Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

Az új lakóház és gyógyszertár Az unoka emlékezete szerint 1902-ben a ma Kazinczy utca 9-es számú, az akkori Sütő utca l-es számú ház már Kaszter Sándoré volt. Egy 1903-ban készült, a mai Kazinczy teret ábrázoló képeslap, melyen az épületet is jól látható, bizonyítja, hogy már ekkor az ismert házban volt a patika, melynek portálját, a bejárat melletti faliképeket, a berendezést bizonyára nagyobb beruházás volt kialakíttatni. 1904januárjában és áprilisában megjelent Singer Miksa vászon, rőfös és divatáru kereskedő hirdetése, melyben jelentette, hogy üzletét május l-jén áthelyezi Ján Ferenc úr házába, a volt Kaszter-féle gyógyszertár helyére.

48 A Zala Megyei levéltárban nem találtam adatot, mely a házvétel időpontját pontosítaná. Pedig nemcsak az emeletes, főtéri rész, hanem az egész háztömb, a mai Deák térre néző földszintes, éppen napjainkban bontásra kerülő épület is a tulajdon részét képezték. Visszatekintés A gyógyszertár alapítási évét a belső térben a patika bejárata fölött függő, barokkos keretbe foglalt, latin nyelvű felirat is megőrizte. Az enteriőrt megörökítő fényképen is jól látható, fotója kinagyítva szerepel Pcsthy Pál városismertetőjében. Felirata: HAEC APOTHECA ERECTA EST EX DONE AP. REGIS AÖ- DOM. 1768 REGN. MARIA THERESIA.

49 Azaz: ez a patika alapíttatott Mária Terézia engedélyével 1768-ban, mintegy büszkén hirdetve, hogy jogutója a város első patikájának. Kaszter Sándor az 1875-től tulajdonos Hollóssy Józseftől vásárolta meg az akkor a Fehérképi [ma Kossuth Lajos] utcában, a Grünbaum házban működő patikát, innen költöztette a Hérics házba. Előtte a patika Anisits Dániel tulajdonában volt, aki 1848-ban vásárolta meg a jeles Reisinger Sándortól, aki 1826-ban került a városba. A pesti egyetemen szerzett diplomát, s itt feleségül vette főnöke, Iván József gyógyszerész leányát, Amáliát. Iván József Adorján Lászlótól vette át a patikát, aki 1798-1808-ig a megye által rendelkezésére bocsátott helyiségben működtette gyógytárát az egykori kvártélyházban. 1808-ban „Patika Bolf'-ja saját házában, az Ispita és a Csacsi utca között helyezkedett el. Elődje Háberler Péter volt, aki 1775-ben vásárolta meg a szombathelyi Guttcn Györgytől, a patika alapítójától, akinél bérlőként dolgozott. Az ő házuk az Opatika utcában állt, amit a városrendezés során felszámoltak. A Szentlélek elnevezés a másodlagos források szerint az alapító okiraton is szerepel, erre levéltári dokumentum utal Anisits Dániel irataiban. 1814-ben egy másik patika is működési engedélyt kapott a városban: 1820-tól Izsó Ferenc birtokában, szintén a belvárosban. E patika a két világháború között a Mándi család működtette, előtte pedig Unger patikus, majd özvegye tulajdonában volt, aki alkalmazottakkal dolgoztatott.

50 A gyógyszerészek igyekeztek gyógyszertárukat mindig a város központjában, a piachoz közel elhelyezni, hogy a vidékről beutazók könnyen felkereshessék üzletüket. A gyógyszertárak szaporodása a települések gazdasági fejlettségével, az egészségügy fejlődésével, az orvosok megjelenésével, azok számával állt szoros összefüggésben, a városi infrastruktúra fejlettségének fontos mutatójaként. A 18. század első felében csupán szerzetesrendi és uradalmi patikák voltak, a 18. század második felétől jelentek meg a polgári tulajdonú patikák. A közegészségügy irányításában jelentős lépés volt, amikor a Magyar Királyi Helytartótanács 1858ban elrendelte, hogy gyógyszertárat csak engedéllyel alapíthatók. Ezek voltak az ún. reáljogú patikák. A gyógyszertár és a család otthona Az egyik 1933-ban készült felvételen jól látszik az ajtó mellett kétoldalt a díszes vakolatkeretbe foglalt, falra erősített tábla a patikus mesterség jelképes alakjai, Aszklepius és Hygieia proliiban ábrázolt domborművű portréjával. Közvetlenül az ajtó mellett az „éjjeli harang" felirata olvasható. A bejárat ekkor az épület homlokzatának Kazinczy téri oldalán helyezkedett el, a sarkon és mellette kirakatok voltak, így a patika hangsúlyos bejárata mégis csak a sarokra helyeződött. Egy 1937 májusában készült felvételen a Sütő utcai homlokzat földszintjén a privát bejárati kapu mellet balról egy ablak, jobbról két vakablak, közte egy keskeny ablak látszik. E fotón az is megfigyelhető, hogy a család bevételeit növelte a ház földszintjének, illetve hátsó traktusának bérbe adása lakások, irodák, üzletek

5 ' számára. A fotón jól kivehető az egyik bérlő. Lakatos cipész cégtáblája. Nagyon jó helyen volt a patika. Ha piacnap volt, már hajnalban zörögtek a kocsik, és ott vásárolt a sok falusi.

52 Az érkezők az officina - latin kifejezés, eredetileg műhely, itt maga az elárusító tér - helyiségébe léptek, ahol zárt üveges szekrényben tárolták a kevés számú gyári készítményt és nyitott polcrendszeren a por, folyadék és kenőcs alapanyagokat. Az officina baloldalán be- és kijárattal együtt az iroda és az ügyeleti szoba állt, itt volt a mindenkori alkalmazottak lakószobája is. Az officina mértéktartó eleganciával volt berendezve. Stukkókkal díszített mennyezete alatt a falat hatalmas rózsamintás tapétával burkolták, a tároló edényeket őrző egyszerű, ám míves kivitelű faszekrények