajtóban is közzé tették 1899ben,

102 később mégis HellmboldAnnát vette feleségül, aki Fehértemplomban született 1877-ben.

103 Őt a családban a fiatalok Náni néninek szólították; kiválóan zongorázott - emlékszik vissza Petracsek Istvánné. „Gyermekük nem született, de az asszony nővérének három szép lánya volt." A Dodó, Márta, Aliz néven emlegetett gyerekeknek Mihálovich tűzoltó parancsnok volt az édesapjuk. „Azt a családot támogatták, az ő gyermekeiket. Volt egy kis súrlódás ezért a családban, hogy kié legyen a jól menő patika haszna." A finom megjelenésű asszony névjegykártyáján Annyként nevezte meg magát.

104 Ödön 1931-ben, atyja halála után megörökölte a patika jogot.

105 A házat Kaszter Sándor 1919-ben özv. Horváth Antalné Kaszter Amáliának, fele részben pedig Horváth Ferencné Kaszter Ilonának ajándékozta, így Ödön bérleti díjat fizetett testvéreinek. 1942-ben özvegye házrészét Kaszter Ilona négy gyermekének ajándékozta.

106 1931-ben Pesthy Pál utalt a gyógyszertárban folyó szakszerű munkára, „városunknak ebben a legrégibb, de a kor igényeinek mindenben megfelelő, modern berendezésű patikájában intenzív laboratóriumi munka folyik." Megemlíti, hogy a patikus országosan elismert szakirodalmi tevékenységet folytat. Az utolsó évek, munkatársak Kaszter Ödön hosszú betegsége miatt egy ideig öccse, vitéz Horváth Sándor vette át a gyógyszertár vezetését, majd Kováts László dr. volt hosszabb ideig munkatársa, aki 1900-ban született Körösfőn. A kolozsvári egyetem elvégzése után sokfelé dolgozott, Budapesten is. A fotók tanúsága szerint 1933-ban már biztosan Kaszter Ödön alkalmazottja volt. Nagyon megkedvelték egymást, Kováts László többször vendégeskedett Kaszteréknél. Egyébként előszeretettel látogatta a vasúti restit, amely akkoriban közkedvelt, kiváló vendéglő volt. 1939-ben, március 15-én vette feleségül Oszwald Arpádinát, majd Lctenyén vásároltak saját patikát, aminek eredetileg egy győri, Sali nevű tulajdonosa volt. A pénz legnagyobb részét a patikus anyósa, Oszwald Jenőné adta a vásárlásra, ezért ő sajnálta legjobban, amikor elvették a patikát.

107