Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

tetején feltehetően neves orvosok mellszobrai álltak. Középütt egy nagy tükör tágította a teret, felette a Szentlélek áldásában részesített Szent családot ábrá­zoló, nem különösebben kvalitásos festmény, vagy olajnyomat lógott arany keretben. A márvány lappal fedett pult, azaz táraszekrény aljában szintén üveges tároló volt, mely hét egységre osztotta a szekrényt, két szélén megmagasított, ferdén levágott, pulpitusszerü résszel, melynek zárt elejére reklámokat akasztottak. A táraasztal közepén modern számológép állt, két oldalán két patikus számára kialakított munkafelület, egy-egy mérleggel, melynek alakjai szintén Aszkle­piuszt és Hygieat ábrázolták. A görög gyógyító isten attribútuma a botra tekeredő kígyó volt. A mitológai szerint leánya volt Hygieia, az egészség istennője. Ezeket a míves mérlegeket feltehetően szakboltokban lehetett vásárolni, mert ugyanilyen mérleg állt a jeles patikus, Rozsnyay Mátyás aradi gyógyszertárában is. 53 A pult mellett balról csomagolópapír tartására szolgáló öntöttvas állványt helyeztek el. A belsőt ábrázoló fotón többféle edényzet figyelhető meg: az aranyozással ékes biedermeier Alt Wien porcelántól az egyszerűbb, fedeles kerámia edényekig, az esztergá­lyozott fapixisektől a különféle méretű és színű üveg­edényekig. Gyártók és üzletek szakosodtak e különféle tárolóedények, eszközök - tablettakészítők, papírdo­bozok, üvegedények forgalmazására, a szaksajtóban és a gyógyszerészek naptárában is reklámozva termékeiket. Horváth Kató családi albumában egy ritka felvétel található az inspekciós szobáról, erről a fontos helyi­ségről. A gyógyszertáraknak törvénybe foglalt köte­lességük volt, hogy éjjel-nappal kiszolgálják a sza­bályszerű gyógyszerigényeket. Aki ennek nem felelt meg, azt meg is büntethették. E szoba falát akantusz­leveles-virágos tapétával vonták be. A sarokban egy eklektikus, faragott támlás ágy, rajta fehér munka­köpeny, mellette márványlapos éjjeliszekrény, majd egy bőrrel bevont kanapé állt fodros, virágos pár­nákkal. Előtte ívelt lábú asztal, rajta szőttes abrosz, dobozkák, írókészlet és egy kis tálka. A képen az asztal előtt és az ágy végében két nádfonatos thonet szék is látható. A kanapé feletti falon két keretezett okmány függött. Bár a felvétel készítésekor becsillant az üveg, mégis feltételezhetjük, hogy Kaszter Ödön egyetemi és doktori diplomája lehet, ugyanis a másodikon jól kivehető a DOCTOR szó. A baloldali okmányról esz­tergályozott fátok lóg, benne nyilván az egyetemi viaszpecséttel. 54 Felettük Kaszter Sándor nagyméretű, bekeretezett fotóportréja látható, mellette két oldalt falra akasztható posztamensen apró figurák álltak. Az ágy felett a falon óratartó, órával, az éjjeliszekrényen üvegburás petróleumlámpa áll, könyvekkel és vek­kerrel. Az óra fontos berendezési tárgya volt az ügyeleti szobának. Az officina mögött csomagolóraktár, jobbról a lab­oratórium és anyagraktár volt, kijárattal a kapualjra. Ma is megvan a pincébe vezető, pántokkal megerő­sített vas kapuzat. Az emeleti helyiségekben a tulajdonos lakott. 5? „Nagyon szép volt fönn az emelet" - emlékezett Zsuzsi. „A parketta kocka alakra volt berakva. Az a gyógyszertár a mai napig is működik. Csak a bútorzatot vitték onnan el. 56 A patikában akkor nagyapámék mindent maguk csináltak. Egy Wertheim szekrénybe voltak a mérgek elzárva, nehogy valaki hozzá tudjon jutni." „Édesanyám, szegény, anya nélkül nőtt fel, három éves volt, amikor a bécsi nagymama meghalt. A nagy­apa sose nősült meg, nem bírta őt elfelejteni soha. Tüdőgyulladást kapott ez a szép nagymama, már kezdett jobban lenni, már kiüldögélt. Egyik ebéd után beült a nagyapa ölébe, nagyapám rajongásig imádta, egyszer csak azt érezte - mert még gyenge volt a nagy betegség után, hogy elnehezült a karjában. Odanézett, s halott volt. 38 éves volt, négy gyereket hagyott hátra. A nagyapám később - mindig faggattam, hogy meséljen nekem, mindent akartam tudni, - azt mondta, tudod, akkor pörbe álltam az Istennel. Ugyanabban az évben Sanyi fia 57 szintén meghalt, a nagymama március elseje felé, a gyerek meg októberben." Az 1890-ben megözvegyült apa a három esztendős Ilona leánya mellé nevelőnőt, ahogy ő mondta valamikor, „anyahelyettest" keresett. Mezeiné néven maradt fenn az unoka emlékezetben az idősebb asszony, egy közjegyző özvegye: ,,[...jmüvelt nő volt, mert a nagyapa olyat keresett" 58 Végig ott volt velük. „Gardírozta anyámat mindenfelé. Hát a nagyapa nem tudta volna, mert ő este nyolcig minden nap bent volt a patikában." Kaszteréknek 1890 óta öt holdas szőlője volt zsúp­fedeles hajlékkal a Janka hegyen, 59 ahová rendszere­sen kirándultak, rokoni-baráti összejöveteleket tar­tottak. Kaszter Sándor akkor vette a hajlékot, amikor megözvegyült. „Szegény nagyapa legényember lett, 42 éves volt, mikor özvegyen maradt. Kocsit bérelt, meg egy lovat. Azon vitte ki mindig a gyerekeket. Mondta, hogy ott jó levegő van, kiszaladgálhatják magukat." 60 Ezt a szórakozást később unokái sem vetették meg. Gabriella szeretettel emlegette: „nagyon szép volt ott, a sövénykerítés alatt ciklámenek nyíltak." Társadalmi kapcsolatok Kaszter Sándornak az egészséges életmód, s egyben a társasági élet iránti vonzódását mutatja, hogy részt vett az 1892-ben az akkor újjá alakuló korcsolya egyesület december végén tartott ülésén mint választ­mányi tag, 61 ami azért sem különös, mert Ungcr patikus volt az egylet fő szervezője.

Next

/
Thumbnails
Contents