Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században
A Kaszter patika segédszemélyzetét akkoriban Weiler Mária technikus és Zsuppán Róza takarítónő alkotta, utóbbi a laboráláshoz, csomagoláshoz szükséges üvegek mosását is végezte. 108 ' Kettejüket és a két beosztott patikust ábrázolja egy amatőr kép a gyógyszertár bejárata előtt 1933-ban. Weiler Mária a háború kitörése előtt kivándorolt nagybátyjához Amerikába. Helyére Regös Ilona érkezett, aki kizárólag adminisztrációval és csomagolással foglalkozott. Regős Ilona helyére Kublics Ilona került, aki a forrásként használt szakdolgozat írásakor a gyógyszertári központ munkatársa volt. Kisegítő, s egyben első női gyógyszerészként került ide Nagy Erzsébet. Őt követte 1937. május 15-től Oszwald Arpádina gyógyszerész, 109 a majdani Kovács Lászlóné. Kovács László 1939. május 1-től Letenyére került, és ott dolgozott a gyógyszertárak államosításáig. Majd ők is visszakerültek Zalaegerszegre, s az egykori Szent Antal patikában dolgoztak a Rákóczi úton. Kaszter Ödön 1941. április 14-én, 66 esztendősen hunyt el. Érdemeit említve röviden megemlékeztek róla a város jegyzőkönyvében. 110 A sajtóban megjelent gyászhír kiemelte, hogy tisztelte a gyógyszerész társadalom, amit bizonyít, hogy több cikluson át volt elnöke a gyógyszerész egyesület Vas-Zala kerületének. Gyógyszertára mindig nagy forgalomnak örvendett. A gyászolók között sorolták fel a Hellmbold, a dúznósdi Horváth, a brezovai Horváth, a Wcszely, lovag Hoffmann Battik és Mihalovich családokat. 111 Örökösei 14/20-ad részben felesége, 3/20-ad részben özv. Horváth Antalné Kaszter Amália, valamint 3/20ad részben Kaszter Ilona, dr. Horváth Ferencné. 112 1939. május 1-töl Puskás Lajos gyógyszerész vette át a gyógyszertár vezetését, mellette felesége, Bottyán Borbála dolgozott 1941-1947 között. A háború végén, főként 1945 tavaszán sokat szenvedett a Kaszter család, mert a szovjet hadsereg katonái előszeretettel fészkelték be magukat a központi fekvésű házakba. Kaszter Ödön özvegyét, és unokahúgait is súlyosan bántalmazták. 113 Özv. Kaszter Ödönné, aki 1945-ben a Szent Lélek patika nagyobb részbeni tulajdonosa volt, a patika vezetésére továbbra is Puskás Lajos okleveles gyógyszerészmestert kérte fel, írta Baráth Ferenc polgármester, aki 1945. április 12-én megbízta Puskást, s 1500 pengő fizetést állapított meg számára. Döntését így indokolta: mivel mindhárom gyógyszertár működése szünetelt, „fontos közegészségügyi érdek fűződik ahhoz, hogy legalább egy gyógyszertár működését azonnal megkezdje." 114 1947. május 31-én új felelős vezető, Dobribán Andor 115 gyógyszerész került Kaszter Ödönné gyógyszertárába, majd 1949 június 1-én 15.000 forintért megvette a gyógyszertárat az özvegytől, s mint tulajdonos vezette 1950. július 28-ig, az államosításig. Az özvegy Pakodra költözött rokonához, az egyik Mihalovich lányhoz. 116 Összegzés A városi elithez tartozó Kaszter családnak az idők során négy gyógyszerész tagja volt: Kaszter Sándor, fia, a doktorátust szerzett Kaszter Ödön, d. Horváth Antal, Kaszter Amália férje, valamint fiúk, Horváth Sándor. A két Kaszter, apa és fia képviselőként jelentős szerepet játszott Zalaegerszeg város irányításában is. Az országos gyógyszerész szakma is számított részvételükre az általuk létrehozott egyesületben. Kaszter Sándor a Magyar Gyógyszerész Egyesület igazgatósági tagja volt, az egyesület 1921-ben tiszteletbeli tagjává választotta, 117 míg Ödön már az 1921-ben újjá alakult gyógyszerész egyesületben viselt elnöki tisztet. Kaszter Sándor szinte a gyógyszertárához volt láncolva, munkája nagyon felelősségteljes volt, nagy figyelmet igényelt a saját készítésű oldatok, tabletták, porok elkészítése. Állandóan figyelni kellett az árak változásait, s minél több dolgot kellett forgalmazni a megfelelő bevétel érdekében. Magasabban kvalifikált, gyermektelen fia szabadabban mozgott. Kaszter Sándor fiatalon elhunyt veje már kevésbé sikeres, míg unokája átlagos életpályát futott be, a megváltozott társadalmi viszonyok nagymértékben befolyásolták sorsát. A sok-sok családi fénykép arról tanúskodik, hogy a zalaegerszegi család 1883-1941 között gazdagon, jó módban élt. Hatalmas ház, elegáns bútorzat, képek a falon, könyvek, tanulás, utazások, szórakozás lehetősége, mind-mind adva voltak számukra. Azonban a betegségek, családi tragédiák, a háborúk őket sem kerülhették el. Gyermekeik a Kaszter nevet már nem vitték tovább, leányágon azonban több leszármazójuk hordozza örökségüket. A Kaszter család számos tagja a város védett temetőjében, a Kálvária temetőben nyugszik. A Wapper Ignác faragta szép fekete márvány obeliszk, a Göcseji Múzeumban tárgyak, fotográfiák, a városban egykori házuk őrzi emléküket.
